A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-08 / 41. szám

(ana Hlavaéknvá az Éjszakai vendég című filmben Nem olyan világot élünk A magyarországi Tóth Miklós háromfelvonásosa mél­tán került a komáromi Magyar Területi Színház mű­sorára. Évadnyitóra jobb, aktuálisabb darabot aligha választhattak volna. Mert legyünk őszinték, nagyon kevés a ma jegyeit magán viselő színpadi mű; nagyon kevés a jó vígjáték. De ha akad ilyen, akkor a színház vezetői legyenek rugalmasak és késedelem nélkül tűz­zék műsorra. Mint ahogy Tóth Miklós darabjával tették. A közönség hálás a dramaturgia leleményességéért, s azzal köszöni meg a játékot, hogy nagyszerűen mulat, önfeledten nevet, és a derűs percekben a vígjáték ki­fejezte mondanivalót — amely hasznos és komoly — mélyen megérti, felfogja. Mi Tóth Miklós háromfelvonásosának a tárgya? Mind­az, ami az emberben kicsinyes.. A néhai állomásfőnök felesége múltban gyökerezett erkölcsi és társadalmi felfogásával nevettető figura. Az élet megy előre, ha­talmas változásoknak vagyunk tanúi, de ő mindezt nem veszi észre, a falu szélén él, elég magányosan s rnás gondja sincs, minthogy a városban dolgozó leányát jól férjhez adja. A vlgjátókíró felfogás szerint párosít. Ha Lujza néni Ilyen, a fogász udvarló sem lehet más Egyiknél is, másiknál Is a felfogás körül lesz baj. De a lány már más, s hogy ki milyen, az a Bodnár Pista megjelenéséhez kapcsolódik. Lujza néni lánya, Giziké nagy szeretettel fogadja ud­varukban Pistát, boldogan emlékszik vissza gyerekko­rára, amikor ez a szépen kiöltözött nagy fiú almát, meg körtét lopkodott neki a gyümölcsöskertekből. Ha­mar kiderül, hogy olyan emlékek felelevenítéséről van sző, amelyek már az Igazi szerelem kialakulásának kö­rülményeit sejtetik. Így látjuk Gizit. S hogyan az any­ját? Lujza néni még ma is a nyugdíjas vasúti bakter fiát iátja a gyerekkori pajtásban. Az öreg foglalkozá­sából eredően bejáró, vlzhordó, fafelapritő, egyszóval mindenes volt az államásfőnökéknél. Természetesen kö­vetkezik tehát a főnökné felfogásából, hogy az autó­­tulajdonos fogász után kopogtató Pistát azzal fogadja : — Menj csak, hord be a fát I Menj csak, ásd fel a kertet stb. Tulandonképpen ennél a pontnál kezdődik a vígjáték bonyodalma, a félreértések egész sora. Tóth Miklós nem markol sokat. Egyik oldalon az ál­lomásfőnök özvegye, életszemlélete, felfogása. Másik oldalon a Bodnár család, Illetve a Bodnár családok milliója, amelyek úgy értelmezik az életet, ahogyan kell, akik úgy nőnek, magasodnak, hatalmasodnak a felszabadulást követő években, mint a legszebb jege­nyék. Az öreg Bodnár nyugdíjas és büszke tanácstag. A fia minisztériumi osztályvezető. Szakérettségit tett, elvégezte távűton az egyetemet, nagy ember lett. Ö dönti el végeredményben, hogy az a bizonyos vasúti sínpár — amely a bonyodalom fokozőja — keresztül megy-e Lujza néni belsőségén vagy nem? A Bodnár családban, apában és fiában a mai Magyarország él a színpadonI De ne mondjunk el mindent a darabról, ne cstnállunk tartalmi kivonatot, mert akkor mi új marad a nézőnek. Az alakokról, Illetve a színészek munkájáról beszél­jünk. Kezdjük azzal, hogy a darab nagyon jó, a szín­ház igen nagy közönségsikerrel számolhat. A nem olyan világot élünk-ről beszélni fognak az emberek, annyira mai, annyira az ö életükből való. Azonkívül a darab végig