A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-14 / 20. szám
Akik helytálltak I. Kelti Ferencet, H. Denkmayer Ernőt, III. Dömén Tibort, és IV. Zlnner Manót, az 1921 évt III. t. c. 1. g első bekezdése alá eső, az állam és társadalmi rend erőszakos t elforgatása és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt vádolom azzal, hogy: a kommunista uralom és szovjetrendszer megvalósítására, tehát az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos íelforgatására és megsemmisítésére és a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat és szervezkedést kezdeményeztek és vezettek azáltal, hogy: Losoncon 1939 május havától kezdődően 1940. év április haváig tartott tevékenységükkel megalakították a kommunisák magyarországi pártjának előkészítésével foglalkozó helyi bizottságot, üléseket tartottak, azokon a pártalakitásra vonatkozó feltételeket és a szervezkedés módozatait megbeszélték, Edelmann Dávid, Pollák Nándor és egy Béla nevű személy útján központi kommunista szervekkel összeköttetést tartottak, szervezési utasításokat szereztek be, megalakították a kommunisták magyarországi pártjának losonci pártszervezetét, meghatározták a központi szervek által hozzájuk juttatott kommunista sajtótermékek terjesztésének a módját és korlátáit. Rimaszombat, Fülek és Érsekújváron kommunista kapcsolatokat kerestek...” ... és Így beszél tovább, tizenegy oldalon keresztül a vádirat. Ami azonban a vádiratban már nincs benne, arról az egyik életbenmaradt vádlott, a 49 éves Denkmayer Ernő beszél. — A hét lefogott losonci kommunista közül csak ketten, Keleti Ferenc meg én értük meg a felszabadulást. A többiek vagy a vallatások alatt, vagy a koncentrációs táborokban elpusztultak. Aztán felsorolja Denkmayer Ernő az ötéves kálvária állomásait: miskolci katonai fegyház, budapesti Markó utcai fogház, pestvidéki és kőbányai fogház, szegedi Csillag börtön, budapesti Mosonyi utcai toloncház, kanizsai gyüjtőtábor. A sokféle kinzatás közül a legkeservesebb emléke a toloncházból való. A felszabadulás után eltelt idő azonban begyógyította az embertelenség ütötte sebeket Denkmayer Ernő életében is. 1945-től e losoncapátfalai posztógyárban dolgozott, 1950-től a „Vesna” vállalat besztercebányai kerületi igazgatója lett, s 1957-től kezdve pedig az egyik losonci textilüzlet vezetője. 1959-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium a „Példás dolgozó” kitüntetést adományozta neki, s azóta minden igyekezetével azon van, hogy a lehető legjobban folyjon a munka a reá bízott üzletben. Tizennyolc tagú kollektívát szervezett, mely a szocialista munka brigádja büszke elmért versenyez. Párttagsági és társadalmi kötelezettségeit a párt városi vezetőségében és a járási szakszervezeti vezetőségben végzi nap mint nap. ^ MIKUS SÁNDOR 1961. április 21-én tartotta meg a CSEMADQK KB ünnepi keretek között közgyűlését. Az ünnepi keret a Párt negyvenedik jubileumának szólt egyrészt, a szovjet tudománynak, Gagarin hőstettének másrészt. A pártjubileum alkalmából Bojsza Imre elvtárs, a Hét tőszerkesztője tartott ünnepi megemlékezést. Lőrincz Gyula elvtárs, a CSEMADOK országos elnöke az SZLKP KB-nak a magyar dolgozók politikai nevelésével foglalkozó határozatát ismertette, Dr. Szabó Rezső elvtárs, a CSEMADOK KB vezető titkára a szervezeti életről tartott beszámolót. Három dolgot szeretnénk ezúttal kiemelni a Központi Bizottság ülésének témáiból: I. A CSKP politikai irodája megállapította, hogy a magyar dolgozók életünk minden szakaszán aktívan kiveszik részüket a szocializmus építéséből. Különösen megnyilvánul a csehszlovákiai magyar dolgozók hazaflsága a mezőgazdaság kollektivizálása terén elért eredményekben, az új üzemek építésében. Megállapítja továbbá, hogy e sikerek elérésében fontos szerepet játszik a -CSEMADOK. II. A másik igen lényeges pont a magyar iskolák kérdésének megtárgyalása volt. Határozat született a Központi Bizottság ülésén arról, hogy a magyar tannyelvű iskolák színvonalát állandóan fokozni kell, a szakismeretek és a nyelv(különösen az államnyelv) elsajátítását intenzivebbé tenni, hogy a magyar iskolák is szakképzett embereket neveljenek, olyanokat, akik a hivatalos nyelv tökéletes ismeretében jobban ki tudják használni képességeiket. III. Ezzel függ össze a következő feladat is. Elsőrendű követelmény, hogy a magyar nemzetiségű munkások és parasztok elsajátítsák az új munkaformákat, ismerjék a gépeket s ezeket fel tudják használni az ember javára, a termelés fokozására. így például az újonnan épülő üzemek, a Kelet-Szlovákiai Kohómüvek, a vágsellyei vegyi kombinát, a párkányi vegyi kombinát, melyekben a magyar dolgozók ezrei kapnak elhelyezést, hozzáértő szakembereket igényelnek, akik bánni tudnak majd a korszerű berendezésekkel. Nagyim fontos hűt a gyűlésnek az a határozata, mely szerint a CSEMADOK népnevelő munkájában nagyobb teret kell biztosítani a technika és a természettudományok propagálásának, mindenekelőtt a „technikai minimum körök“ Tudósítás egy közgyűlésről
