A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-11 / 6. szám
500 billió sejt = ember Vizsgáljuk meg mikroszkóppal ez emberi lest bármely rászát —, egy darab ismét, csontot, bárt, vagy egy csepp »árt, egyszSvetet —, ás megbizonyosodunk rála, hogy sejtekből van felépítve. A sejtek nagysága 10—50 ezred milllmátar. Magában a Tárben hoxxávetáleg 35 billió sejt van, ás az egész szarvasat mintegy 500 billió ilyen kis kamrácskából áll. A sejt tehát minden álá szervezet alapanyaga, mintegy parányi Ónálló világ, A sajt érzékeny a tény és a, sötétség, a hideg ás a meleg, az elektromos impulzusok ás az ultrahang Iránt. Képes kívülről idegen anyagokat magába fogadni, ezsket az anyagokat feldolgozni ás « szükségteleneket kiválasztani. Az élet alapját, az anyagcserét valósítja meg. Szerte a világon aiar ás star tudós vizsgálja a sajt felépítését ás tulajdonságait. Ml mindont ro|teget aa «latnuk az z mikroszkopikua része? Hosszas kutatómunkával áa számtalan kísérlettel bebizonyították, hogy a sajtnak sajátos felépítése van. Sajtfallal van körülvéve áa a belsejét tojásfehérjéhez hasonló anyag tölti ki. ez az ón. protoplazma. Am a zajt protoplazmája zam ágynemű. A sejtmag plazmája máé, mint az, amaly körülveszi. A mag-plazmát kartoplazménak, t tflbblt oitoplazmának hívjuk. A eitoplaxmáráJ nevezték el a zejtekkel foglalkesá tudományágat oltolágliaak. Felraerlllt a kérdés: mtlyan bóméreákloten látszhatnak ál< sajtok? Nemrégen még künn yen teleltek erre a kérdésre, azt mondták, hogy az «Izé határ e nulla fok, vagyis a fagypont. Am oz djabb felfedezések megoéfolték ezt a nézetet. A tudások megállapították, hogy a magfagyaattott mikroorganizmusok, miután életfeltételeiknek megfelelő környezetbe kerültek, újra falájftotték életműködésüket. SOI a rejtély tovább szOvódOtt. Megállapították, hogy a legegyszerűbb ssjtorganlzmusok, pl. a baktériumok • 353 fokos fagyot Is kibírják. Ml történik e sejtben, Ilyen aztnta elképzelhetetlen fagy esetében? Némely baktérium ágy védekezik, hogy a sejtjeiből csak a legelemibb életfolyamathoz szüksége* dolgokat választja ki 4a sziket az anyagokat különleges Ivartalan szaporító sejtekbe - spórákba tOmOritl. A baktériumok spórát olyan óriási fagynak képesek ellenállni, amilyet el aem tudunk képzelni. A Füld fOlOtt 100—300 km megzezágban tem pusztainak •1, ahol pedig a hőmérséklet kb. mínusz 100 C°. Hol von hát az élethez szüksége* meleg határa? Alkalmazkodhat az ilfl zajt ■ távolt planéták, pl. a Jupiter lágkOrl feltételein«? A S»ov|at Akadémia lenlngrédl Citológiai Intázatéban dolgoznak a szovjet tudások szaknak • kérdéseknek a megfejtésén. Képzeltünk sl agy olyan kísérletet, amelyet L. K. Lostna-LozlnszktJ, a laboratóriumok vasstóls végzett sl. Spaolális Dewar-edányben cseppfolyós oxigén segítségével 1*3 fokos fagyot Idézett álé. Aj edénybe flvegflolát helyezett, amelyben agy kukorloalepke hernyója volt. A hernyó mozdulatlanul fekszik az flvegflolébeo. Bizonysa Idd után kiveszik ■ fiolát ét a megfagyott hernyót csipesszel óvatosén kihúzzák belőle. He ebben a pillanatban valaki erősebben megérintené, kettétörné. Mozsárba helyezésijük és finom porri tQrhotjflk. Ügy látszik, a cseppfolyós oslgénban a «ejtek axarnyl apóé Jégkristállyá változtak ét. Az ólat alpnsstult. Da valóban elpusztult-e? Ha bizonyos Időig megfelelő környezetben begyjufc s hernyót, csoda történik. A látszólag elpusztult hernyó fokozatosén feléled. Hogy lahstaéges ez? A tudás felelete roppant érdekes. Nem közönséges hernyóval végezték a kísérletet, de olyannal, amelyet asalőtt