A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 5. szám
Egy gazdag ország Délkel e t-Ázsiában Pyee-Daung-Su Myjanma-Nainggan — így hívják a burmaiak hazájukat. Burma csak a VIII. század derekán alakult egységes országgá, önállósága azonban nem soká tartott. Anglia a XIX. században befolyása alá vonta. Hosszú időn keresztül brit gyarmat volt. A második világháború idején Japán sikertelen kísérletet tett az ország meghódítására. Á japánok klverése után Anglia ismét vissza akarta állítani uralmát ezen a területen, de az a néptömegek forradalmi ellenállásába ütközött. Angiia ezért 1848. január 4-én kénytelen volt elismerni Burma függetlenségét. Jelenlegi államformája köztársaság. Az ország jelentős ásványi kincsekkel rendelkezik. Jelentős a kőolajtermelése. Számottevő az antimon-, ón-, wolfram-, réz-, cink-, ólom-, ezüst-, és aranyércek előfordulása. Ezért, s az ország fontos stratégiai fekvése miatt a nyugati imperialisták azon mesterkednek, hogy Burmát bevonják a SEATO néven ismert agresszív délkeket-ázsiai katonai tömbbe, U Nu kormánya azonban minden nyomásnak ellenáll és a bandungi konferencia határozatainak szellemében aktív semlegesség! politikát folytat. A legősibb nemzeti műemlék, a Shwe-Dagon pagoda, Rangoon messzire látszó jellegzetessége. Az ország életének jelentős epizódjai fűződnek az arany pagodához: 1824-ben az angol betolakodók leszerelték a pagoda 26 tonna súlyú „Maha Ganda” harangját, hogy trófeaként Londonba szállítsák; de behajózás közben beesett a Bengáli-öbölbe. Minden kiemelési kísérlet kudarcba fulladt. Ami azonban az angoloknak nem sikerült, azt véghezvitték burmai hazafiak: visszatették a harangot a helyére. A legújabb nemzeti műemlék, a Világbéke pagoda (a háttérben) csak 1952 óta tör az égnek. Ez előkelő helyet foglal el Rangoon városképében, mint ahogy általában minden pagoda a legszebb helyen áll: dombon, messzire látszó kiemelkedésén, vagy a száraz vidékeken zöldellő oázisok közepén. U Nu miniszterelnök kormányénak kezdeményezésére épült fel ez a gyönyörű templom, amit a világbékének szenteltek. BUMIVi/% Burma — Délkelet - Ázsia rizsestále. Az ország fő terménye a rizs (mintegy 6 millió tonna), amelynek 80 százaléka kivitelre kerül. Mint Nagy-Britannia egykori gyarmatainak legnagyobb része, Burma is a brit tőke befolyására egyoldulú gazdálkodást folytatott, Burma volt a Brit Birodalom „rizsestála". 1948-ig, az ország függetlenségének kikiáltáséig a brit gyarmatosítók mesés nyereségekre tettek szert. A bennszülött lakossággal kényszermunkával irtatták a dzsungelt, hogy rizsültetvényeket létesítsenek a nagybirtokosoknak. — A Hmawbi kísérleti állomáson tudósok újfajta rizsfajtákkal kísérleteznek. Rengeteg buddhista szerzetest látni mindenütt Rangoon utcáin. Aranysárga köntösben, kopaszra nyírva és mezítláb járnak házról házra és kéregetnek. Dolgozniuk tilos. Sokan életük végéig megmaradnak szerzetesnek, többségük azonban egy idő múltán újra visszatér a világi életbe. A Burmai Unió mintegy 20 millió lakosa közül 25 százalék buddhista, a többi aninista, mohamedán, hinduista vagy keresztény. Üj, modern textilgyárak tartoznak azon üzemek közé, amelyek az állami iparosítási terv keretében épültek. A rizs után a gyapot lett a legfontossabb kutúrnövény. Üjabban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság is kibővítette kereskedelmi kapcsolatéit a Burmai Unióval és fontos ipari berendezéseket szállít az országnak. Xikfa, egy értékes keményfa, amelyet a, hajóépitéshez használnak, az ország másik jelentős devizafarrása. Burma területének (677 308 km2) több mint a felét sűrű erdők borítják. ooQoo OO0OO A gyarmati uralom öröksége. A legtöbb kelet-ázsiai országban még ma is az ember a legolcsóbb munkaérö, a nyolcórás mukaidőt elrendelő törvény, fizetett szabadság, szociális biztosítás stb. egyelőre a kizsákmányolók elkeseredett ellenállásába ütközik.
