A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-27 / 48. szám

Ttu/tt* Nemcsak Dunaszerdahely, de a környező falvak dolgozóinak egy része is ott szoron­gott az üzemi klub nagytermében ezen az őszi reggelen. Olyan nagy volt a leányka iránti részvét, a fiatalember elleni felhá­borodás, és főképp e két érzelem szülte kíváncsiság, hogy még azok is végigácso­rogták a napot, akik már csak az előcsar­nok hangszóróján át hallgathatták a drá­mai részleteket. Pontosan kilenc órakor kezdte vissza­pergetni Alföldi József, a büntető tanács elnöke és két népbiró társa az eseménye­ket ... * * * — Jóska, kel] már fel! Jóska, rohannod kell már! - költögette a fiatal O-né fér­fét. A 22 éves férjuram azonban csak nehe­zen mászott ki a jó puha ágyból. Fáradt volt, úgy érezte magát, mintha hajnalig ivott volna. Hát, ami azt illeti, iszogatott is ezen az éjszakán! No, persze, nem szeszes italt, mert ezzel nemigen élt a járási nemzeti bizottság e megbecsült söjörje, a tervez­getés örömpoharát ürítgette jeleségével együtt jó három óráig. Születendő germekük jövőjét szövöget­ték. Végre mégiscsak kiugrott Jóska az ágyából. Sietve megmosdott a nagy lavór jéghideg vízben, magára kapkodta mun­karuháját, és meg sem csókolva az asz­szonyt, máris rohant a garázsa jelé. Pedig hát ez a nap sem telt máskép­pen, mint a többi, ezelőtti napok. Funk­cionáriusokat vitt és hozott. Óvatosan ve­zette kocsiját, s még a kóbor ebeket is szépen kikerülte. ' ' Este felé szállta csak meg az ördög. Nádasdon jártak, s mert nagyon melege volt, várakoznia kellett, megivott két po­hár sört. Mihályfán pedig, ahol éppen mulatság volt, két ismerőse unszolására négy deci borral oltotta szomját. Jóska nem volt italos ember, tűzzé vál­tozott hát benne az alattomos alkohol. Ezt a tüzet még jobban fokozta az egyik táncoló leány kacér pillantása. Felesége iránti szerelme, becsületérzése köddé vál­tozott. Kilenc óra lehetett, amikor a funkcio­náriusokat visszaszállította Dunaszerda­helyre. Ezután nem a JNB garázsába, ha­nem újból Mihályfára vezette kocsiját, és táncoltatni, ostromolni kezdte a szép, ko cér Évát. Hanem hát a lánynak más udvarlói is voltak. Különösen egy fiatalember csapta Eva körül a szelet. Ügyannyira, hogy ami­kor éjfél tájban Jóska nem engedte le kérni a leányt, majdnem verekedéssé fa­jult a dolog. A minden józanságát elvesztett O. Jós­kán nem is igen múlt ez. Mert amikor a tánc után az ismeretlen riválissal meg akart szökni a leány, utáhuk szaladt, hogy erőszakkal is lecsapja a leányt a férji kezéről. Csakhogy a menekülő pár is megsejtette a becsípett fiatalember ter­vét, s ezért a leány biciklin, a férji pedig a kerékpár mellett futva a mihályfai ko­lónia felé szaladt. Jóska, barátjával együtt beugrott az autóba, és üldözni kezdte a két megriadt embert. A sötét országúton csakhamar meg is pillantotta az egérutat nyert menekülő­ket. Pár perc alatt megelőzte őket, az­tán szembefordítva a kocsit várakozott egy kicsit. Majd jobbat gondolva, kiug­rott az autóból és Eváék felé futva, máris cselekedett. Eva partnere a pofonjától az árokba esett. Ezután, mint aki jól vé­gezte dolgát, kocsijába ugrott és szabály­talan oldalon Mihályfa felé hajtott. Söt még a kocsi lámpáit is eloltotta közben, mert motorzörgést hallott, s nem szeret­te volna, ha valamelyik kóbor motoros jelírja a rendszámát.... * • • Ebben az időben történt, hogy a mu­latságról egy újabb szerelmespár indult a kolónia jelé. A szép kis T. Ludmillát ki­sérte haza K. Jóska. Gyönyörű éjszaka volt, a fiú balkézzel vezette motorkerék­párját. — Szeretlek, Milácska! — súgta talán éppen, amikor egy sötét szörny jelent meg előttük. S a következő pillanatban már háláisikoly váltotta fel a szerelmes szavakat. Egy ifjú életét oltotta ki, s egy lánykát tette örökre nyomorékká a reájuk hajtó, berúgott sofőr. És mégcsák meg sem állt, hanem az alkoholtól megvadul­va, otthagyta a halott fiú mellett véré­ben fetrengő szegény kis Ludmillát! * * * Délután négy óra lehett, amikor az üze­mi klub hallgatósága előtt kimondta a bi­rd Ítéletét. Hosszú évekig lesz távol O. József családja körétől. NEUMANN JÁNOS 25 160 baleset Igy oszlik msg a szsrsnciétlansé­gsk száma szátlrva az ökat elő­idéző jármüvekre Köztársaságunk útjain ál­landóan növekedik az autó­forgalom. 1950. X. 1-töl I960. X. l-ig csupán Prágában 8451 új kocsival növekedett az autópark. A vezetók fegyel­mezetlensége folytán jelenté­kenyen megnövekedett azon­ban a közlekedési - balesetek száma Is. Ez év első nyolc hónapjában 25 160 baleset tör­tént vagyis 2420-szal több mint a mult év ugyanezen hónap­jaiban. Szomorú bllancia. A balesetek alkalmával életét vesztette 1066 személy (127 gyerek), 5905 személy súlyo­san megsebesült (565 gyerek), 10 796 polgárunk könyebb sé­rüléseket szenvedett (1002 gyerek). Tönkrement vagy megrongálódott 22 057 moto­rosjármú, amelynek megjavítá­sa 880 000 munkaórat. Igé­nyelt. Közbiztonsági szerveink óriá­si munkát (ejtenek ki, hogy országútjainkon biztosítsák a rendet. Minden járási székhe­lyen 6—8 tagú közúti felügye­löcsoportot létesítettek. Ez év második negyedévében 6000 előadást tartottak és 10 000 beszélgetést szerveztek gép­kocsivezetőkkel, 1574 forgalmi biztonsági kiállítást, 7348 rá­dlóközvetitést rendeztek. Ut­cáinkon 620 000 plakát jelent meg, amelyek az óvatos haj­tást propagálták. (Jindfich Kotala belügy­miniszterhelyettes be­számolójából).

Next

/
Thumbnails
Contents