A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-09 / 28. szám

rttnoit Garlaty és Ladisiav Farkai a darab egyik jelentében Érdekes televíziós játékot közvetített a múltkor a Bratislavas Televízió. Gyorsan, filmszerűen peregtek a képek, a jelenetek boszorkányos gyorsasággal vál­tották egymást. Mi előzi meg az üyen tele­víziós játék bemutatását. Ho­gyan születik meg egy televí­ziós adás ? — Rengeteg kérdés, amire a bratislavai televízió Stúdiójában kaptam választ. Hordák rendező éppen akkor kezdte egy német televíziós játék próbáit. A darabnak egyelőre csak a címét árulom el: Alkalom szüli a szerelmet. Vele kapcsolatban még csak annyit, hogy aki végig nézi, jól fog szórakozni. Strednánsky Emest, Az ii­­meri a te jutat című nyugatné­met televíziós játék rendezője a darab utolsó próbáján elme­sélte, hogyan születik meg egy televíziós adás. Először is a dramaturg és a rendezők kiválasztják a forga­tókönyvet, tehet az eredeti te­levíziós játék vagy átdolgozott színmű, regény, esetleg, film­forgatókönyv. Ha ez megvan, a rendező összeül a zeneszer­zővel, díszlettervezővel, kosz­tümtervezővel s megbeszélik elképzeléseiket, javaslataikat. A díszletek, kosztümök elké­Ernest Stredüansky a próbát ügyeli szítése kb. egy hónapig tart. Próbálni csak akkor kezdenek, ha mindez már teljesen kész. Ami ezután következik — a rendező, színészek, operatőrök, txlágosítók, vágók, hangtech­nikusok munkája — már sok­kal érdekesebb. A rendező fel­fedező útra indul. Keresi azt a színészt, aki alkalmas lenne az egyes szerepek eljátszására. Néha bizony hosszú utat tesz meg, míg megtalálja az igazit, így volt ez az említett televí­ziós játék esetében is. Stred­­nansky rendező Eperjesről hozta a szereplőket, akiknek tulajdonképpen munkája az ol­vasópróbával, elemzéssel kez­dődik. A televízió alaposan próbára teszi a színész képes­ségeit; a szakértők véleménye szerint sokkal nehezebb, mint a fűm. Mert míg a filmen tíz­szer is elpróbálnak egy jelene­tet s aztán kiválasztják a leg­jobbat, a televíziós adásban a színésznek kétszeresen kell összpontosítania figyelmét, mert a kép közvetlenül a néző elé megy. A próbák kamera segítségé­vel folynak. A teremben öt-hat kis színpad van felállítva, a fa­lakon tucatnyi reflektor, né­hány kamera s egy televíziós készülék, ami ott Ikelyben mu­tatja a képet. Állandóan két kamera veszi jel a képet és továbbítja a rendező fülkéjébe, ahol négy készüléken figyelik a vételt. Arra az esetre, ha ne­tán valamelyik kamera fel­mondaná a szolgálatot, további négy áll még készenlétben, A rendező ki-be futkos, hol a próbateremben, hol a rendezői fülkében ellenőrzi a képet. Az operatőrök fülhallgatón ke­resztül kapják az utasításo­kat. Vigyázat.' A képernyőn a színész fej nélkül jelent meg. Strednánsky rendező azonnal adja az utasítást: kicsit feljebb a gépet! S a kép máris jó. A televíziós adásban az egyik láthatatlan főszerepet a vágó játssza. Két készüléket figyel, mind a kettő más képet mu­tat. A néző elé természetesen csak az egyiket engedik. Hogy melyik az? — a vágó a forga­tókönyv alapján tudja. Kap­csol. Az egyik készüléken ki­gyullad a kis piros lámpa, jel­zi, hogy ezt a képet látják a nézők. Színészek, technikusok, dol­goznak azért két hónapon ke­resztül, hogy munkájuk végez­tével egy este másfél órán ét szórakoztassák a nézőket, elfe­ledtessék velük mindennapi gondjukat, pihenést, felüdülést nyújtsanak számukra. KOPASZ CSILLA

Next

/
Thumbnails
Contents