A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-17 / 51. szám

Az egerszegi énekkar Dr. Szabd Rezső főtitkár átadja Balkő -Istvánnak, a Jubiláló énekkar vezetőjének a Csemadok Központi Bizottsága babérkoszorúját Ünnep van Egerszegen. ünnep, de még milyent Az országszerte jól Ismert egerszegi énekkar megalakulásának 30. évfordulóját ünnepit a falu. Kerek harminc esztendeje zeng a dal az énekkar ajkán. Harminc éve tárnak a próbákra a mlnden­­,napt fáradságos munka után. Harminc éve... — Amikor megalakult az énnekkar — mondja el Lencz György, az első karnagy — magam se hittem, hogy a mai napot megérjük. Igaz, 1945 óta nem lakom Éger­­szegen, de gondolatban gyakran visszaté­rek ebbe a kedves faluba. S most magam is osztozom az örömükben. Harminc év... Mily sok-sok kedves kö­zös emlék. Már 19'35-ben, az érsekújvári idalos ünnepélyen találkoztunk velük. Két évvel később, 1937-ben az Egerszegen és Léván megrendezett ünnepségeken osztat­lan sikert áradtok. A háború, az ágyúk dübörgése megza­varja munkájukat. A felszabadulás utáni évek ismét próbára teszik az egerszegie­­ket. A dal utáni vágyakozás végre is győ­zött. Keszely József karnagy segítségével újra megalakult az énnekar. Ajkukon újra felcsendült a dal... Aztán 1951-ben ismét karnagy nélkül maradtak. Latolgatták, vajon ki lenne megfelelő erre a posztra. Végül is Balkó István villanyszerelőre esett a választá­suk. Htszen 0 1933-tól, gyermekkorától tagja az énekkarnak. Bakó István karnagy immár tíz éve áll az énekkar élén. „Civilben” villanyszerelő. Nem érdekes? Villany szerelőt Ml minden­re képes az ember, ha van akarata, ha van hite. — Mi tagadás, eleinte bizony féltem tő­le — emlékszik mosolyogva Balkó elvtárs. — Most azonban már látom, hogy félel­mem alaptalan volt. A ml kollektívánk összeforrott és lelkes kts közösséggé for­málódott. Az énekkar ünnepel. Ünnepi a műso­ruk is. Az énekesek hangja kellemes, te­nyere kérges. Kérges a mindennapi mun­kától. Hiszen a tagok hetven százaléka a szövetkezetben dolgozik. Szárnyal a daluk. Magukkal ragadják a közönséget, mely gyakran alig fér. el a művelődést otthon falat között. Emlékeznek. Harminc év minden ked­ves epizódja, emléke eszükbe jut. Eszük­be jut a segítség is, amelyet Szíjjártó Je­nő és Viczat Pál nyújtott az énekkarnak. Eszükbe jut Gombaszög, Zseltz, Érsekúj­vár. A sok-sok taps, a sok-sok siker. Hi­szen az utóbbi évtizedben csaknem vala­mennyi jelentős rendezvényen részt vet­tek. Zeng, egyre zeng, száll a dal. A lanyha szellő pedig a hátára veszi s viszi szerte a világba: * „Békét, békét minden népnek...” NÉMETH JÄNOS Faluról—falura A huszonötödik előadásához közeledik Elvontan: Bástyasétány 77. című darabjának előadása a Csemadok aranykalász! rendezé­sében. Különös Jelentőségű siker­nek kell ezt elkönyvelnünk egy vidéki műkedvelő csoport műkö­désében, annyival is inkább, mi­vel Ilyen sok előadásért az egész környéket be kellett járnia a cso­portnak. Az együttes tagjai fárad­ságot nem ismerve járják a kör­nyék falvalt, tőt járásuk határain tűi, a galántai járásban is kelle­mes estét szereztek a nagymécsá­­di szlnháskedvelő közönségnek. Ennek az előadásnak a kereté­ben nyílt alkalmunk megfigyelni, begy milyen alapos felkészült­séggel rendelkezik ez az együt­tes. Ez a csoport már komoly ha­gyományok alapján dolgozik. A mai szereplők szülei Valamikor szintön műkedvelő színészek vol­tak. Sokkal nehezebb körülmé­nyek küi8tt hozták tzinre 1938 előtt komoly színészi teljesitmény­­nyei többek között a János vitéz c. daljátékot. A mai előadás mér mát körül­mények kttzütt folyt. Ma kor­szerűen berendezett művelődést otthonokban mint pl. Nagymáesé­­don, jékán, Szencan, megfelelő technikai berendezés segítette elő az elöadéz alkarét. Sajnot, az együttse még nem prébélhatott ilyen jé teltételek küzütt, de éppen ez dicséri szí­nészi tehetségüket, hogy alkal­mazkodni tudtak a különböző színpadi és technikai adottságok hoz, és mindenütt tndásuk leg­javát nyújtották a közönségnek. „ Az előadás sikerében jelentős része volt a helyi nemzeti bizott­ság elnökének, Dávid Ferencnek, valamint a Csemadok keretében dolgozó tanítóknak. A darab rendezője Kerekes Jenő, és egy­úttal á szinjátszéceoport vezetője. A zenekar Leífier Lajos lg. veze­tésével és Streike Lajosáé közre­működésével szép í teljesítményt nyújtott. A színészek kivétel nélköl mind lél játszottak, éz i közönség tel­kes tapssal jutalmazta játékukat. Nehéz lenne agyanként értékelni az ogyes színészi teljesítménye két, inkább azokat a családokat szeretném kiemelni, akik szabad estéiket feláldozva közremőköd­­tok a zzfndarab betanításéban, mint rendezők, technikások, sze­replők, ttb. mint pl. Farkas Fe­­rsncék, Kerekes Jenőék, Deák Fs­­rencék és a Pajer házaspár Sok tapsot kapott az egész színtársulat, de különösen a ko­mikus szarepekben működő Csl­­ceay PÜ1, SZégl Sebestyén, Mor­va y Mária, Bohony/Irán, Horony Tibor éa Kerekezné, Horony Er­zsi. Továbbá külön dicséretet ér­demelnek a technikusok; Pajgar Ferenc, Stelzer Alajos és Farkas Árpád. Bízunk benne, hogy a Csemadok aranykalász! színjátszó együttesé­nek sikerei és jé példája man­kóra serkenti a többi Csemadok csoportok színjátszó együtteseit is-ÁGH JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents