A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 4. szám
Ahonnan a hamut kapják — a Novákyi Hőerőművek A forgó dobok Készen a formák, — mehetnek száradni az autoklávckba az előre beolajozott formákat. Itt a formákban megindul a reakció. Az alumínium és a mész, a víz hatására vegyi átalakuláson megy keresztül, melynek során gázok keletkeznek. A gázok az anyagban maradnak, az anyag megduzzad, pórusossá vélik, tehát könnyű lesz, kitölti a formát, kész, mehet a szeletelőbe. A szeletelő rács alakú vágó része kockákra szeli a még formában lévő, szürke anyagot. A vegyész jókedvű fiú, szeret tréfálni. — Most pedig megsütjük az egészet — mutat nevetve az autoklávokra —, húsz óra alatt, forró gőzzel szép acélszürkére szárítjuk. Az autoklávok mintegy három méter átmérőjű, csaknem tizenkét méter hosszú, rozsdavörösre festett acélhengerek. Itt mondtam először ellent vezetőmnek, és próbáltam vele vitatkozni. — Nem tudjuk a termelés kapacitását emelni — állította — mert ez az autoklávokon múlik. Az anyagnak húsz óráig kell száradnia, hogy a kívánt tulajdonságokat - szilárdság, pórusosság, könnyű fajsúly — elnyerje, viszont egyszerre csak meghatározott számú forma fér beléjük.- Ejnye — csóváltam a fejemet —, Az üzem újítóinak javaslatira hulladékanyagokból kétszázezer tetöbetétet készítettek. Ezek 30—40 százalékka] könnyebbek, mint a szokásos módon készülő tetöbetétek és amellett készítésükhöz feleannyi cement szükséges és mi lenne, ha azt mondanám: módosítsák a technológiai folyamatot?! — Nem — rázta a fejét —, gépeink pontos előírások szerint dolgoznak, ezen változtatni nem lehet! Hatszáz köbméter könnyű építőanyagot gyárt jelenleg naponta az üzem. Hogy ez örökké ennyi maradjon? Hogy idővel ne legyen több? Nem hiszem. — Nézze — mondtam —, én gyakran járok üzemekben és úgy tapasztaltam, hogy az emberek tökéletesen elégedettek, ha rendben mennek a dolgok, ha régi, bevált módon futnak a gépek, és idegenkednek az új, néha talán kockázattal járó utaktól. Pedig a régi kitaposott ösvények csak önmagukba vezethetnek vissza, kielégítő, de lényegében meddő körforgást eredményeznek, mig az új utak messzebbre, a jövőbe visznek. Olyan dolog ez, mint az atomoknál a magreakciók, amelyek folyamán a belső pályákról átugrik egy elektron a külsőkre, a szélesebbekre, és így megváltozik az atom struktúrája, megváltozik az anyag, minőségi átalakuláson megy keresztül. — Lehet — töprengett —, lehet... Vállalkozó szellemű fiatalembernek látszik, talán sikerült beléültetnem a kíváncsiság, az elégedetlenség kutatásra ingerlő ördögét. Egy kis fantázia í Sosem árt elvtársak, határozottan állítom! Különösen akkor nem, ha az ember a jövő útjait kémleli. Nézzetek csak végig a raktáron, ezen a hatalmas csarnokon. Teli igénytelen, szürke, pernyebeton kockákkal. Lényegesen könnyebbek, mint a közönséges beton, jobb hőszigetelők, ezért vékonyabbak lehetnek a belőlük épülő falak: egyszóval sok előnyük van. Mit láttok, ha végignéztek rajtuk? £n modern emeletes lakóházakat látok, nagy ablakokkal, távfűtéssel, és ... igen, ott látom az én lakásomat is a szürke kockahalmok során, az én jövendőbeli lakásomat. Rajőány igazgató és Svejlenka technikus, gondolkozzatok új technológiai eljárásokon! Én is új lakásra várok, elvtársak! 7
