A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

így fogták el Elchmannt Molnár Lajos nyomon Ezerkilencszázötvennyolc vé­gén az izraeli titkos szolgálat egy válogatott emberekből álló tiszti különítményt kül­dött ki Nyugat-Németországba, akik különböző városokban mint magyar menekülték sze­repeltek. Egyikük, akinek Molnár Lajos névre szóló ok­mányai voltak, személyesen is­merte Eichmannt 1944-es buda­pesti tartózkodása idejéből. Amikor ezek a hamis okmá­nyokkal ellátott izraeli ügynö­kök néhány hónapos ott-tar­tózkodás után arra határozták magukat, hogy Argentínába „emigrálnak", ez senkinek sem volt feltűnő. így aztán 1959 júliusában — külön-külön, de ugyanazon a hajón elindultak Argentínába. Argentínában az izreali ügy­nököknek sikerült beférköz­­niök az ottani német kolóniába és megnyerni néhány jelentős volt náci tényező bizalmát. Jóllehet ezek a háborús bűnö­sök meglehetősen nyíltan em­legették egykori „hőstetteiket", sokáig egyetlen említés sem történ Eichmannról. Teltek­­múltak a hónapok. Csak 1960 egyik januári napján jutott Friedmann ügynökének, Molnár Lajosnak fülébe ez a mondat az egyik volt náci funkcioná­rius lakásán tartott mulatság alkalmával: „Szegény Eich­mann! A Birodalom egyik leg­befolyásosabb embere volt, és most kénytelen autóalkatrésze­ket gyártani." Molnár végre nyomon volt. Most már az izraeli titkos szolgálat közelebbről szem­ügyre vehette az argentínai autógyárakat, amiből szeren­csére nem sok volt. Ej jel-nap­pal ott álltak a titkos ügynö­kök a gyárak kapujánál, és alaposan megnézték minden ki- és bemenő alkalmazott arcát. Egy napon észrevették a Mer­cedes-Benz gyárból kifelé tar­tó munkások között egy so­vány, elálló fülű embert, aki feltűnően hasonlított Eich­­mannhoz. Rögtön követték az autóbuszhoz, amely a város másik végére szállította. Más­nap újra követték, ezúttal már a lakásáig. Még ugyanaz nap táviratot küldtek az izraeli titkos szolgálat tel-avivi köz­pontjába, ahonnan „erősítést" kértek. Nem sokkal később húsz izraeli titkos ügynök szállt repülőgépbe és Buenos Airesbe repült. Tízezer dollár egyetlen mondatárt Egy kérdést azonban még mindig nem sikerült teljes bi­zonyossággal megoldani. Vajon valóban Eichmann az a gya­nús személy, akit az izraeli ügynökök figyelnek? Ki tud­ná ezt megbízhatóan bizonyí­tani, hogy ne kerüljön sor tra­gikus tévedésre, amely súlyos következményekkel járhatna az üldözők számára? Égy magas - rangú rendőrtiszt, aki koráb­ban a Perón rendszert szolgál­ta Eichmann személyazonos­ságát: „Element azonos Eich­­mannul!" Tízezer dollárt ka­pott az izraeli titkos szolgá­lattól ezért az egyetlen mon­datért ... Közben Tel-Avivban egyre folytak a tanácskozások, hogy miképpen szállítsák el Eich­mannt Argentínából, amikor a két ország közt nincs kölcsö­nös kiadatási egyezmény. Az adott esetben kizárt dolog volt Eichmannt valamelyik lé­gitársaság gépén kicsempészni Argentínából. E gondok köze­pette az izraeli hatóságoknak váratlanul és akaratlanul maga az argentin kormány jött se­gítségére, amely átmeneti időre egy sereg korlátozást és szigorú vámelőírást felfüggesz­tett, hogy minél több külföldi turistát csaljon az országba Argentína függetlensége kiví­vásának 150. