A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 4. szám

Lenin Jegyzeteket készít az Ülés Lenin a széliek A pihenés perceiben (1922) Az első napoktól kezdve ... Az emberek reménykedve fi­gyelik a Szovjetunió békepoli­tikáját, amelyet országunk Vlagyimir Iljics Lenin végaka­ratához híven, következetesen folytat. Lenin születésének ki­lencvenedik évfordulóját a kö­rülményektől függően különbö­ző módon, ünnepélyes keretek között, vagy szerényen, de mindenütt megünneplik az egész világon. Lenin a szovjet állam nevé­ben már a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmét követő napon kinyilvánította a két rendszer békés egymás mellett élésének eszméjét. A híres „Békedekrétum” felhív­ta az első világháborúban részt vett összes ország népeit és kormányait, hogy szüntes­sék be az emberek oktalan pusztítását, és kezdjék meg a tárgyalásokat. „A kormányokat nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics a Szovjetek II. Összorosz­­országi Kongresszusán, 1917. október 26-án (november S-án) tartott előadói beszédében — mert akkor a békekötés ecset­­leg elhúzódik.” De egyetlen kormány sem válaszolt erre a nemes szán­dékú felhívásra, egyik sem kezdett béketárgyalásokat. A Nyugat válaszul intervenciós csapatokat küldött a forradal­mi Oroszország területére, hogy megsemmisítse az első szocia­lista államot. Ennek ellenére Lenin még a polgárháború és az intervenció idején is min­den lehetőséget megragadott, hogy világosan leszögezze: a szovjet köztársaság békében, barátságban akar élni a többi állammal, és kereskedni akar velük. „Mi szövetséget akarunk kivétel nélkül minden ország­gal" — jelentette ki egy ame­rikai tudósítónak 1920 elején, amikor megindult az antant újabb hadjárata. Lenin következetes és nagy humanista. Többször rámuta­tott arra, hogy a háború ép­pen a dolgozóknak, a munká­soknak, a parasztoknak okoz­za a legnagyobb szenvedése­ket, s a béke rendíthetetlen harcosa volt. Ezzel szemben a kapitalista államok politiku­sai nem akarták a békét. A nyugati nagyhatalmak min­denáron a végsőkig akarták folytatni a „saját" háborúju­kat, hogy véghezvigyék a vi­lág újrafelosztását, s a többi burzsoá állammal szövetkezve meg akarták semmisíteni fia­tal köztársaságunkat. ... Egészen napjainkig Minden állam békés egymás mellett élése: továbbra is ez a Szovjetunió lenini külpoliti­kájának célja. De vajon ez azt jelenti, hogy a földön minden „változatlan” maradt azóta, amióta Lenin meghirdette ezt a politikát? Nem. Forradal­munk, békeharcunk, a szovjet állam politikájának eredmé­nyeképpen változások történ­tek az egész emberi társada­lom életében. A legfontosabb változás az, hogy a béke sokkal jobban megszilárdult, s annak a fel­adatnak, amelyet a néptöme­gek tűztek az oroszországi forradalom elé — örökre vé­get vetni az imperialista há­borúknak — nagy részét meg­valósítottuk. A szovjetország már nem egyedüli pillére a szocializmusnak. Tizenegy eu­rópai és ázsiai állam követte a Szovjetunió példáját, köztük a 650 milliós Kína is. Nincs messze az az idő, amikor a szocialista világrendszer több iparcikket gyárt majd, mint a kapitalista világrendszer. Erőink évről évre növekednek, ezért válik egyre reménytele­nebbé az agresszorok bármi­lyen békerontó próbálkozása. Mint az SZKP XXI. kong­resszusa megállapította, közel van az idő, amikor a béke­­szerető népek, a szocialista tábor erejére támaszkodva, kényszeríthetik a militarisa kö­röket, hogy lemondjanak az új világháború kirobbantására irányuló terveikről. Reális le­hetőség nyílik tehát arra, hogy száműzzük a háborút a társa­dalom életéből még akkor is, ha a Föld egy részén kapita­lista államok vannak. Ez a szocialista forradalom nagy­szerű eredménye, a békés egy­más mellett élés lenini esz­méinek diadala! A Szovjetunió a teljes és általános leszerelés mellett tör lándzsát. Csak a Szovjet­unió vetett fel olyan nemzet­közi szervezetekben, mint a Népszövetség és az ENSZ, vi­lágos, félreérthetetlen, nagy horderejű javaslatokat ebben a kérdésben. De itt is szembe­tűnik az az új vonás, ame­lyet már a mi politikánk ho­zott létre a szovjet hatalom fennállása alatt. Amikor a hu­szas években először tettünk javaslatot az általános lesze­relésre, az imperialista politi­kusok így vélekedtek: „A bol­sevikoknak semmijük sincs, gyengék, azért akarják a le­szerelést ..." Most ezt nem mondják. A Szovjetunió ha­talmas, elég ereje van, a leg­korszerűbb fegyverekkel ren­delkezik, mégis mindenkinek azt javasolja, hogy örökre mondjunk le ezekről a fegy­verekről, s maga jár elöl jó példával, amikor jelentősen csökkenti a hadsereg létszá­mát. Az egész földön diadalma­san tör előre a békének, a népek közötti barátságnak és együttműködésnek, a kis és nagy nemzetek egyenjogúsá gának nagyszerű lenini eszmé­je. Ez az eszme legyőzhetet­len. (A Szovjetszklj Szojuz cikke nyomán) 18 LENIN, « béke, a» egymás mellet élés

Next

/
Thumbnails
Contents