A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 4. szám
Törvényszerűen, meglévő követelmények, növekvő igények, váratlanul felfedezett lehetőségek kohójában születik az új. Születésénél mindig a régi, a már megvalósított, vagy megvalósult asszisztál. Nézzük csak! Nagy feladatok előtt álló építőiparunknak új, jobb és célszerű építőanyagokra van szüksége mint a tégla. A tégla nem felel meg a korszerű építkezési módszereknek. A Novákyi Hőerőművek Zemianske Kostol'any-i telepén hamu, Tiszolcon mész, Iglón pedig gipszkő áll a születő új rendelkezésére. íme az igények és a lehetőségek. Az eredmény: pernyebeton. A színhely: Zemianske Kostol'any. Egy évvel ezelőtt indult meg a gyártás az üzemben. Az összes gépi berendezéseket a Lengyel Népköztársaság szállította. Hol tart ma fejlődésében, érettségben, megbízhatóságban köztársaságunk első könnyű építőanyaga, az egyéves pernyebeton? Sár Nem könnyű az út a pernyebeton felé. Sáros. Zemianske Kostofanyból mintegy másfél kilométert kell gyalogolni az üzemig. Megrakott teherautók és autóbuszok húznak el mellettem, belekényszerítenek a bokáig érő puha sárba és az árokba. Hm. Csak hát semmi új nem születik tökéletesen, kezdeti nehézségek, pl. sár nélkül. Még a pernyebeton sem. Belépni életveszélyes! Éppen vége a délelőtti műszaknak, a munkások síneken, gödrökön bukdácsolva, pocsolyákat kerülgetve igyekeznek ki az útra. Vadonatújak az üzem épületei, némelyikét még be sem fejezték; daruk és építkezési felszerelés szanaszéjjel. Igen, a gyár megszületett és teljesíti hivatását, él már ez az újszülött, csak meg kell még füröszteni és tisztába tenni. Rendet kell teremteni a környékén. Kérdezem az egyik munkást, aki a sáncot szerencsésen átugorva kijutott az útra. — Hol találom meg az irodát ? Hátraint a kezével. — Menjen keresztül az őrlőtermen, az irodák a nagy csarnok bal oldalán vannak! — Az őrlóteremben siketítő a zaj. Acélgolyós zúzómalmok forognak, a belsejükben porrá őrlődik valami — egyelőre nem tudom még, hogy mi — munkásokat nem látok. Ajtót sem látok, amelyen keresztül bejuthatnák a nagy csarnokba. Na, végre ... Itt az egyik malom mögött egy kis ajtó, felette felirat: Belépni életveszélyes! Az őrlőmalmok zúgnak, csattognak, szelepek fütyülnek, fenn a magasban valami nagyokat dördül. Én ott állok a gépek között, kissé meghökkenve, tanácstalanul és bámulom a feliratot: Belépni életveszélyes! Végre az ajtóban két ember jelenik meg. Kérdésemre, hogy hol vannak az irodahelyiségek, a kis ajtóra mutat. Belépek, körülnézek, veszély egyelőre nem fenyeget. A csattogó malmok is mindjár barátságosabbak. Az anyagokat pontosan az előírt mennyiségben adagolják Pulóveres férfi a gyárcsarnokban A gyárcsarnok... No a gyárcsarnokban egyelőre semmi rendkívüli. Daruk, hosszú, lapos, öntőforma-féle keretek, bennük kékes-szürke pórusos anyag, és munkaruhás emberek. A formák közt egy fehér pulóveres férfi beszélget a munkaruhásokkal. Gesztikulálva magyaráz valamit, azok harsányan nevetnek. — Elvtársak - megyek hozzájuk, - a különleges ügyek osztályát keresem, hol találom mpg ? A pulóveres felel. — No, nekünk az itt egyelőre még nincs! — És a propaganda osztály? — Az sincs! Megmondom jövetelem célját. — Jöjjön velem! — mondja röviden. Közepes nagyságú szobába vezet. A berendezése két iratszekrény