A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-09 / 15. szám
öreg elvtáraak emlékeznek (Stóez, Matz é< Szűcs) ték. I iatalokröl szól ez az Írás, emlékanyag, dokumentum. Bátorszlvü, igazlelkü Ifjúmunkásokról, akik félelmet, fáradságot nem ismerve negyven éven keresztül segiteterósltették a pártot. Fitalokról Írok, s mégis ószhajú, napszítta, árkoltarcú idős harcosok ülnek le mellém, emlékeznek, akiknek ifjúsága maga a történelem: a párt vérzivataros története. Az idő meg nem áll. A felszabadulás utáni kékinges fiatalok ma élmunkások, szövetkezeti dolgozók, komoly családapák, és mosolyogva emlékeznek az ifjúsági duzzasztógátra, a kelet-szlovákiai ifjúsági vasútra — mér ez is történelem, hazánk építésének, pártunk győzelmének, megerősödésének története. Ha hétköznap a bratlslaval régi városháza mellett visz utad, a keskeny utca túlsó feléről, a nyitott ablakokból vidám zongoraszó, csapongó hegedúk hangja üti meg füled. Szinte önkéntelemül, te is fütyre csücsöríted a szádat. — E mai zeneiskola épületébe negyven évvel ezelőtt inasok, tanoncok jártak tanulni. Napi tizennégy-tizenöt órás fárasztó munka után, vasárnapon is kötelezővé tették a hivatalos oktatást — emlékezik Matz Frigyes elvtárs, a kábelgyár dolgozója, — Egyik borús vasárnap reggel aztán kiálltunk az iskola elé és kórusban skandáltuk: Vasárnap nincs iskola! Vasárnap nem megyünk iskolába! Hétköznap adjanak több szabadot a mesterek. Az igazgató dühtől vörös arccal kirohant, és felpofozott egy gyereket — aztán ő is megkapta a magáét. így kezdődött a tanoncok, nül bánnak az ifjúmunkásokkal, és szakmai képzés helyett csak alantas házi munkákat végeztetnek velük. Az ifjúmunkások — lehettek vagy szézhúszan — nagy lelkesedéssel fogadták a szervezet megalakításának bejelentését. Rögtön új vezetőséget választottak, melynek ügyvezető elnöke Székely Ferenc volt. Első konkrét határozatuk egy ún. takarékossági alap létrehozása, oly értelemben, hogy az ifjúmunkás szervezet kapott egy részvényjegyet a Vorwärts fogyasztási szövetkezettől, mely feljogosította arra, hogy betéteket helyezhessen el a Vorwártz pénztárában. A másik határozat: hogy a Bratislavában létező Jugendbildungs-Verein volt ifjúmunkás önképzőkör vagyonát és könyvtárát is megszerezzék oly mödon, hogy néhány ifjúmunkás belép az önképzőkörbe, és megszavaztatja a csatlakozást a szocialista ifjúmunkás szövetséghez. Ezenkívül következetesen harcoltak a nyolcórai munkaidő törvényes betartásáért. Ehhez Székely a rendőrség támogatását is megszerezte, úgy hogy Ifjúmunkás bizottságok járták a várost és az egyes mestereket, akik a tanoncokat a késő esti órákig dolgoztatták — feljelentették. Ez azonban nem mindig vezetett eredményre. — Ekkor fogtunk egy vödröt — szól közbe Matz elvtárs — és fekete festékkel ráírtuk a kirakatra: ennél a mesternél ne vásároljatok! Munkásnyúzó! Ha ez sem használt, betörtük a kirakat ablakát. — Erre az időre esik a Magyar Tanácsköztársaság bukása, s a magyar elvtársak Csehszlovákiába való emigrálása, akik rögtön felvették a kapcsolatot a baloldali szocialistákkal és az ifjúmunkásokkal is — vagy ahogy akkor mi büszkén elneveztük: Ifjúmunkások sztrájkja a vasárnapi! iskola ellen. Vincze István, a Palma üzem dolgozója, idős, ezüsthajú elvtárs élénk emlékezőtehetséggel A Hűség rendelkezik és összefüggően mondja el a Kommunista Ifjúmunkás Szervezet keletkezését és első alakuló konferenciáját. — Bratislavábán 1920-ban a szociáldemokrata párt vezetősége elhatározta, hogy a különböző, ún. önképzőkörök útján szervezetbe tömöríti az ifjúmunkásokat. Ezzel a munkával Székely Ferenc elvtársat bízták meg. ö a Vorwärts fogyasztási szövetkezet és a gyárakban lévő bizalmiak útján összehívta a fiatalokat a Duna utca 48. szám alatti vas- és fémmunkások otthonába. A kocsma meletti kisteremben beszélt az ifjúmunkások szervezete megalakulása fontoságáról, a nyolcórai mukaidöről, az esti oktatás és a vallástanitás eltörléséről, valamint arról ,hogy a mesterek emberteleemlékezik újra Vincze István. — Ezek az elvtársak a kommunista párt jelszavait népszerűsítették és élénk agltáclót folytattak, hogy csatlakozzunk a III. Internacionéléhoz. 1920 július elején Singer elvtárs indítványára a bratislavai szociáldemokrata ifjúmunkások szövetsége elhatározta, hogy csatlakozik a Ifi. Internacionáléhoz és elfogadja a feltételekhez tartozó 21. pontot. Ezután intenzív munka indult meg, hogy Szlovákiád méretben megszervezzenek egy ifjúsági kongresszust, melyre meghívták a III. Internacionálé és a szomszédos államok kommunista pártjainak, illetve Ifjúmunkás szervezeteinek képviselőit. A kongresszust 1920. szeptember 5-én tartották meg a Tüntetés • köztársaság védelméért Tornácon 1838 szeptember 4-én „Engedjétek szabadon Majort!” — e jelszóval tüntetett a munkásság az egész köztársaság területén. Képünk a hóm ónnal dolgozók tüntetését mutatja be Kassal Ifjúmunkások 1818-ben ■ :