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségekre. Űj légijárat Tel-Avlv és Buenos Aires között Az izraeli kormány rögtön üstökön ragadta ezt a lehe­tőséget, és elhatározta, hogy kormányküldöttséget meneszt az Argentína függetlensége kivívásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gekre, s ugyanakkor közvet­len légijáratot létesít Tel-Aviv és Buenos Aires között. Az izraeli légitársaság igazgatósá­ga bejelentette, hogy 1960. má­jus 14-én új légi vonalat nyit­nak Dél-Amerika felé. Ezt a hírt közölték az izraeli ügy­nökökkel is, akik éj jel-nappal szemmel tartották Eichmannt. Egyszersmind Buenos Airesbe repült az izraeli titkos szolgá­lat egy magasrangú tisztje, hogy átvegye a végső „hadmű­veletek" irányítását. Május 11-én öt izraeli ügy­nök parancsot kapott, hogy fülelje le Eichmannt. Hét perc­cel azután, hogy a Mercedes- Benz autógyár szirénája jelez­te a reggeli műszak végét, ki­jött Eichmann az üzem kapu­ján, és szokás szerint az au­tóbuszmegálló fel tartott. Az egyik ügynök utána ment, és beült vele együtt a kocsiba. A többi négy ügynök egy sötét gépkocsin követte az autóbuszt. „Guten Abend, Herr Obersturmbannführer!” A magas, sovány férfi az egyik útkereszteződésnél ki­szállt az autóbuszból. Körül­nézett, hogy átmegy az úton. Egyszerre csak a fordulóban feltűnt egy fekete limuzin, hirtelen lefékezett Eichmann mögött, aki gyorsan megfor­dult és menekülni akart, de három férfi kiugrott a kocsi­ból és máris zuhogtak a fejére a gumibot ütések. Megragad­ták és berántották a kocsiba,. mely máris indult és őrült se­bességgel robogott kifelé a városból. Eichmannt a főváros­tól mintegy 60 kilométerre, egy elhagyott házba cipelték. Ami­kor a lefülelt gonosztevő esz­méletre tért, ezekkel a sza­vakkal fogadták: „Guten Abend, Herr Obersturmbannführer!" „Ne öljenek meg, izraeli urak!" Amikor Eichmann megtudta, kiknek a kezébe került, két­ségbeesetten könyörögni kez­dett: „Uraim, ne öljenek meg, nagyon kérem, ne öljenek meg!" A különítmény parancs­noka ránézett a reszkető tö­meggyilkosra, és így szólt: „Egyetlen lehetőséged és re­ményed van, hogy megmentsd az életedet. Aláírsz egy nyi­latkozatot, hogy önként távo-Ezen a helyen, az aluljáró előtt fogták el Elchmannt Elchmann-nak az izraeli börtönben készült legújabb képe zol Izraelbe, és az izraeli bí­róság rendelkezésére állusz." Eichmann gondolkozás nélkül elfogadta a feltételeket. Még aznap táviratot küldtek Ben Gurion izraeli miniszterelnök­nek, melyben rejtjelezve ez állt: „Bilincsben a vadállat” Eichmanné aznap este hiába várta máskor mindig pontos férjét. Amikor már két órája hiába várt, elküldte fiait, néz­zék meg a kórházakban, nem szállították-e be Ricardo Kle­­menset. A család így nyomo­zott három napig. Eichmanné, csak ezután tudatta a Mer­­cerdes-Benz gyárral, hogy férje eltűnt, és kérte, egyelőre ne töltsék be a helyét. A 4 X AGE startol Miközben Eichmannék hiába keresték az eltűnt családfőt, Tel-Avivból elindult a 601- es légijárat Bristol-Britannia 4XAGE jelzésű gépe. Eredeti­leg már május 14-én útra kel­lett volna kelnie, az argentin kormány azonban felkérte az izraeli kormányt, hogy küldött­sége csak május 19-én, a többi hivatalos küldöttséggel együtt érkezzék. Az izraeli repülőgép helyi időszámítás szerint május 20-án 5 óra 52-kor szállt le a Buenos-Aires-i repülőtéren. Az argentin vámőrök jócs­kán elcsodálkoztak, hogy az izraeli repülőgép tizenkilenc főnyi legénységgel érkezett! Eichmannt az éj leple alatt a repülőtérre szállították, s mire az átmos vámőrök magukhoz tértek, a 4XAGE már startolt is, a lefüleltetömeggyilkossal a fedélzetén. Három nappal ké­sőbb Eichmann ott állt a vizs­gálóbíró előtt Jaffában. „ Nem voltam gyilkos ,. Eichmann, elfogatása után nyilatkozatot írt, amely így szól: „Nem voltam gyilkos. Csak lojális, rendszerető, kor­rekt és tehetséges tiszt. Azt, amit tettem, hazám és az SS iránti odaadásból tettem. So­hasem voltam áruló. A nem­zeti szocialista vezetés és a totális háború szükségességébe vetett hitem okozta, hogy igazi lelkesedéssel teljesítettem kö­telességemet." — vége — 19

Next

/
Thumbnails
Contents