A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-08-13 / 33. szám

# itúlSúCrM

LjO

o szép az idő, ha melegen tilt a nap, akkor nem is nagyon lehet különb téget térni vasárnap ét vasárnap között. Mindegyik egyféle műsort rögtönöz az embereknek. Előveszik fürdőruhájukat, elemózsiát csomagolnak a táskájukba és feleségestül, gyermekestől elindulnak a folyó partjára. Ott töltik a napot, ott reggeliznek, ebédelnek, uzsonnáznak s közben rengeteget f űrödnek, lubickolnak a vízben, pajkosan megfröcskölik egymást, aztán leifekszenek a selymes fűre és napoznak hosszan, pihennek sokáig.

Persze, ha a hőmérő higanyszála a nálunk már szokatlan fokot is elérte és tzinte elviselhetetlen a hőség, akkor az emberek korán mennek a strandra, vagy a folyó partjára, hogy megfelelő, mindenféle szempontból Olyankor annyira úszni nem is lehet, zet árasztó zuhany alá állnak és locsolják az arcukat, szeműket, hajukat. S mert sokáig nem elégíthetik ki úszó kedvüket, mennek tovább a folyó partjához.

Folyó partfán, természetes és mesterséges tavak körül telik el legjobban az augusztusi vasárnap. Olyan helyeken, ahol a forró ég alatt kellemes hilst adó lombos fákat, bokrokat is tcúálnak az emberek. Itt ütnek legtöbben tanyát, mert dl élvezhető legteljesebben a nyár. A gyerekek kérgetöznek, labdáznak, futballoznak, birkóznak, a felnőttek meg csendesen pihennek, újságot vagy könyvet olvasnak. És a nap süt, egeytlen tiszta kékszinü kendő az ég, lármás, jókedvű a folyók partfa.

Azt mondják: boldog augusztusi vasárnap. Azt mondják: boldog nyár!