hosszú, sárga asztal, nyolc szék és egy íróasztal. „Igazgató elvtárs, Nováky hív!" - nyújtja neki egy fiatalember a telefonkagylót. Tehát ő az igazgató! — Alkalmatlan időben jöttem, mentegetődzöm, amikor befejezte a beszélgetést, — vége a műszaknak. Siet mindenki haza, mert lejárt a munkaidő. — Az én számomra még nem járt le, nyugodtan beszélgethetünk! És várakozó kíváncsisággal néz a szemembe. Nyomja a bogyómét a sár. — Szép új üzem — mondom, —, csak a környéke ... és az a sár ... Határozott lesz, majdnem szigorú. — Elvtárs, mi tizenkét hónap alatt tökéletesen elsajátítottunk és megvalósítottunk egy nálunk teljesen ismeretlen gyártási folyamatot. Tapasztalatok híján, szakmunkások nélkül. Ma ötszázalékos megengedett selejttel dolgozhatnánk, de alig • érjük el az egy százalékot. Gőzelosztó részlegünk dolgozói versenyeznek a szocialista munkabrigád címért. Jelentős eredmények ezek rövid egy év alatt! Hallgatok. — Persze azért bánt ez a probléma, — mondja —, de tudja, elvtárs, hány köbméter földet elmozdítottunk már, hogy rend legyen, csak hát egyszerre mindent nem lehet! Svejlenka Alojz technikusra bíz, hogy vezessen körül az üzemben, ő pedig az autóklávokhoz megy. Erősen belémrögződött a kép, ahogy fehér pulóverében, fedetlen fővel megy a szürke formák, kékruhás munkások között, a csikorgó daruk alatt. Talán azért tett rém oly erős benyomást, mert nem láttam még igazgatót, aki zsebredugott kézzel személyesen ment le a műhelybe megbeszélni valamit, mint Rajcány Rudolf a Pórobeton n. v. igazgatója. Végre a főkérdés: mi a pernyebeton? Látszatra kb. 30x30x30 cm-es szürke kocka. Pontosabban: 1800 liter víz, 2950 kg mész — hamu vegyület, 150 kg gipszkő, 1 kg aluminiumpor és 3 liter emulzió keveréke. Svejlenka technikus gipszkőrakáson áll az udvaron, és a szomszédos hőerőmű méltóságosan pöfékelő kéményeire mutat. Stefan Vreeko, az üzem egyik legjobb dolgozója rövid idő alatt sajátította el a szakképzettséget — Onnan kapjuk a hamut. Egyelőre még ide kell szállítanunk, de rövidesen csővezetéken, kompresszorok segítségével szívjuk ide. Ide szippantjuk — nevet. - Ez itt a zúzó! A meszet és gipszkövet zúzni kell. A zúzókból őrlőmalmokba kerülnek a? alapanyagok, malmokban összekeverjük a meszet hamuval. 80 százalék mész, 20 százalék hamu, sem több, sem kevesebb. A keveréket tizenöt percenként laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá, hogy az arány pontős legyen. Most már barátaim a malmok, érdeklődve nézem őket, mert tudom, mit őrölnek. Hiába, nyugtalanító érzés, ha az ember nem ismer valamit! Az ismeretlenség ... Valaha riasztotta az emberiséget, ma pedig nagy elhatározásokra, tengerfenekek átkutatására, világúrrepülésre és bolygók meghódítására ösztökéli. Hogy legyőzze az ismeretlent. Vegyész vezetőm nem filozófál, tovább magyaráz. — A malmok után a homogenizáló berendezések következnek. Ezek tulajdonképpen keverőberendezések, amelyek tökéletesen vegyítik a megőrölt anyagokat. A követelmények szigorúak. A mozgó keverőkbe, ahol vizet adagolnak, az eddig száraz anyagokhoz, már a megszabott arányban kell kerülniök. Itt vegyítik hozzájuk az 1 kg alumíniumport, és a 3 liter emulziót is. Masszává válik az egész, a masszával háromnegyed részükig megtöltik Maria Kohútová megméri a formákban lévő keverék hőfokát
