A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-04 / 49. szám

tént a dolog, hogy néhány hónap­pal ezelőtt a Járás is megúnta a varsányi állapotokat és egy réqi kommunistát jelölt ki a szövetke­zeti élet rendbehozására. A falu meg ls választotta az új szövet­kezeti elnököt. Harem hát mi tör­téht. Valiachovlcs Pál azt az eddig még nemigen tapasztalt furcsasá­got tűzte ki céljául, hogy jó szö­vetkezeti faluvá váloztatja a köz­séget. Nos, hamarosan csinált ls újításokat. Megszüntette többek között az olyaj állapotot, hogy egy funkcionárius, agronómus, raktárnok meg csak a jő ég tud­ja, mi lehessen egyetlen személy­ben. Aztán azt is furcsállani kezd­te, hogy némely varsányinál dup­lán fog a mérce, ha a saját ház­tájit mért ki. Egy-két homályos ügy tisztázására felülvizsgálatokat kért, s bizony még az asztalra is rá merészelt ütni. ha úgy vélte, hogy az ő Igaza segíti elő a falu jövőjét. Hanem hát vetett is olyan vihart, a becsületességével, amilyet nemigen látott Varsány község eddig, mert ha a falu több­sége be is látta, hogy jót akar, s ért is a dolgához, bezzeg nem látták be azok, akiknek az ügyeire Pár szó a múltról Lévától öt kilométerre, doptbok szélvédte gyűrűjében fekszik Hontvarsány. Az írások szerint egyike Szlovákia legrégibb közsé­geinek, amit huszita eredetű öreg vártemploma is igazol. KÜIönöspép­pen érdekes, hogy ez a templom fellegvár lehetett egykor. Ezt bi­zonyítják lőrésszerű, apró abla­kai, valamint a kórusra vezető, kőtömbbe vájt lépcső. A falu lakossága valaha nagy­részt szegény zsellér volt. Ez ter­mészetes ls, hiszen olyan, nagy­urak szipolyozták őket százado­kon keresztül, minit a dúsgazdag Varsányiak, a Simonyiak és ké­sőbb a Nyéryak. A mai Hontvarsány l Sajnos, Hontvarsányon ma sem látszik még a modern kor szele. Tócsák, röpködő libák, egyenet­lenkedő emberek" — ez Varsány. Mert a közösség csak azért kö­zősség itt, hogy békétlenkedjen a paraszt, torzsalkodjanak a ve­zetők, és példája legyen a falu annak: minek hogyan nem sza­bad lennie! íme a község szövetkezeti múlt­jának mai eredménye: Hat korona előleget fizetnek ki egy munkaegységre. Ezért aztán nincsen munkaerő. A fiatalok, mintha a faluban pestis dühönge­ne úgy menekülnek Lévára, Tol­mácsra. Hatvan szövetközeti tag közül harminchetén meghaladták már az ötvenedik évüket és csak egyetlen olyan tag van, aki nincs még harminc. A gazdálkodás kri­tikán aluli. Az állatokat erre al­kalmatlan helyeken teleltetik. A szarvasmarhák egyrésze tébécés. A hektárhozamok nagyon gyengék. Nem_ azért, mintha rossz lenne a föld,' vagy nem lenne szorgalmas a nép, hanem a rossz munkaszer­vezés és a kevés trágyázás miatt. Amig például a szomszéd szövet­kezetben 4—500 mázsás cukorré­patermést érnek el, Varsányban 200 mázsa a hektérhozam. A flép, a gép ... — Nincs munkaerő! — pana­szolja Vonkover Vilmos zootech­nikus. — Munkaerőhiány miatt nem tudják betartani az agrotechnikai határidőket! — kontrázik Bori Ár­pád agronómus. De hiszen a modern géptechni­ka kükiszőbölhetné az Ilyen hiá­nyosságokat! Igen ám, csak nem a hontvarsányi gyakorlat szerint! Mert hiába van az itteni szövet­kezetnek öt traktora, egy lánctal­pasa, egy kombájnja, három csép­lőgépe és egy teherautója1 E gé­pek nagy része a szabad ég alatt hever, ott eszi a rozsda! Az autó egy év óta pihen, nincs aki rend­behozza. A kombájn alig aratott valamit a nyáron, részint azért, mert nincs a szövetkezetnek kom­bájnosa, részint mert egyesek szemében „túl modern" ez a ma­sina. És ami a legnagyobb baj, ke­vés a saját traktorosuk, és egy­általán nincs javítómester a falu­ban. így fordulhat aztán elő, hogy Inkább sok ezer koronás ráfizetéssel kicserélik a traktort, ahelyett, hogy megjavítanák. De egyéb modernizálás terén is gyengén állnak. Az alelnök például maga mutogatja azt a rossz állapotban lévő borjúistéllót, ahol petróleum­lámpával világítanak és ahová vál­lon kell becipelni a 25—30 kilónyi takarmányt. A „diktátor" Azonban nemcsak a szövetke­zeti. hanem a kultúrális élettel is baj van a faluban. Molnár Éva fiatal még, nem mer kezdemé­nyezni, a többi tanító viszont a fülebotját sem mozdítja a falu kulturális fellendítéséért. A CSISZ papíron möködlk csupán, hogyne vágynának el hát azok a fiatalok, akik még csak egy-egy televíziós adásban sem gyönyörködhetnek esténként. Bizony, ha nem ienne a faluban két olyan lelkes ember, mint Agg elvtárs, és Zlgó Dániel, akkor talán még az az egy-két műkedvelő előadás sem szórakoz­tatná Varsány népét, amit ők úgyszólván kierőszakolnak. Azaz, hogy jött ám oda egy har­madik lelkes ember is! Ügy tör­fényt derített. És mert Varsány­ban is — mint minden más helyen — sok a sógor, koma, csakhamar olyan ellenpártot szerveztek elle­ne, amelyben még azok is részt vesznek, akik különben józanul látják a falu dolgait.' S mivel egyébbel nem kezdhették ki azt az egyetlen embert, aki végre jót akart a falunak, erélyességét bezd­ték ki — diktátornak titulálják. Nincs hát megoldás? De igen, van, s nem is kell hoz­zá mesebeli csoda. Tegyenek ren­det a szövetkezet vezetőségében, olyan embereket válásszanak belé, akik csakis falujuk jövőjét tartják szem előtt! Hívják haza az elpár­tolt fiatalokat, főképp Mikula Já­nos gépjavitőmestert, Udvardi János traktorlstát és tucatnyi társukat, S főképp a falu vezetői, Bircsák Dezső HNB elnök, Mráz Pavel HNB titkár, a pártelnök és a többiek áll­janak végre teljes szívvel az új szövetkezeti elnök mellé, s az le­gyen csak a céljuk, ami az övé: boldoggá tenni Varsány dolgos né­pét! NEUMANN JÁNOS A „géppark" Molnár ..tanitönénl" és a gyere­kek

Next

/
Thumbnails
Contents