A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 4. szám
Lenin Jegyzeteket készít az Ülés Lenin a széliek A pihenés perceiben (1922) Az első napoktól kezdve ... Az emberek reménykedve figyelik a Szovjetunió békepolitikáját, amelyet országunk Vlagyimir Iljics Lenin végakaratához híven, következetesen folytat. Lenin születésének kilencvenedik évfordulóját a körülményektől függően különböző módon, ünnepélyes keretek között, vagy szerényen, de mindenütt megünneplik az egész világon. Lenin a szovjet állam nevében már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő napon kinyilvánította a két rendszer békés egymás mellett élésének eszméjét. A híres „Békedekrétum” felhívta az első világháborúban részt vett összes ország népeit és kormányait, hogy szüntessék be az emberek oktalan pusztítását, és kezdjék meg a tárgyalásokat. „A kormányokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusán, 1917. október 26-án (november S-án) tartott előadói beszédében — mert akkor a békekötés ecsetleg elhúzódik.” De egyetlen kormány sem válaszolt erre a nemes szándékú felhívásra, egyik sem kezdett béketárgyalásokat. A Nyugat válaszul intervenciós csapatokat küldött a forradalmi Oroszország területére, hogy megsemmisítse az első szocialista államot. Ennek ellenére Lenin még a polgárháború és az intervenció idején is minden lehetőséget megragadott, hogy világosan leszögezze: a szovjet köztársaság békében, barátságban akar élni a többi állammal, és kereskedni akar velük. „Mi szövetséget akarunk kivétel nélkül minden országgal" — jelentette ki egy amerikai tudósítónak 1920 elején, amikor megindult az antant újabb hadjárata. Lenin következetes és nagy humanista. Többször rámutatott arra, hogy a háború éppen a dolgozóknak, a munkásoknak, a parasztoknak okozza a legnagyobb szenvedéseket, s a béke rendíthetetlen harcosa volt. Ezzel szemben a kapitalista államok politikusai nem akarták a békét. A nyugati nagyhatalmak mindenáron a végsőkig akarták folytatni a „saját" háborújukat, hogy véghezvigyék a világ újrafelosztását, s a többi burzsoá állammal szövetkezve meg akarták semmisíteni fiatal köztársaságunkat. ... Egészen napjainkig Minden állam békés egymás mellett élése: továbbra is ez a Szovjetunió lenini külpolitikájának célja. De vajon ez azt jelenti, hogy a földön minden „változatlan” maradt azóta, amióta Lenin meghirdette ezt a politikát? Nem. Forradalmunk, békeharcunk, a szovjet állam politikájának eredményeképpen változások történtek az egész emberi társadalom életében. A legfontosabb változás az, hogy a béke sokkal jobban megszilárdult, s annak a feladatnak, amelyet a néptömegek tűztek az oroszországi forradalom elé — örökre véget vetni az imperialista háborúknak — nagy részét megvalósítottuk. A szovjetország már nem egyedüli pillére a szocializmusnak. Tizenegy európai és ázsiai állam követte a Szovjetunió példáját, köztük a 650 milliós Kína is. Nincs messze az az idő, amikor a szocialista világrendszer több iparcikket gyárt majd, mint a kapitalista világrendszer. Erőink évről évre növekednek, ezért válik egyre reménytelenebbé az agresszorok bármilyen békerontó próbálkozása. Mint az SZKP XXI. kongresszusa megállapította, közel van az idő, amikor a békeszerető népek, a szocialista tábor erejére támaszkodva, kényszeríthetik a militarisa köröket, hogy lemondjanak az új világháború kirobbantására irányuló terveikről. Reális lehetőség nyílik tehát arra, hogy száműzzük a háborút a társadalom életéből még akkor is, ha a Föld egy részén kapitalista államok vannak. Ez a szocialista forradalom nagyszerű eredménye, a békés egymás mellett élés lenini eszméinek diadala! A Szovjetunió a teljes és általános leszerelés mellett tör lándzsát. Csak a Szovjetunió vetett fel olyan nemzetközi szervezetekben, mint a Népszövetség és az ENSZ, világos, félreérthetetlen, nagy horderejű javaslatokat ebben a kérdésben. De itt is szembetűnik az az új vonás, amelyet már a mi politikánk hozott létre a szovjet hatalom fennállása alatt. Amikor a huszas években először tettünk javaslatot az általános leszerelésre, az imperialista politikusok így vélekedtek: „A bolsevikoknak semmijük sincs, gyengék, azért akarják a leszerelést ..." Most ezt nem mondják. A Szovjetunió hatalmas, elég ereje van, a legkorszerűbb fegyverekkel rendelkezik, mégis mindenkinek azt javasolja, hogy örökre mondjunk le ezekről a fegyverekről, s maga jár elöl jó példával, amikor jelentősen csökkenti a hadsereg létszámát. Az egész földön diadalmasan tör előre a békének, a népek közötti barátságnak és együttműködésnek, a kis és nagy nemzetek egyenjogúsá gának nagyszerű lenini eszméje. Ez az eszme legyőzhetetlen. (A Szovjetszklj Szojuz cikke nyomán) 18 LENIN, « béke, a» egymás mellet élés