nevettető. Szerzője jól kihasználja az alakjaiban meglévő komikumot, valamint a helyzetekből adódó furcsaságokat. Derűs hangulatot teremt a színpadon. A színészek élvezetnek veszik a játékot. A rendezőnek, Konrád Józsefnek csak az a feladata, hogy visszatartsa színészeit a csábító túlzásoktól. Munkájának legfőbb érdeme, hogy mértéket tudott tartani. Végig arra töre­kedett, hogy a komikus helyzetekben se sikkadjon el a mondanivaló. Lujza néni, Lelkes Magda nemcsak felfogásával válik nevetségessé, hanem úrhatnámságá­­val Is. Kiegyensúlyozottan játszott, tehetségesen alakí­tott, noha a harmadik felvonásban játéka veszített fé­nyéből. Gyurkovlcs Mihály Bodnár Jánosa egy árnya­latnyit öregebb lehetne. Egyébként azt látni, hogy ki­tűnő emberismerő, alakítását nem játssza, hanem éli. Nádasdy Károly Pistája méltó partnera Nagy Eszter Gizíkéjének. Turner Zsígmond, ^ fogász ismét bebizo­nyította, hogy sokoldalú színész, otthonosan mozog ko­moly darabokban és vígjátékban egyaránt. Slposs Ernő Mátyás bácsija epizódszerepben telitalálat. Kitűnő vígjáték, kiváló rendezés és kiváló színészi teljesítmény — ez lehet summázása a komáromi be­mutatónak. Nagy kár, hogy a díszlet ellentmondásos s nem alkalmazkodik eléggé a játék stílusához. MACS JÓZSEF ■ ■'.'-íwW'" ul K'+ áSBEu &EBS uflHBafl 1 A bar megteszi ha­tását és Huppert — R. Hrulínsky — el­árulja igazi ínját Kálóul — J. Vala — elfitt Éjszakai vendég Ritkán látott művészi összhangban dolgozta lel a barrandovl stúdió Ludvlk Alkenazy, a kiváló cseh iró színmüvét. A történet alig néhány óra alatt játszódik le egy esős éjszakán. A félreeső országúti vendéglő előtt megáll egy modern Mercedes, melyből megnyerő külsejű úr, Huppert nyugatnémet üveggyáros száll ki. A gépnek kis hibája van, és a vendég az autó javítása alatt, magával hozott rajnai borral kínálja meg Kolcult, a csapost és Ramundát, az öreg bányamunkást. A kedélyes beszélgetés közben kiderül, hogy a joviális külsejű gyáros meggyőződéses fasiszta. Kálóul még fiatalember, de Idegei a koncentrációs táborokban össze­­ropp^ntak, Huppert félreérthetetlen viselkedése eszébe juttatja a sok kínzást és embertelen megaláztatást, amit a német megszállás alatt át­élt. Mikor a gyáros sértő módon borravalót dob oda neki, idegei fel­mondják a szolgálatot és rálő. Az ismert színmű súlyos ítéletet mond ki a neoíaslzmus lappangó létezéséről, éberségre int és ma épp olyan aktuális, mint a múltban. Ivanna A kitűnően rendezett szovjet film cselekménye Ukrajnában játszódik 1940—1941 között. Kablak, az egyetem titkára titokban német kém. Feladatá­hoz tartozik a fiatalságot a rendszer ellen lázítani, ezért megtéveszti a fiatal lányt, hogy az egyetemre csak akkor juthat be, ha megtagadja apját és hitét. Ivanna inkább kolostorba vonul. Közben Lvovot megszáll­ják a németek. Drámai események között két fogoly szovjet tiszt segít­ségével ébred rá Ivanna a népe ellen elkövetett csalásra és a szökött foglyokkal együtt menekül. Kablak a lány jóhiszemű apjával levelet irat Ivannának, hogy térjen haza, mert beteg és látni szeretné. A lány bele­esik a csapdába és titokban visszajön, de mivel nem árulja el társait, (elakasztják. A látványosan és meggyőzően rendezett film — V. lvcsenko munká­ja — főszereplője a tehetséges L. Burducsenkova. SIMKO MARGIT , m Ivanna a bitófa alatt

Next

/
Thumbnails
Contents