A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-10 / 37. szám

Parancsának engedelmeskedve az alattam levő kis erkélyre ereszkedtem. Bailley utánam mászott, majd megnyomta a rácson levő egyik kallantyút, mire egyenletesen süllyedni kezdtünk. Leszállásunk meglehetősen sokáig tartott. Amikor a felvonónk megállón, mister Ballley kinyitotta az ajtaját és kiléptünk. Előttünk alacsony vasajtó volt látható. Bailley kinyitotta és egy kis, igen keskeny helyiségben találtuk magunkat. Bailley kinyitott egy további ajtót. Fekete és sima volt, akár az ebonit. Nem tudtam felismerni, milyen anyagból készülhetett.

—■ Olyan anyagból van, mely egyáltalán nem engedi át a meleget — magyarázta Bailley

Ismét egy kis helyiségbe értünk, majd egy újabb ajtóhoz. így öt helyiségen mentünk keresztül és öt ajtót nyitottunk ki.

Minden helyiségben 50 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az előzőben — magyarázza tovább mister Bailley. — Most egy olyan terembe érünk, ahol körülbelül olyan fagy uralkodik, mint a kozmikus térségben.

Mister Bailley kitárta a hatodik ajtót, és itt valóban furcsa látvány tárult a szemem elé.

Előttünk egy hatalmas földalatti barlang tátongott. A villanyégők fénye egy nagy, különösen gyönyörű kékvízű tó tükrében verődött vissza. Úgy festett az egész, mintha ebbe a földalatti barlangba az égbolt kékjének egy darabja esett volna.

— Cseppfolyós levegő — mondta Bailley.

Megrettentem. Eddig laboratóriumokban csupán kis edényekben láttam cseppfolyós levegőt. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen nagy mennyiséget is sűríteni és raktározni lehet.

Egyidejűleg úgy éreztem, mintha á rajtam levő szkafander szűk lenne. Nem tudtam megérteni ennek az okát.

— itt hatalmas a nyomás. Pillanatok alatt palacsintává lapítana, ha nem lenne raitunk ez a különleges, nagy ellenállóképességű anyagból készült védőöltöny. Mister Engelbrecht segítségével elértem, hogy* a cseppfolyós levegő alig párolog valamit. Nézzen a mennyezetre. Az egész liőszlgetelöanyaggal van borítva. Ebben a barlangban különleges világítást használunk A fényt itt világító baktériumok szolgáltatják. Ez abszolút hideg fény .. . Ez a mély tó elegendő lenne, hogy a Holdon megteremtse az élet feltételeit — más szóval megteremtse az atmoszféráját. Sajnos, a Hold nemigen tudná megőrizni ezt az ajándékot. Van Itt még néhány ilyen tavam. De ez még mind kevés, nagyon kevés A cseppfolyós levegő sűrűsége csak nyolcszázszor nagyobb, mint az atmoszférikus levegőé. Egész óceánokra lenne szükségem, hogy az egész atmoszférikus levegőt cseppfolyóssá sűríthessem Próbálja kiszámítani: A Föld felülete körülbelül öftzáztíz millió négyzetkilométer. Ez azt jelenti, hogy csupán egy kilométer magas levegőréteg köbtartalma hozzávetőlegesen fél milliárd köbmétert tesz ki. Emellett a levegő, melynek sűrűsége többi kevésbé egyforma, nyolc kilométer magasságig hatol. Mindez már több mint öt trillió kilogrammot, azaz a földgolyó anyagának egy milliomod részét képezi... Mennyi kihasználatlan nyersanyag 1

— Nyersanyag? — jegyeztem meg elképedve.

Bailley nyugodtan folytatta.

— A levegőben levő nyersanyagkészleteket természetesen igen nehéz pontosan megállapítani. A kozmikus térség fokozatosan ritkított gázok övezetén keresztül megy át atmoszféránkba. A levegő vegyi összetételét porttosan kilenc kilométeres magasságig határozták meg. Az automatikus mérőkészülékekkel ellátott léggömbök valamivel harminchét és fél kilométer fölé emelkednek. Az űrben keringő meteoritok

százöt ven kétszáz' kilométer magasságban gyulladnak ki.

