A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-14 / 20. szám

I /I eg alakulásának negyve­\ / \ nedik évfordulóját iin- 1/ I neplö pártunk történeté­­" ' nefc legszebb fejezetei közé tartozik a Szovjetunióhoz fűződő barátsága. A munkások és parasztok állama, az első hatal­mas szocialista ország mindig a példát, a tanulságot és a hitet jelentette kommunistáinknak az uralkodó osztály ellen ví­vott küzdelmében. Ki ne em­lékezne Gottwald elvtárs 1929- es híres parlamenti beszédére, amelyben többek között eze­ket mondotta: ,Mi a csehszlo­vákiai proletariátus pártja va­gyunk, és legfőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Mi Moszkvába járunk tanulni - és tudják, hogy mit? Mi Moszkvába járunk tanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan te­kerjük ki az önök nyakát.” Pártunk sok kiváló fia ta­nult a moszkvai marxista in­tézetben, munkásküldöttségek gyakran keresték fel a Szov­jetuniót, hogy tapasztalatokat nyerjenek a pártépítés bonyo­lult munkájához, az uralkodó osztály elleni■: szívós harchoz. A kommunista írók is többször jártak a szovjetek földjén: Fu­­éík, Olbracht, Majerová és H- lemnicky számos cikkében adott hirt Csehszlovákia népeinek a szovjet emberek megváltozott életéről, szépülő világáról. Munkásosztályunk és pártja a Szovjetunióban látta igaz ba­rátját, legnehezebb napjaiban fő támaszát, felszabadulásának biztos zálogát,-S vajon barát­jában csatlakozott-e ? Lapozgassunk csak negyven esztendő történetében. 1938- ban vészes felhők tornyosulnak a köztársaság egén. Hitler ar­cátlanul az ország feldarabolá­sára törekszik. Törekvésében nyíltan támogatják a nyugati hatalmak is. Beneí kormánya meghátrál, kapitulál az ellenség előtt, kész elfogadni a szégyen­­teljes müncheni egyezményt. pedig a nép nem egyezik ve­A felszabadító szovjet hadsereg a Kárpátokban le, kommunista pártjában bí­zik, amely a köztársaság vé­delmére mozgósít. Üzemeink­ben és földjeinken szünetel a munka, a felháborodott tömeg kivonul az utcába és elsöpri a kormányt.- Ne adjátok ki a határvi­déket, hívjátok be a Szovjete­ket! — hangzik mindenfelé. E nehéz napokban mit tesz a Szovjetunió? Kölcsönös se­gélynyújtási szerződése van Csehszlovákiával és határozot­tan kijelenti, hogy kötelezett­ségeit az utolsó'betűig hajlan­dó teljesíteni. Minszkben öt­száz bombázó repülőgép harcra készen áll. A konkrét segítség felajánlása félreérthetetlen. Az uralkodó osztály érdekeit szol­gáló új kormány azonban fél a szocializmus országától s in­kább a szerződés felmondása mellett dönt. A müncheni na­pok eseményei lesújtóan hat­nak. A nép meggyőződik arról, hogy egyedüli hű szövetségese a Szovjetunió. A kommunisták tudják, hogy München csupán előjátéka a birodalmi terveknek. Utána az ország szétdarabolása, majd Prága megszállása következik. Betiltják a pártot. A Központi Bizottság határozata értelmé­ben Gottwald, Sverma, Siroky, Smeral, Kopecky és más elv­­társak Moszkvába emigrálnak, hogy titkos rádióleadók útján onnan irányítsák a német fa­sizmus és hazai kiszolgálói ei­fern' harcot. 1941. június 22-én a hitleri Németország felrúgja a szovjet-német megnemtá­madási szerződést: a hitlerista fasiszta hadak átlépik a Szov­jetunió határát. Megkezdődik a Nagy Honvédő Háború. Július 18-án a világ első szocialista hatalma szerződést köt Cseh­szlovákiával a hitleri Német­ország ellen megvalósítandó közös akciókat illetőleg s ez­zel felújítja azt a nemes szö­vetséget, melyet a csehszlovák burzsoázia München idején fel­adott. A kezdeti német sikerek után 1942. november 19-én a szovjet hadsereg Sztálingrád térségében ellentámadásba megy át. S ez az akció már a Német Birodalom összeomlását jelenti. A csehszlovák katonai egységet a Szovjetunióban Gottwald, Sverma, KopeckQ s Csehszlovákia akkori moszkvai nagykövete, Zdenék Fierlinger érdeméből a negyvenkettes esztendőben kezdik szervezni. Csehszlovák katonák indulnak harcba a szovjet hadsereg ol­dalán. A sztálingrádi győzelem Az első csehszlovák hadsereg katonái bevonulnak a fővárosba után egyre nyilvánvalóbb, hogy Csehszlovákia felszabadítása keletről jön. Ez a helyzet bírja rá a londoni emigrációi kor­mányt a csehszlovák-szovjet barátságról,' katonai segítségről és háború utáni együttműkö­désről szóló szerződés megkö­tésére. A december 12-én alá­irt szövetségi szerződést Gott­­wald elvtárs rádióbeszédében „állatni és nemzeti hajónk biz­tonságos kikötőjének.” nevezi. Örök időkre a Szovjetunió­val! Negyven év dicső törté­nete mondatja ezt velünk. 1945 tavasza meghozza milliók és milliók várva várt szabadulá­sát. A szovjet hadsereg kiveri földünkről a fasisztákat. És itt újból a gottwaldi híres mon­dásra kell emlékeztetnünk. „Mi Moszkvába járunk megtanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan tekerjük ki az önök nyakát!” Vajon az álláspont változik-e? Igen, a háború után módosul. Pártunk hű fiai és a munkás - küldöttségek azért mennek Moszkvába, hogy megtanulják az építést, hogy gyorsan fel­szereljék lerombolt gyárainkat, hogy nyersanyagot hozzanak be megmaradt üzemeink részére, hogy elsajátítsák az országve­­zetés művészetét. S a Szovjet­unió önzetlenül segít. Jön az aszály éve? A bolsevikok hat­százezer tonna búzát küldenek. A Februári Győzelem idején amerikai divíziókat összponto­sítanak nyugati határainkon ? A Szovjetunió erkölcsi és ka­tonai erejével áll mellettünk. Ha sok-sok ősz hajú, idős elvtársunk ezekben a napokban negyven esztendő küzdelmeire visszatekint, jóleső érzéssel állapíthatja meg: - Jó dolog volt, hogy munkásmozgalmunk iránytűje mindig Moszkvára mutatott. Felépítettük a szo­cializmust és a Szovjetunióval való legtestvéribb barátságban haladunk tovább a kommuniz­musig! MACS JÓZSEF 18

Next

/
Thumbnails
Contents