A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-08 / 41. szám
zalnk ts Igénybe veszik szolgálatait, a képzőművészeti szakkörben ágyából formálnak szobrokat a jövő művészei és a nyárt esték plrosarany fényében a liget vén fái között felcsendül a ligeti koncert. Az előadók a művelődési otthonban szerzett tudással, lelkes akarással szolgálták a közösséget. De kevesen tudják, hogy a ligetfalusi művelődési otthon kötelezete magát a bratislavai főpályaudvar díszítésére, hogy innen irányítják a köpcsényi, óligeti és zabost művelődést otthonok munkáját ts — kevesen tudják, hogy ligetfalu életének, alakulásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált a néhai Bílek-kocsma sok vihart látott épülete. Pedig ez nem könnyű feladat. Ligetfalu — a nagyváros pereme. A város felé rohannak ötpercenként az autóbuszok, a város fényei hívják, csábítják a szórakozni vágyó fiatalokat. De nem könnyű feladat azért sem, mert a két Irányú fejlődés: fejlett ipar és állandóan erősödő szövetkezett mezőgazdálkodás — két Irányú módszertant munkát követel a művelődési otthon dolgozóitól is. Mégis — amit láttam, az szép, biztató, lelkesítő. Nem láttam kulturális lokálpatriotizmust, sem a regionális, sem a provinciális elkülönülést — tökéletesedő módszertani munkával, töretlen eszmeiséggel és fejlett műízléssel szolgálják az oszthatatlan és egyetemes szocialista kultúra ügyét. Azt adják, amit kell: tudást, szépséget, tanácsot és mosolyt, az anyagi gyarapodással párhuzamosan a szellemt gyarapodás lehetőségét. Valamikor a Bílek-kocsmában álmodozó proletárok simogatták, vágyták a jelent. Ma ebbén az épületben formálják, szépítik a jövőt. Es amikor a lebukó nap még egy hiú pillantást vet a Duna tükrére, amtkor áz alkonyl szellők csókja és a felvillanó lámpák fénye felébreszti az éji bogárkák könnyűröptü hadát, a liget ráncosderekú tölgyei között, karcsú hegedűkből, búgó gordonkák mélyéből felcsendül a ligeti koncert. A hallgatók között ott ülnek a néhai Bílek-kocsma öszhajú vendéget, akik harcoltak és győztek! —J—m— Klrélyhelmecan nagysikerű jíráil Csema dok-napot szerveitek. A szereplők színe» felvonulása után a szabadtéri színpadon megkezdődd» a műsor. Egymás után peregtek a szebbnél-szebb dalok. A bodrogszerdahelyl tánoczoport hírnevéhez méltán, most Is Jól szerepelt, ugyanezt mondhatjuk a deragnyál, bácskai, nagytárkényl csoportról Is. KépUnkdn a deragnyál tánccsoport fellépés előtt. \r--M A ligetfalusi Bílek-kocsmát valamikor sokan Ismerték. Külsőre — ugyanolyan volt, mint a többi kocsmahelyiség, ahol ereskezü proletárok üldögéltek egyegy korsó sör mellett, a valóságban azonban ez a kocsma volt a liget falust vörösök gyülekezőhelye. Az évek szálltak, a vágy, a kocsmai füstben oly sokszor megálmodott fövő valósággá vált, a forradalmi tézisek acélba, betonba merevültek, az ereskezü proletárok hajába ősz szigeteket festett a múló idő, de a Bílek-kocsma helyisége hű maradt a forradalmi múlthoz: ma a szellemi, a kulturális forradalom bástyája — művelődési otthon. Valamikor csak a forradalom élharcosai és a harcosok nyomát kergető tőkebérenc rendőrsptclik ismerték a házat — ma felkeresi mindenki, aki gyönyörködni akar a szépülő jelen szellemi értékeiben, akt szórakozásra, vagy tudásra vágyódik. Tizenötezer öt száz lakosa van ligetfalunak. Az év első felében 40 274 látogatást jegyeztek fel, 973 rendezvényen 40 274 látogatói A művelődési otthon keretei állandóan tágulnak. Ma már itt működik a Déryné Színkör, a zabost Esztrád-csoport, a köpcsényi ének- és színjátszócsoport, a hetven tagú gyermekénekkor, az OKTETO- zenekar, műkedvelő színészek, dalosok, táncosok és zenekedvelő emberek százai gazdagítják, szépíttk a lígetfalusl hétköznapokat. A statisztika megdönthetetlen bizonyíték, mert a számok logikája független az érzelmektől. Fél esztendő alatt 185 esetben nyújtottak jogi tanácsot, 4233 ember látogatta a koncerteket és 402 tfjú test hajladozott a művelődést otthon balettlskolájában. A parókakészítő műhelyben Varga Dezső maszkmester dolgozik fáradhatatlanul és olyan művészettel, hogy színhá-Varga Dezső munka közben Ifjú modellezők
