A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-20 / 34. szám

Egy új korszak küszöbén A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén hozták nyilvánosságra az SZKP programtervezetét, amely kitűzi a kom­munista társadalom megteremtésének konkrét feladatait. Az elmfilt négy évtized alatt a hatalmas szovjetország kommunistái valűra váltották a párt kőt programját, az elmaradott feudális országbél megteremtették a világ második legfejletteb ipari országát, amely ellenállhatatlan erővel tör az élre. Marx, Engels, Lenin eszméi valóra váltak és most felmérhető közel­ségben kirajzolódik az emberiség előtt az évezredek óta áhí­tott cél, a kommunizmus, amelyért milliók áldozták életűket, amelyért oly szívósan és tántorlthatatlanul harcolt a szovjet nép. Igen, a szovjet emberek mai nemzedéke már megéri a kom­munizmust, az emberiség történelmének legigazságosabb, teg­­nagyobbszerft társadalmát. E korszakalkotó program a reális szovjet életből sarjadt, a valóság mély és sokoldalú elemzése, a lehetőségek alapos felmérése alapján. A Szovjetunió az 1917 -1960-ig terjedő években kilencszer gyorsabbon fejlődött, mint az USA és húszszor gyorsabban, mint Anglia és Franciaország. A szocialista gazdaság mentes a kapitalizmus belső ellentmon­­dásaltól, a visszatérő válságoktól, megrázkódtatásoktól. A Szov­jetunió gazdaságának semmi sem áll útjában, szabadon fejlőd­het. Negyven év alatt világrendszerré fejlődött a szocializmus és a földkerekség egyharmadán diadalmasan tör előre, bebizonyít­va a kapitalizmussal szembeni fölényét az élet valamennyi te­rületén. Nincs az az erő, amely képes útját állni. A kapitalista világ szószólóit megzavarta a programtervezet konkrét célkitűzése és a belőle fakadó következtetések. A bur­­zsoá sajtó vezércikkeiben, hírmagyarázataiban igyekszik ki­kezdeni, megpróbál ellentmondásokat keresni benne, s mivel nem talál, vérszegény handabandázással próbálja kétségbe­vonni a kitűzött célok elérésének lehetőségeit. Akadnak bőven hitetlen Tamások, akik még megkockáztatják a „fantasztikus képzelődés”, „elérhetetlen ígéretek”, „valóraválhatatlan lázál­mok” jelzőket A kapitalista propaganda tapasztaltabb képvise­lői azonban sokkal óvatosabbak, ők inkább a politikai célkitű­zéseket próbálják kiforgatni, meghamisítani. De itt is egyket­tőre zsákutcába jutnak, mert kénytelenek megállapítani, hogy az az ország, amely ilyen forradalmi programot tűz maga elé az anyagi javak bőségének megteremtése terén, az semmiképp sem akar háborút. Az alkotó munka nem tér össze a pusztítással. A kommu­nizmust építő szovjet nép zászlajára a békét irta és gyűlöli a háborút, amely fékezi a fejlődést, a társadalom felvirágzását és az anyagi javak bősége helyett azok pusztulását eredménye­zi. Ezért az új program a két világrendszer békés együttélését — mint a Szovjetunió külpolitikájának alapkövét — tűzi ki céljául. A kommunisták a legkövetkezetesebben harcolnak a háborús veszedelem ellen, hiszen elveiket nem fegyverrel akar­ják terjeszteni. Gazdasági, tudományos, kulturális eredményeik bebizonyítják az emberiségnek a kommunizmus előnyét, a ré­gi, elhaló rendszer felett. A kommunisták történelmi küldeté­süknek tekintik a háborúk megszüntetését és az örök béke megteremtését. Ezért harcolnak a leszerelésért ás mindennemű háborús konfliktus lehetőségének kiküszöböléséért. Az SZKP programját nyugodtan nevezhetnénk az emberiség programjának, amely megvilágítja a jövőben vezető utat. Ta­nulmányozni fogják nemcsak a szocialista országok népei, ha­nem a kapitalista országok dolgozó tömegei is, amelyek vágyaik valóraváltását, harcuk célját látják benne. Megismerkednek vele Ázsia, Afrika, Latin-Amerlka nincstelen milliói, a gyar­mati iga lerázásáárt küzdő népek és a függetlenné vált orszá­gok, amelyek a lehető leggyorsabban akarnak emberibb életet teremteni dolgozóik számára. A Szovjetunió példája bebizonyít­ja az emberiségnek, hogy a vallás által siralomvölgynek neve­zett földön is megteremthető a bőség és boldogság, a „menny­ország“. Húsz év múlva a Szovjetunió és valószínű a szocia­lista országok népei is a világon a legmagasabb életszínvona­lat fogják élvezni és fokozatosan érvénybe lép a mindenki ké­pességei szerint — mindenkinek szükségletei szerint elv. A kommunizmus építése nem könnyű feladat, de a szovjet nép megbirkózik vele. A Szovjetunió az egész emberiségnek tőr utat a kommunizmus felé, gazdasági, védelmi erejének növeke­dése, az egyre fokozódó együttműködés elősegíti a szocialista Csehszlovákia gyorsabb előrehaladását is a legtökéletesebb társadalom megteremtéséhez. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának a programtervezetről. kiadott nyilatkozata azért felszó­lít valamennyi becsületes dolgozót: „Az SZKP programterve­zetének gondolatai váljanak hazánkban is az alkotó munka újabb kibontakozásának ösztönzőivé új életünk építésének va­lamennyi szakaszán." SZOCS BÉLA Jnri) Gagarin, az első világűrutas a kubai nép hűs vezérével, Fidel Castréval Kubában tett látogatása alkalmával Képek a két űrutasról G. Sz. Tyitov Srnagy a ISldreérés pillanatában Tyitov és Gagarin Tyitov és felesége

Next

/
Thumbnails
Contents