A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-05 / 6. szám
Dr. Vladimir Drozen magyarázza, hogyan gondolkodik a kibernetikus egér. m SS ueger az átvesz tőb en Végtelen türelemmel keresi a müegér a kiutat és végtelen érdeklődéssel kísérik őt tervezői: Drozen doktor és munkatársai, Ladisiav Benda és Karla Cedivodová. amelyek egyrészt a mező közepére váló visszatérésre utasítják a müegeret, másrészt pedig új kombinációkra késztetik az agyat. Amikor egvszer megtalálja a kiutat, a számológép agyába rögződik és megmarad az egész út úgy, hogy másodszor már minden „habzás“ nélkül futja végig. Ha az útvesztőt átépítve az egeret új helyzet elé állítanánk, igyekezne az előbbi úton kikerülni belőle. S miután ez ebben az esetben már nem lehetséges, új utat keres magának, amelyet aztán jól megjegyez magának, míg az előbbit az agy „elfelejti”. A müegér körülfutott az útvesztőn, először keresett, másodszor már biztosra ment. Az emlékezet, amelyet, nemrégen még kizárólag az élő szervezetek tulajdonságának hittek', a gép tulajdonságává vált. S emellett a kibernetikus egér csak egyik jeUegezetes példája az emlékezőgépnek. Mögötte hosszú sorban állnak a nagy teljesítményű számológépek, amelyek az emberi agyat messze túlszárf nyalják. Az első pillantásra egy darab fém, amelyik ugyanúgy tud gondolkozni, mint ml, kisebbségi érzéssel tölt el. Fölvetődik a kérdés: Bizonyos idő múlva nem lesz-e a gépeknek olyan tulajdonságuk, amellyel bármilyen emberi tevékenységet utánozni tudnak, és amellyel az embert felülmúlják? Drozen doktor nagyra értékeli a kibernetikát, mert tudja, hány tudbmányágba kapcsolódik aktívan bele és milyen helyet fog az emberiség jövő életében elfoglalni. De olyan kétségei, hogy a gépek túlszárnyalnák az embert — nincsenek. — Beethoven Patetikus szimfoniá-ját — módja — vagy Dvofák Szlovák táncét a gépek sosem fogják megalkotni. Ugyanúgy nem írják meg azt, amit megírt Shakespeare meg Capek, sőt azt sem kapjuk meg tőlük sbha, amit a Smetana teremben, mondjuk Ojsztrahtól megkaphatunk.A kibernetika nem is ezt a célt szolgálja. Az érzelmet és az érzést nem lehet sem utánozni, sem hélyetteslteni: ezek csak az ember tulajdonságai. Megnyugtató, amikor olyan ember szájából hallunk ilyen szavakat, akinek a kezében „gondolkodni” kezdenek a gépek. 5 Kísérletezések és tévedések közepette keresi a kibernetikus egér a kiutat az útvesztőből. A fényképész égő gyertyát erősített rá, hogy .génével men tudta örökíteni az útiát K ■I» arel Capek RUR-ja a fantá- ges befejezést nyert. . zia robotgépje volt; a mai tudó- No. de nézzük a hradeci mümány már józanabb utakon jár. egeret, nézzük, mit tud? Természetesen nem arról van szó, A szerkezet felső fémlapja 5X5 hogy az élőlényeket gépek helyet- mezőre oszlik, A mezők között tesítsék, hiszen a gondolkozó em- tetszésszerinti akadályokat heiyezber úgysem engedné kicsikarni hetünk el, az egér feladata, hogy kezéből a világ sorsának irányító- bármelyik elkerített részre is sát. Mindössze azt akarjuk, hogy állítjuk, kikerüljön az útvesztőazt a munkát, amelyhez nem bői. Az első kísérletnél szorgalszükséges föltétlenül az emberi másán és buzgón keresi a kiutat, agy gondolkodó képessége, végez- Visszatér, tévelyeg és tapogatódzék el a gépek. Itt persze nem- zik. A második kísérletnél már csak a nehéz fizikai munkákról biztosan „fut" minden tévedés és van szó, de azokról is, amelyek bolyongás nélkül, mert az összes periodikus ismétlődésükkel kifá- előbbi tévedéseire „emlékszik”, rasztják a munkást és lefoglalják Drozen doktor ezeket mondja az idejét, amelyet különben mű- müegeréről; velődésre vagy szórakozásra fordí- „Az útvesztő fémlapja alatt tana. egymásra merőleges irányokban A közelmúltban még nem érté- mozgó mágnes van, amelyet két kelték eléggé a gépek szerepét, villanymotor mozgat. A villanymo- Am az utóbbi években az önmú- torokat aPrf 92 régebbi konstrukködő számológépek és az ideg- közönséges postai rétiéből rendszer összefüggéseinek vizsgá- Átló önműködő számológép irányítja, latéból születő, új tudományág — Az egérutánzat mágneses tulaja kibernetika — fejlődése óriási donságú anyagból való betétet lehetőségeket mutatott ezen a té- tartalmaz. Bármelyik mezőre is ren. A mai technika már olyan helyezzük, a számológép feladata gépeket alkot, amelyek különle- kivezeti őt az útvesztőkből. Az elges tulajdonságokkal rendelkeznek. s° esetben, miután még nincse- Mesterséges kutyákat, amelyek a aek információi, az útvesztő szerpavlovi reflexeket utánozzák, a kőzetét és az akadályok elrendefényre reagáló teknősbékákat, zését illetően, kísérletileg oldja amelyek kikerülik az akadályokat, me9 feladatát. Az egér tehát vagy megérintve őket más helyre azon az úton igyekszik kijutni, vonuló macskákat. A gép tehát amelyet a számológép agya pilolyan cselekvéseket visz véghez, lanatnyilag „tartalmaz . Am útja amelyekre eddig csak az ember sorén akadályokkal találkozik. Az volt kénes. Tud tanulni, helyeze- akadályokba ütköző tapogatóival teket megkülönböztetni, emlékezni, összeköttetést teremt a váz (az sőt, bizonyos esetekben önállóan útvesztő alakulata) és a feszülthntíirnzní is ség alatt álló akadályok között. Ezáltal impulzusok keletkeznek, Miután ezek a dolgok rövid időn belül mindnyájunkat érinteni feg- Érintkezőivel tapogatja ki az nak, bemutatunk egvet közülük utat — a valóságban mint elekrészletesebben. A színhely: Hra- tromos vezetők szolgálnak a fém dec Králové, a gép: az első cseh- alaplap és az akadályok között, szlovák müegér, ilyen csak né- Az információkat is ők adják az hány létezik a világon. Tervezte dr. Vladimir Drozen kibernetikus és elméleti rádiótechnikus. Drozen doktor saját elgondolásai szerint tervezte az egérutánzatot, módszerét Norbert Wiener, a kibernetika tudományának egyik megalapítója ezekkel a szavakkal értékelte. „örülök, hogy más utakat talált ugyanannak a funkciónak á betöltésére, amelyeket Shannon amerikai tanár müegere betölt. A tanulóaén kérdése ezzel véole-
