A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-30 / 18. szám
Madridnál Prágát védjük! H jelszóra ezren meg ezren kerekedtek fel, otthagyva családi otthont, munkahelyet, és különféle módon, a hivatalokat kijátszva, Olaszországba, Németországba, Svájcba vagy Luxemburgba szóló útlevelekkel jutottak ki spanyol földre. Ebben az időben a csehszlovák hatóságok három európai országba nem adtak útlevelet: Spanyolországba, Franciaországba és a Szovjetunióba. Ez érthető: nehogy bárki is eljuthasson a spanyol demokratikus erők harcát segítő nemzetközi brigádok soraiba. Száraz Józseif lapterjesztő vállalati kommunista munkás a hatóságok félrevezetésével jutott ki a spanyol szaabadságharc színterére. Mögötte már ekkor jelentős munkásmozgalmi múlt állott, mert, 1928- töi az ifjúsági mozgalom és a párt szolgálatában Ismert agitátor és szervező munkás volt, aki politikai ténykedései során gyakran került összeütközésbe a rendőrséggel. így hát teljességgel érthető, hogy amikor útlevélért folyamodott a pozsonyi városi rendőrkapitánysághoz, azzal fordultak feléje a politikai rendőrök: — Nos, Száraz úr, a spanyol forradalomban akar harcolni ? Huzakodtak vele, de végül is útlevelet kapott, s mint túrista, ifjúmunkás társai összeadott pénzén, viszontagságos körülmények között az olaszországi San Remon, Nizzán és Marseilleven keresztül eljutott Spanyolországba. Ott a ..Dimitrov“-zászlóaljba került, majd amikor az interbrigádieták egy érzékeny veszteség után újraszervezték alakulataikat, Gál tábornok brigádjába sorolták, Tisztii-skoléba küldték, mert a súlyos ütközetekben tisztjeik is hullottak. Ekkor mér mint kadét állott diszörséget Lukács tábornok ravatalánál. A tisztiiskolából kikerülve egy géppuskás század szakaszparancsnoka, majd a századparancsnok helyettese lett, részt vett a madridi, valenciai, caialániai harcokban és megsebesült az álmádénI higanybányákért indított ostromnál. A legtöbb ember hasonló körülmények között Inkább arra lenne hajlamos, hegy frontélményeket meséljen, ő azonban inkább a lényeget magyarázza meg, tevékenységüket jellemzően: — A fronton rendes pártélet folyt, s mi kommunisták arra törekedtünk, hogy állandóan ébren tartsuk a harci erkölcsöt a katonák között. Nagy szükség volt erre, mert bennünket, nemzetközieket a legnehezebb fronrsz-akaszöken vetettek be rendszerint. Ha ilyen lehetséges lenne, sztenográfikus rövidítést kívánna meg egy ilyen életútnak csak a vázolása is újságcikkben, műit amilyen Száraz József elvtársé. Hiszen ezután, hogy csak a vezérmotivumait említsük meg ennek az életútnak, a polgárháború leverése után francia fogolytáborban élt; a második világháború eleján, a Franciaországban szervezett csehszlovák egységekben harcolt a mame-i, szájnál, loire-i frontokon a német hadsereg ellen; 1942-ben már az első szlovákiai partizánegység, e „Jánosik“ nevet viselő csoport parancsnoka; utána százhárom napra budapesti toloncházba, majd pedig egy évre internélötéborba került egy szándékolt magyarországi illegácfós vállalkozás miatt; visszajutva Csehszlováklába, az illegalitás ideje alatt egy háromtagú pértsejt tagjaként fegyverekkel látta el a szervezkedő ellenállást mozgalmat. A felszabadulás után évekig tevékeny pártiunk cion áriusként működött s a csehszlovák ifjúsági szövetség magyar osztályénak a vezetője lett. Most immár hét év őta az Oj Szó szerkesztője. Akik ismerik, s Ilyenek sokan vannak, azok tudják, hogy egy sokat tapasztalt és küzdött embernek, a gyakorlat és az elmélet megpróbált pártmunkásának a jótulajdonságai nyilvánulnak meg a most végzett munkájában és emberi magatartásában egyaránt. MKUS SÁNDOR Régi4 májusok
