A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-27 / 48. szám

kaleidoszkóp (L/ifi jegyzefek) ' vetődik ide, s a cseh turisták sem kevésbe kíváncsiak ennek a csodabogár elnevezésnek történetére. — Tulajdonképpen Nová Ves-nek (Üj falu) hívták a községet, darálja Vaáek. A századfordulón egy földesúr telepedett le tót. Hatalmas birkanyájakat telepített ide magyarföldről, és ő lett a keresztapja a falunak. Azóta is TemeSvár ez a fészek. Neve egy cseh népdalban is szerepel. Katonáéknál hallottam először dalolni, hbgy „Zalo dévíe, zalo trávu, nedaleko TemeS-váru" (A temeSvári határban füvet vágott a leány...) És egy új életre támadt falu... Ezerkilencszáznegyvenkettő június harmadikát írtak. Heydrich, a cseh nép hóhéra már a Walhalla küszöbén állt, amikor Slanyban Pála gyártulajdonos úr napi postájának áttekintésekor jogtalantól felbontott egy levelet. A gyáros úr a levél szövegét igen gyanúsnak vélte. Azonnal felhívta a rendőrséget, és bejelentette, hogy kezében van Heydrich gyilkosának a levele. Vybíral rendőrőrmester nem akarta átvenni a jelentést, de Pála úr fenye-Falvak, utak meg szikifik kerülnek a vir alt Hronik elvtirsnő, a iidicei asszonyok egyike éppen a falu traoédláiáról beszél getései hatottak rá, és a jelentést feljebbvalóihoz továbbította. Később ugyan kiderült, a levél egy szerelmi história megszakítását jelentette be, ám a Gestaponak kitűnő ürügyet adott, hogy embertelen terrorakciójával megfélemlítse a vörös Kladnót és vidékét. így aztán 1942. június tizedikén napfelkelte előtt a kladnói Gestapo, a környék SS és SD alakulatai körülfogták Lidicét és végrehajtották az ártatlan falun a halálos Ítéletet, amelyet Hitler és K. H. Frank eszeltek ki. . A führerí parancs lényege ez volt; 1. Az összes lidicel férfiakat agyonlőni; 2. Az asszonyokat koncentrációs táborba hurcolni; 3. A tizennégy éven aluli gyerekeket SS- családokban elhelyezni és elnémetesfteni; 4. Lidicét a földig lerombolni. Horákék udvarán százhetven lidicel férfit lőttek agyon. Legfiatalabbjuk alig töltötte be tizenötödik életévét, legidősebbjük pedig már túl volt a nyolcvanhárom esztendőn. Száznegyvenhárom lidicel asszonyt elhurcolták. Nyolcvanhármán tértek vissza, a többiek elpusztultak. A tizennégy apróság közül, akiket Prágába vittek, csupán nyolc maradt életben, míg a kilencvenegy nagyobb gyerek többségét lengyelországi gázkamrákban ölték meg. Kilencen élték túl a horogkeresztes „paradicsom" éveit, ők ls csak azért, mert szőkék és kékszemüek voltak, janicsárokat akartak nevelni belőlük. Lidice község elpusztult, és nyoma sem maradt, — hangzott a Gestapo jelentése, Ám Lidice újra feltámadt poraiból és a világ legismertebb községe lett; a furor teutonicus-ra, a hitleri barbárságra figyelmeztető memento. Angol bányászok, m?gyar szövetkezeti parasztok, szovjet, lengyel, francia és ausztrál dolgozók szojida-Épiil az orlíki vizierórü ritása megteremtette a lidleei rózsakertet, a béke és humanizmus kertjét. A mai falu pedig vadonatúj házakból áll. Minden hazatérő Iidicei asszony kapott a Csehszlovák Köztársaságtól egy pompás kis családi házat, úgyhogy végeredményben a környék férfiai szívesen nősülnek be Lidicébe. Künn, a lidleei határban pedig örök időkre ott áll a vértanúknak az emlékmüve, akik ártatlanul, de bátran haltak meg hazájukért és a szabadságért. Ott. áll az egyszerű emlékmű, s vádolja a múlt, a jelen és a jövü minden militaristáját, vádolja a közönyösök árulását és figyelmezteti a föld népeit, ne engedjék, hogy megismétlődjenek a hitleri rémuralom lidércnyomásos évei, s követeli: akadályozzátok meg a háborút. Ezt üzeni a poraiból feltámadt község minden háza, kertjének minden bokra, lidleei rög és kődarab. —si— Intés az őrzőkhöz