A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-12 / 11. szám

a csövek már itt az üzemben készültek A csó belsejében Emberek a tetőn ^ itt folyik májú a földalatti folyó mentalitását kerestük, amelynek gigászi eredményei csak sok ember egy célért fo­lyó munkájának eredménye lehet. A 800 hektár minden megmozgalotott röge, min­den betonoszlopa mögött emberek állanak, mint a közkatonák. Es a csatákat minden esetben a közkatonák döntik el, az ő lel­kesedésük és kitartásuk nyeri- meg. És az acél... í Mert hiszen minden érte történik! Hatalmas gödröt harapnak a földbe a kotrógépek. Néhány hete kezdték a mun­kát, az első nagyolvasztó alapjainak az ásását. Mélyülnek az alapok, munkazajtól hangos a környék. Három év múlva torony­magas nagyolvasztó áll majd ezen a helyen, amelynek öntőteréből szikrázva, vakító csillagképeket szórva folyik elő a nyers­vas. És távolabb az elektromos kemencékben és oxigénkonverterekben megszületik az acél. Az emberek Az építők. Beszéljünk már róluk, hiszen fülrehúzott meleg sapkájukban, bekecsük­ben, botosukban mindenütt itt járnak kö­rülöttünk. A 640-es betonkeverőtermet gőzkazánnal kifűtötték, hogy a hideg elle­nére is dolgozhassanak. Rácsos vastartók­ban izzó koksz melegíti a homokot és a vizet. A 3-as számú átjáró építői pony­vákkal és deszkákkal fedték be a „hidat” és a munkateret koksz- és petróleum­kályhákkal fűtik. Birkóznak a hideggel. A széllel és a havas esővel. Melyikükről emlékezzünk meg ? Tóth elvtárs ránk nevet kotrógépe kanalának acélfogai közül. Róla írjunk? Vagy Magur és Timoöko kőművesekről, (mindketten Jánosok), akiknek kezenyomán szemláto­mást nőnek a falak? Sorolhatnánk a ne­veket, de felesleges. írásunkat nem így kezdtük. A kollektív emberi munka monu-DUBA GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents