A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-23 / 17. szám

Vagy akik mindig tovább mennek. Fától iáig, falutól faluig, széles mezoKün, barna földeken keresztül. Süt rájuk a nap, megpaskolja hátukat a futó nyári zivatar, pirosra marja arcukat az éles tavaszi szél. Senki nem várja őket, senki nem számit az érkezésükre, gurulnak a gumikerekű házikök s a környék gyermekei ujjongval röpítik a levegőbe sapkájukat.

— Itt a cirkusz, jön a cirkusz! £s csak álmélkodnak, hogy a kerekes házikók után nem oroszlánok, tigrisek, elefántok, tevék és majmok következnek, hanem rakodógépek, földgyaluk, traktorok, teherautók, betonkeverők, tömögépek, hengerek, öntözűkocsik. Bizony, nem artisták ezek. egyszerű útépítők, akiknek az élete emigyen jellemezhető: máma Itt, holnap ott. Jelen esetben a srenc-somorjal

Jakubek Józstf

vonalon tartózkodnak, egész pontosan Hegysúr közelében. Kint a szabadban ütöttek Ideiglenes tanyát, kerekes bódéjuk patak szélén pihen, a központi épületek távolabb, a tetőn televíziós antenna leng, a kémények füstöt pipálnak.

Külön kis világ, neve nincs település a betonút oldalán, a lélekszám harminchat, foglalkozása mindnek útépítő. Mérnök, munkavezető, tömőgépkezeid, hengeres, vízhordő, betonkeverő, sáncolő stb Nappal az úttesten vannak, készitat a terepet: tömltenek, nedvesítenek, végottkövet hengerelnek, homokot szúrnak le, este pedig szétfolynak • fabódékban, az emeletes ágyék között, és vacsorát készítenek, rádióznak, televíziót néznek, olvasnak vagy beszélgetnek, ha más elfoglaltságuk nincs, az asszonyaikra gondolnak, akik

Csallóköz népes falvaiban várnak hazatérésükre.

így megy ez hétről hétre. A munka állandóan ugyanaz, a terep változik, meg az éghajlat. Egyszer meleg, másszor hideg. Igaz, lassan haladnak, háromszáz métert naponta, ennyit Igazítanak el betonozás alá. Harminchat ember az úton, harminchat egymás természetéhez Igazodó élet a telepen. Kit szólítsunk meg a vándorok közül ? A tejfalusi jakubek József a kiszemelt. Erős, zömök, negyvenhárom éves, tizenhárom esztendeje dolgozik útépítési vállalatnál.

Jó sok időt Igényelne a felsorolás, hol merre járt már a hengerével.

Ott áll a kerekes bódé előtt, lakótársával, az ekeli Fttlöp Lajos gépésszel, s pipázik szünet nélkül. Még nem alkonyodott be teljesen, a szem messze lát, jóleső érzései tekint végig a 7,20 méter széles betonúton.

— Messziről Jövünk és sokáig .-negyünk — mondja zsebredugott kézzel.

— Tavaly májusban indultunk Szencröl, 1963-ban érünk Somorjára — magyarázza a hengeres szavalt FUifip.

— Azt mondják, hogy vándorélet a miénk — bölcselkedlk tovább pipázó emberünk. — Van benne valami Igazság. De azért én nem cserélem fel mással. Tudja, minden munkában találni vonzó:. Ebben az enyémben az elkészült országút a szép, amely úgy nyúlik utánunk mint a rétestészta. Nem adccn semmi pénzért, ha vonaton vagy autóbuszon Így szólnak mellettem: nézd, milyen gyönyörű vonal, élvezet utazni rajta.

— Az utat látják csak, az építőket nem, hol járnak már azok? — nevet a lakótárs. — Csupán másfél hónapig vagyunk a rővldebb szakaszokon. Aztán felszedjük a sátorfát s esőben, fagyban, szélben, vagy fullasztó melegben vontatjuk a házunkat tovább. Útépítő? Mint a csiga. Az is viszi a hajlékát magával.

Gresner Pál tűnik fel a láthatáron. Ml a mester feladata? A munka elosztása és ellenőrzése, a teljesítmény felmérése, a gépi munka folytonosságának biztosítása, anyagátvétel, elhelyezés. Mindez beosztással járó kötelesség. Ami viszont azután történik — Ismerkedés, barátkozis, beszélgetés — emberség. Járt mér a telepen, szétnézett a démázók, domlnözök és kártyások között, benyitott a televíziós helyiségbe Is, de nem tud úgy lefeküdni, hogy Jakubekékhez ki ne sétálna.

ö ad áttekintést a harminchat ember munkájáról, figyelemre méltó igyekezetéről.

— I960 utolsó negyedében elsőnek teljesítettük a tervet a részlegek közt. Elnyertük az üzem vándorzászlaját. Az idei év

Hatalmas teherautók hordják a föl det

Mindent gépekkel végeznek, csak a sáncoláshoz kell lapát.

sem kezdődik rosszul. Az első negyedév terve 470 000 korona értékű munka s mi 120 000 koronával többet termettünk.

— Mondd azt is, Pali, hogy felajánlást tettünk — szól közbe Jakubek, s nagyokat szippant a pipából.

— Igen, a pást negyvenedik évfordulójára. Egy hónappal korábban fejezzük be hatvanegyes tervünket.

Eljár az Idő, kialszik a pipa. Gresner Pál elköszön, bevonulnak

ők Is a házikóba. Az apró ablakok fényt szűrnek az éjszakába. De csak néhány pillanatig. Amíg a pokrócok alá bújnak. Hűvösek' a tavaszi esték? Sebaj, ki lehet bírni. Majd jönnek a melegebb napok, s akkor a bódéra sem lesz szükség.

Kint a szabad ég alatt, az Illatozó mezón legjobb álmodni az otthonról, a szélesen folyó országútról, amelyet ők adnak át a forgalomnak. (mj)

Vlda Ferenc borotválkozik, Filko Imre számolgat.

FUlöp Lajos a hengeren