A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-30 / 18. szám
Győzelem Fidél, a kubai nép vezére, aki személyesen irányította az ellenforradalmárok elleni hadműveleteket. Egy kis nép nagy győzelme Latin-Amerlka történelmében példa nélkül állő esemény történt a Karibi-tenger térségében: A hat milliós kubai nép 72 őrá alatt elsöpörte a leggazdagabb kapitalista ország, az Egyesült Államok előkészítette és minden támogatását élvező ellenforradalmi inváziót. Ezzel nemcsak a zsoldosokat verte tönkre, hanem olyan csapást mért a Kennedy-kormányra, amelyből alig tudnak felocsúdni a washingtoni urak. Az USA élén álló új elnök tekintélye olyan csorbát szenvedett, amelyet aligha képes diplomáciai sakkhúzásokkal, agyafúrt nyilatkozatokkal kiköszörülni. A Kennedyhez fűződő realitásokba vetett remények egyik napról a másikra elpukkantak, akár a szappanbuborék. ő is a monopóliumok hűséges szolgája és az imperialista törekvések kérlelhetetlen végrehajtója. A világot a háborús szakadék szélére rántotta. A kubai kalandban újjáéledt a még el sem temetett veszedelmes dullest politika. De nézzük meg, mi is az, ami a kis kubai népnek erőt adott e nagy győzelemhez. Mi az, ami kudarcra ítélte az oly gondosan előkészített Intervenciót és példájával új fejezetet nyitott a nyugati félteke népeinek életében? A legfontosabb tényező a szocialista világrendszer létezése, amely a kis népek védelmére kel. Nélküle az amerikai Imperialisták már rég megfojtották volna a kubai forradalmat és újra népellenes bábrendszert juttattak volna hatalomra, fgy csak közvetett Invázióval próbálkoztak. A Szovjetunió figyelmeztette az USA vezetőit, hogy minden szükséges támogatást megad a kubai népnek szabadságharcában. • A másik döntő tényező, hogy a kubai nép lelkesen támogatja Fidél Castro kormányának politikáját és egy emberként védelmezi a forradalom vívmányait, a nyugati lapok hírmagyarázói szerint az ellenforradalmi partraszállás kudarcának fő oka, hogy az amerikai titkosszolgálat hiába remélte, hogy az Invázió hírére felkelések robbannak ki Kubaszcrte. A harcokban elfogták a New Yorkban megalakult ellenforradalmi „kormány" vezetőjének, Cardonának a fiát is, aki kijelentette, hogy apja is azt remélte, hogy a lakosság támogatni fogja őket, ehelyett szembeszállt velük. E? érthető is, hiszen az ellenforradalmi „kormány" programjában a földreform hatálytalanítása és bankok, nagyüzemek államosításának megszüntetése stb. szerepel. A kubai nép ezért fogott fegyvert egy emberként, és ezért volt elkerülhetetlen a partraszállt zsoldosok veresége. • A harmadik erő, amely ott volt a legádázabb harcokban is a forradalom védelméért küzdők között, amely pvőzelemre segítette s kubaiakat — a népek világot átfogó hatalmas szolidaritása. A legtöbb fővárosban megmozdultak a dolgozók, és követelték az agreszszorok távozását. A kubai követségekre nemcsak Latin-Amerikában, hanem még Olaszországban és másutt is százával érkeztek a levelek, amelyekben a fiatalok felajánlották, hogy fegyverrel is készek Kuba védelmére. Ez a szolidaritás olyan hatalmas erőt adott a kubai harcosoknak, hogy szinte órák alatt felszámolták az Egyesült Államok haditengerészete, légiereje által teljes mértékben támogatott intervenciót. A békeszerető emberiség kitörő lelkesedéssel fogadta a kubai nép győzelmét. A még amerikai monopóliumok igájában vergődő országok népei láthatják, hogy ma már egy kis ország is képes kivívni és megvédelmezni függetlenségét. Az Egyesült Államok Kubában nemcsak nehezen toborzott fejvadászait vesztette el. Bebizonyította a világnak, hogy minden hangzatos Ígérete, fogadkozása csak hírverés, lényege továbbra is a ragadozó imperializmus. A vereség után Washingtonban megindultak a lázas tanácskozások és fenyegetőzések. Kennedy elnök és kormánya folytatni akarja a Castro-kormány megdöntésére szőtt cselszövéseit. Washingtonban nem azt a következtetést vonták le az ellenforradalmi Invázió kudarcából, hogy a kubai nép támogatja kormányát és a forradalmi rendszer erós, hanem még elvakultabb gyűlölettel folytatják a harcot ellene. Ez pedig nemcsak a kubai népet veszélyezteti és készteti arra, hogy egyik kezében fegyverrel folytassa az építést, hanem komoly veszedelem a világ békére is. A kis kubai nép nagy győzelme arra figyelmezteti az Imperialistákat, hogy változnak az Idők, az agresszorokra rossz napok járnak, és ha folytatják a provokációkat, még nagyobb vereség vár rájuk. (SZŰCS BÉLA) Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere, akiről azt hazudták az ellenforradalmárok. hogy foglyul ejtették. El a kezekkel Kubától! — Tüntet a prágai ifjúság. Halál az Inváziósokra! — hirdeti a havannai épületen a felirat. Tövis Kuba testében: a guantanamól amerikai támaszpont, ahonnét a forradalmi kormány elleni felforgató tevékenységet irányítják.