Ez azt jelenti, hogy még ebben a magasságban is elég sűrű a levegő. Nisselnek sikerüli megfigyelnie meteorok kigyulladását liétszáznyolcvan kilométer magasságban Is. Különösen az ézsaki fény szintén az atmoszféra magasságáról tanúskodik. Az ember már régóta gyönyörködik színeinek játékában, de csak viszonylag

nemrégen tudtuk meg, hogy e különösen szép fény

spektrumát főként nemes gázok; különösképpen hélium-vonalak alkotják. Az oxigén, nitrogén, neon és hélium nyomvonalai már nyolcszáz kilométer magasban ragyognak az északi fényben. Lehetséges, hogy a mágneses erővonalak leválasztják ezeknek a gázoknak az atomjait és a széiárantok az atmoszféra magasabb rétegeibe emelik. Legyen a dolog bárhogyan, ezek az atomok még olyan hatalmas magasságban is léteznek. És ez még nem minden. Ne gondolja, hogy az atmoszféra csupán a föld felületét borítja. Clark amerikai tudós kiszámította, hogy csak tizenhat kilométeres mélységben — ameddig ezt meg lehet figyelni — a gázok súlya a Föld anyagának három századrészét képezi. Úgyhogy a légköri nyersanyagok tartaléka összesen ...

— Remélem, nem akarja megfosztani a Földet egész atmoszférájától? — kiáltottam fel meglepetten.

— És miért ne? — felelte mister Bailley. — Menjünk tovább, és ott majd meglátja, hogy ez egészen könnyen lehetséges Svante Engelbrecht zseniális koponya. Mindenesetre megéri a pénzt, amit kifizetek neki.

Valóban lehetséges, hogy csakis pénzről van itt szó? — gondoltam magamban. Meglehet, hogy Nóra apja pénzsóvár ember. Itt rengeteg pénzt keres, és ezért leányával együtt bebújt ebbe a vakondlyukba és nem akaródzik neki hazatérni. Lányát kínozza a honvágy, de mégse akarja elhagyni apját-,'.. Nem ebben rejlik az egész tragédiája?

— A Föld atmoszféra nélkül... az katasztrófához vezetne — mondtam.

— Az igaz — felelte gúnyosan Bailley.

— Az emberek fulladozni kezdenek, a nö-: vények az emberekkel együtt elpusztulnak, a csillagos magasságból jeges fagy hull alá- a‘Földre ... megszűnik az élet és a földgolyó éppen olyan halott test lesz, akár a jéggel borított Hold ... És ez meg fog történni, az ördögbe is, meg fog történni! — kiáltotta.

Ebben a pillanatban úgy éreztem, őrülttel van dolgom.

— Ön ki akarja irtani az emberiséget?

— kérdeztem tőle.

— Engem az egyáltalán nem érdekel. Az emberiség úgyis a pusztulás felé tart. Végül is planétánk nem örök életű. Nem én ítéltem halálra. És nem mindegy az, hogy a vég előbb vagy utóbb következik be?

— Semmiképpen. Az emberiség még sok millió évig létezhet. Földünk még igen fiatal. Sokkal fiatalabb, mint a Mars.

— Kezeskedhet maga arról, hogy az emberiség még néhány millió évet megél? Elég, bogy egy eltévedt bolygóba ütközzünk... és vége Földünknek.

— Ez nem valószínű.

— A maga szűk látókörű szemszögéből. A csillagászok másképpen vélekednek. A végtelen kozmosz minden részében óriási erupciókat észlelnek. És hogyha kozmikus méretekben gondolkozunk, akkor a mi úgynevezett galaxiánkon, a világmindenség Tejútnak nevezett keskeny sikátorában olyan gyakoriak a csillagösszeütközések, akár egy nagyváros utcáin az autókarambolok.

— Számunkra azonban, földi férgek számára, e katasztrófák közötti időszakok több millió ével tesznek ki ... és tulajdonképpen miért akarja ön elpusztítani az emberiséget?

— Már mondtam magának, hogy semmi közöm az emberiséghez. Nem akarom edpusztítani, de terveimet sem akarom feladni az emberiség megmentése érdekében.

— Miféle terveit?

Mr. Bailley erre nem válaszolt.

A csodálatos szépségű kék tó partján jártunk. Alig látható, halvány gőzök szálltak fel belőle. Minden óvóintézkedés ellenére a cseppfolyós levegő egy kicsit párolgott. A Föld és a Nap melege minden szigetelő réteg ellenére éreztette hatását.

A barlang falában egy ajtó feketéllett.

— Bemegyünk — mondta mister Bailley.

(Folytatjuk)

12