A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
A Kaukázus romantikus sziklabércei közt terül el egy 500 000 hektár kiterjedésű természeti rezerváció, a legnagyobb Európában. Ezt barangolta be Ilja Grlcser, moszkvai riporter. Vadászaton fényképezőgéppel A fényképész büszkesége, 50Ű méter távolságban mutatkoztak ezek a félénk, kecses kaukázusi zergék egy kiugró sziklapárkányon. Vísszaküldtem a lovakat és a vezetőket és óvatosan, négykézláb közelebb lopakodtam. Száz, nyolcvan, hatvan méter! Egy sziklabálvány mögül végül „puskavégre" kaptam őket. Amint felálltam, a félénk állatok hatalmas szökellésekkel elmenekültek. Este a tábortűznél vezetőm, Alekszandr Ivanovics főfelügyelő elmesélte ennek a csodás nemzeti parknak a történetét: „A Romanov nagyhercegek vásárolták ezt a vadászterületet a múlt században a kozákoktól. Hajtők tucatjai hajtották a vadat a Romanovok és arisztokrata vendégeik puskája elé; gímszarvasok, zergék, őzek és mindenekelőtt ritka bölények estek tömegesen áldozatul. Végül is a fiatal szovjet köztársaság 1924-ben külön dekrétumot adott ki a pusztuló vadállomány védelmére és az egész területet természeti rezervánciónak nyilvánította. A második világháborúban a nemzeti parkon keresztül húzódott egy fő frontvonal, $ így a vadállomány ismét rengeteg kárt szenvedett. Amikor elültek a harcok, újra kezdődött a vadállomány szaporítása. Angliában 1951-ben kettő, Svájcban egy és a Szovjetunióban harminc bölény volt, ebből kettő az itteni parkban. Ma a Kaukázus természeti rezervációjában 200 bölény él ugyanolyan feltételek között, mint az ősi időkben.“ Bölények, az erdő óriásai amint békésén legelésznek a havason. A bölény a legnagyobb vadon élő állat, amit a Szovjetunióban tenyésztenek. Egyes példányok a három méter magasságot és a két méter hosszúságot is elérik. Egy bölény fél tonna húst és négy kiló gyapjút nyújt. Nagy fáradsággal kapaszkodott fel két lovunk, Grusa és Dolja a sziklákon a Bolsoj Bambakra. Az egész nagy kiterjedésű területen egyetlen út sincs s csak a rezervációt jól ismerő vadász rutinjának köszönhettük, hogy nagy veszélyek közt feljuthattunk a 3000 méter magas sziklatetőre. A következő pillanatban, ahogy észrevettük, mint a nyíl röpült tova ez a fiatal gímszarvas. Fényképezőgépem zárjának kattanása riasztotta el. — Nem sokkal később medvék és vaddisznók nyomait fedeztük fel az avarban.
