A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-14 / 20. szám

Szalay Gertrud Huszonegyéves lény. a liget­falusi Matador üzem dolgozó­ja. 1960. május 12-e igen fon­tos dátum az életében. Ezen a napon lett pártunk rendes tagjává. Kiváló munkás, a szocialista munkabrigád címért versenyez, mi mégis arra va­gyunk kíváncsiak, miért lépett be a pártba. — Édesapám régi harcos. 1921-től dolgozik a munkás­­mozgalomban. Sokszor hallot­tam tőle a felszabadulás előtti nyomorúságos viszonyokról, a kisemberek rendkívül nehéz életéről, ő nyitotta fel a sze­mem, ő mutatta meg, hol a helyem. Végtelenül örülök, hogy szabad hazánkban foly­tathatom azt a munkát, amit negyven évvel ezelőtt édes­apám megkezdett. Dr. Csáder Mihály A bratislavai Bodza utcai tüdőklinika osztályvezető fő­orvosa: Egy orvos, aki tüdő­betegekkel foglalkozik, mi fon­tosabbat tudna mondani a Pártra emlékezve: — Én, aki évtizedek óta dolgozom mint orvos, kijelenthetem, hogy a hírhedt népbetegség, a tuber­kulózis teljes leküzdésének egyetlen lehetőségét szocialista társadalmunkban látom. Abban a ' társadalomban, amely nor­mális, egészséges életkörül­ményeket, betegsegélyzőt, in­gyenes és általános gyógykeze­lést, nyugdíjat, rokkantsági se­gélyt biztosit minden egyes oolgárának. Stefan Bednárik A bratislavai főpályaudvar iolgozója. Negyven év körüli smber, 1939-től dolgozik a vasútnál, s nem a legveszély­telenebb helyen, a tolatóknál, s még nem volt balesete. A pártjubileumra is azt a fel­ajánlást tette társaival, a szo­­lialista munkabrigád címének elnyeréséért versenyző vasúti munkások egy csoportjával, hogy munkájukat fennakadá­sok és baleset nélkül fogják végezni. Nagy dolog ez, külö­nösen egy ilyen hatalmas pá­lyaudvaron, mint a bratislavai. Vasúti forgalmunkra napról napra növekedő feladatok vár­nak, s köztudomású, hogy pár­tunk és kormányunk épp e napokban foglalkozott népgaz­daságunk e fontos területének minél előbbi fejlesztésével, korszerűsítésével. De addig ? Addig is dolgozni kell, idejé­ben lebonyolítani a forgalmat, s kiken múlik ez mindenek­előtt? Bednárik elvtárson és társain, akik, íme. versenyez­nek e büszke titulusért, s ilyen fontos felajánlásokkal ünnepük pártunk dicső jubileumát. Negyven éve A múltnak sűrű, sötét erdejéből feltör az indulat, a szó rekedt haragja s az elszánt mozdulat. mikor a munkás puszta mellét tárja a szurony-vész elébe, mikor a vörös vértócsákból forradalom füstölög az égre. Az a kor, a munka rabszolgasága volt, az a kor, könnyel gyúrta a kenyeret, s a munkás szürke homlokára szégyen-bélyeget égetett. Az a kor, az embert mélyen megalázta, s az éhezőkre rátiport. Sötét éjből keltek útra bátran, szemükben a csillag sugarával, szivükben a véghetetlen hittel, igazságért égő sebeikkel, negyven éve indultak a harcba, hogy megszépüljön a jövendő arca. Negyven éves a párt. Negyven éve harcol keményen, üldöztetésben, szenvedésben, negyven éve emeli Lenin vörös zászlaját az égre. Negyven éve harcol, ma már szabadon, békére tanítva, népeket egybe-ölelően, vezetve a munkásosztályt hűen. Negyven éve tanítja, hirdeti negyven éve: Béke, Béke! DÉNES GYÖRGY Vojtech Mihálik A Slovensky Spisovatel' kiadóvállalat fő­­szerkesztője. Dolgozószobájában keressük fel a költőt, ahol kérdésünkre a követke­ző választ adja: — Tízenötéves koromban kezdtem írni. Munkáscsaládből származom. Apám huszon­nyolctól tagja a kommunista pártnak. Gyermekkori élményeim proletár sorból valók, saját bőrömön éreztem az első köz­társaság, majd az ún. „szlovák állam“ mos­toha viszonyait. Az író pedig legtöbbször ifjúsága emlékeiből merít. így nem kell bővebben magyaráznom pártos költészetem eredetét. Hét kötetem jelent meg idáig, verseimben a munkásosztály élcsapatát énekelem, amely magabiztosan vezeti dol­gozó népünket újabb győzelmek felé. Az az érzésem, hogy minden költeményem a kommunista holnap mellett szól. Toliammal segítem a pártot nagyszerű feladatai elvég­zésében. A történelmi jelentőségű évfor­duló tiszteletére már megjelentettem a Proletár asszony című, nagyobb lélegzetű versemet. Sinka Gyula Csehszlovákia Kommunista Pártja alapító tagja: — Nyugdíjas vagyok, de azért még mindig sok a dolgom. Iskolába, és üzemekbe járok, előadásokat tar­tok a párt negyven éves harcáról. Nem fáraszt ez a munka, örömmel teszek eleget a fiatalok kívánságai­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents