A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-21 / 21. szám
A CSKP megalakulása 40. évfordulójának ünnepségein résztvevő szovjet. pártküldöttség vezetője, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Bratislava! pionírok körében Hámtan a Klement Gottwald államdíj idei kitüntetettjei közül slavai P. o. Hviezdosli Színház tagja Vidám május elSeJe B««slavába„ Jelentős évforduló Harminckét évvel ezelőtt, 1929. május 13-án tört ki DélSzlovákia területén a mezőgazdasági munkások hatalmas sztrájkja. E bérharc pár nap alatt oly nagy méreteket öltött, hogy joggal sorozhatjuk a München előtti kapitalista Csehszlovákia egyik legnagyobb munkásmegmozdulásai közé. A sztrájkban 12—15 ezer földmunkás vett részt. A sztrájk mérete és hevessége meglepte a nagybirtokosokat, csendőröket és hivatalok tisztviselőit. A sztrájk élén a kommunista párt és a vörös szakszervezetek állottak. A zsellérek és földmunkások e harcos fellépésükkel követelték a jognélküli állapotok megszüntetését, elemi jogaik biztosítását, a kollektív szerződés megkötését. A legtöbb nagybirtokon a sztrájk teljes volt. A répakapálást, mely épp abban az időben volt esedékes, el lehetett ugyan halasztani, de az állatok körüli munka halaszthatatlan volt. Több esetben súlyos nehézségek merültek fel az állatok etetésében, mely a nagybirtokosok és a hivatalok idegességét csak fokozta. Például Jozef Slezák farkasdi nagybirtokán május 13-án a kommenciős munkások megtagadták a marhaállomány etetését és száznyolcvan tehén fejését. A keresztúri csendőrőrs jelentése szerint nem sikerült Slezáknak sztrájktörőket verbuválni. A helyzet nagyon súlyos. — A sztrájk az egész csehszlovák munkásosztály fokozott figyelmét és szolidaritásét váltotta ki. A komáromi járás tonyi lenfeldolgozó üzemének dolgozói a mezőgazdasági munkások harcától felbuzdulva május 14-ön szintén sztrájkba léptek. A föld rabjainak ezen egységes harcos fellépése — először a kapitalista Csehszlovák Köztársaságban klkényszeritette a hivataloktól, hogy a nagybirtokosokat a kollektív szerződés megtartására és a munkások követeléseinek teljesítésére bírják. 1929. június 2-án Jan Sverma a Rudé Právoban a következőképpen emlékezik meg e sztrájkról: „Az utóbbi Időben egyetlen harc sem nyújtott olyan tanulságot, egyetlen harc sem volt olyan jelentőségű a munkásosztály számára, mint a szlovákiai földmunkások sztrájkja.“ * * * Pártunk negyven éves évfordulója elkalmáből kommunista üdvözlettel köszöntjük e bátor harcok még sorainkban lévő résztvevőit, akik ugyanazon a földön, de már nem mint megalázott kommenciósok, hanem a szocialista nagyüzemi termelés első úttörői dolgoznak. — róják — Dr. Jarostav SterzI, a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai biológiai intézete orvosi mikrobiológiai dolgozóinak csoportvezetője Orest Dubai grafikusművész