fokozatosan hozzászoktattak • szokatlanul erős fagyokhoz. Mondhatnánk „tréningezett”, hogy kibírja a cseppfolyós oxigénben a 183 fokos fagyot. Ezek ex Umeratek terméexetessn nagy betol y issei lesznek a (adomány többi ágaira la, elsősorban természetesen a kosraobiolégléra. Ext a tudományágat ugyanis ax érdekli, hogy a Földünkkel szomszédos égitesteken, pl. * Marson, ohel ■ hőmérséklet átlágoean mínusz 60 C° élhatnek-e sejtekből felépített élő «tervezetek, ée hogy egyáltalán msghonoelthatók-e a földi életformák ax ottani környezetben. Kutatómunka rádióizotópokkal... Az atomok megfékezésével a modern tudomány új kutatómódszerekkel gyarapodott. Kutatóintézeteinkben mind tzélesehbkörü alkalmazást nyernek a rádióaktív Izotópok és az ionizáló sugárzás, A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia zbrcslcvi kutatóintézetében rádióaktív izotópok segítségével figyelik a tápanyagok mozgásét a termőföldben és a növényekben. Segítségükkel sikerült rövid idő alatt szemléletesen megmagyarázni az erdei növények táplálkozásénak néhány érdekes problémáját. Kutatásaik eocén a tudósok figyelemmel kísérik a gyárak füstjében lévő szénsavnak az erdőre való káros hatását Is, A rádlólzotöpok segítségével aránylag rövid idő alatt olyan problémákat lehet megoldani, amelyek felderítése azelőtt hosszú éveken ét tartó kísérletezésbe Äs nagy anyagi bataktetésakbe került. A kísérleteknél a rádloizotópokat bizonyos, pontosan meghatározott aktivitású oldatok formájában alkalmazzák. Képünkön Rudolf Kohout mérnök elkészíti a rádióaktív oldatot- J Ebédet főz a napsugár Közép-Azslában most próbálják ki a legnagyobb naparőmúvat, amelynek • teljesítménye egy kilowatt. A naperőművel a moszkvai KrlzsanovszklJ Energetikai Intézetben tervezték. Ohotyin fiatal tüdős a kővetkezőket mondta a hasonló hőgenerátorokról: Az egy kllowattos teljesítmény talán kevésnek tűnik. Képzeljék el, hogy tgy ilyen naperőmű valahol a pusztában fog dolgozni, ahol kllomátorek százaira nincs más energiaforrás. A farmokon egy kilowatt vUlamostnargU elegendő ahhoz, hogy mechenlzálják a munkát, megteremtsék a telefonösszeköttetést, rádióvevőket üzemeltethessenek stb. Közép-Azslában már egész sor nyilvános fürdőt ás mosodát építettek fel, ahol a vizát a napsugarakból nyárt anergla segítségével melegítik. A távol fekvő területeken, ahol kevés e víz vagy nagyon sói, szintén segíthet a napenergiára működő agregátum, amely a helyszínre szivattyúzta a megfelelő mennyiségű vizet, A Turkmén Szocialista Szovjet Köztársaságban rövldeeen napenergiára működő, hopdozbató gyorigorralókat kezdenek gyártani. Ezek után e speciális főzőkészülékek után, nagy az érdeklődés külföldön — Indiában, Ceylonban és főbb afrikéi államban — is, em^ érthető, mert üzemeltetésükhöz) nincs szükség sem szénre, sem fára, sem gézre. A' gyorsforralók ára mindemellett minimális lesz. S ne gondoljuk, hogy csak a déli országokban lesznek használhatók I A sarkkörök vidékén, Is kényelmesen főzhetünk rejts ebédet még • legnagyobb fagyok idején is, csupán ez égbolt legyén tiszté ás világítson é sarki nap. A napenergia gyűjtője A napsugár forró gósi... ... Ót tagat állít alt Romában kongreiszusra gyűltök össze a világ tudósai, hogy megbeszéljék az új energiafajták nap, szól, apály ás dagály energiája — felhasználása körül felmerült problémákat. A szovjet tudósoknak a naperömüvekkel foglalkozó kísérleteiről V. Baum, a moszkvai Energetikai Intézet tanára számolt be a konferencián, A külföldi tudósok élénken érdeklődtek az e téren elért szov-. Jet eredmények Iránt.
