A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-09 / 28. szám
Csukotkát nyugodtan nevezhetjük a világ vegének. Ide minden és mindenki a messzi délnyugatról jött: az ősi mongol törzsek — a mai csukcsok ősapái — az első utazók és a modern szocialista kultúra egyaránt. Zord vidék ez. Szünet njélkül száguldanak az ember idegeit őrlő szelek: hol a déli szél, amely áthatolhatatlan, sűrű hóesést hoz magával, hol az északi, amely úgy égeti az arcot, mint a tüzes vas. Nehéz megkeresnie itt az embernek a mindennapi kenyerét. És nehéz dolog a rénszarvasok téli legeltetése is, mert egyes egyedül van az ember a tundrában, sok száz kilométernyire egyetlen lélek sincs, akihez szóljon, aki meghallgassa. Kockázatos foglalkozás fókára, rozmárra vadászni a jégtáblákon, amelyeket gyakran sodor be a váratlan szélvihar a fagyos tengerbe. Az élelmiszerek és a gépek legnagyobb részét évente csak egyszer — a rövid és bizonytalan sarkköri hajózási idényben — szállítják ide. Nem könnyű Csukotkában élni és dolgozni. S ha erről a vidékről Ír az ember, akaratlanul is megtanul tisztelni. Csukotka zord, de gazdag vidék. Gazdag aranyban, színes fémben, szőrmében, tengeri ragadozókban, szénben. Ezzel magyarázhatjuk azt a mohó érdeklődést is, amely annak idején az orosz és külföldi — elsősorban amerikai — kereskedőket ide hozta. A jövevények leitatták az őslakosokat, és értéktelen portékáikért) cserébe elvitték a vidék kincseit. A szocialista forradalom azonban Csukotkáról is elsöpörte a kizsákmánjyolást. A szovjethatalom viszonylag későn — 1923-ban — szilárdult csak meg Csukotkában. Annál meglepőbb, hogy milyen változások mentek végbe azóta ezen a vidéken. Különösen az elmúlt két évben változott nagyot a vidék arculata. A hétéves terv, amely elsősorban az ország kelet! vidékeinek termelőerőit növeli, Csukotkáról sem feledkezett meg. 1959-ben, a hétéves terv első esztendejében kezdett működni a lultiní Ércdúsító Kombinát, ez a korszerű nagyüzem, amelyet az idén teljesen automatizálnak. Ugyancsak 1959-ben tárták fel Csukotkában az első aranybányát és egy nagy teljesítőképességű gázturbinás erőmüvet is üzembe helyeztek. A körzet iparának összetermelése az elmúlt két év alatt 87 százalékkal növekedett. Ez több min,t háromszor múlja felül az egész szovjet ipari termelés növekedésénének' ütemét. Hangsúlyoznunk kell, hogy a hétéves terv Csukotka .mélyét“ Is számításba veszi. Azelőtt az öszszes lakótelepek a tengerpartra, az öblökbe szorultak, hogy az akkori egyetlen közlekedési üt mentén legyenek. Most azonban az új telepek — lultin, a bilibinói, az alikszerovói, a komszomolszkij aranybányák — eltávolodtak a tengerparttól. Ez pedig új utakat, ipari és kulturális központokat, új éietrimust és életszínvonalat jelent. Még a legkisebb lakótelepeket is villamosították és mozival látták el. (Az elmúlt öt év alatt csupán a kolhozok mintegy ötven diesel-motoros villanytelepet vásároltak.) 1959—60-ban, a körzet falvaiban annyi házat építettek, amennyit az elmúlt hat év alatt összesen. Pedig a hétéves terv rugói még csak most kezdenek igazán mozgásba jönni. Csukotka gyors fejlődését az tette lehetővé, hogy az őslakosság modern kulturális és műszaki színvonalra emelkedett. Ez annak az önfeláldozó munkának az eredménye, amelyet a párt hívó szavára, a szivük sugallatára ide érkezett férfiak és asszonyok végeztek. Nyugaton egyesek torkuk szakadtából harsogják, hogy vannak olyan népek, amelyek alkatilag képtelenek rá, hogy felemelkedjenek 3 modem életformáig. A szocialista gyakorlat — nem a szavak, hanem a gyakorlat — azt mutatja, hogy ilyen népek nincsenek, csak olyan népek vannak, amelyeknek nem tették lehetővé a felemelkedést. A csukcsoknak csak meg kellet adni a lehetőséget, csak segíteni kellett nekik és lám, milyerf gyorsan előretörtek. A csukotkai fejlődés rejtélyének kulcsa nem rezervátumok létesítése, nem az őslakosságnak1 a vidék gazdasági életéből való kikapcsolása, hanem éppen ellenkezőleg, az abba való bevonása. Repülőgépen mozgó „rendelőintézet“ érkezett a tundrába. Hordozható röntgenkészülékükön megelőző vizsgálatokat tartanak az orvosok A mai Csukotka. Fent: bányásztelepülés a félsziget közepén. Lent: repülőgépen szállítják az árut a kolhozokba A „Csukotka” szó hallatán egyesek képzeletében prémruhák, rénszarvasok, csontfaragások, kutyafogatok vagy a magányos emberek képe jelenik meg. Mindez valóban megvan Csukotkán: a prémruha, mert az a legmelegebb, a rénszarvas, mert az a vidék fő húsforrása, a híres uelenj faragás, meg a kutyafogat, mert a kis távolságokra való utazások számára ennél megbízhatóbb közlekedési eszközt még nem találtak ki. Mindamellett Csukotka meggyőző példája annak, hogy milyen gyökeresen átalakul az élet a szocialista kultúra hatása alatt.
