A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-27 / 48. szám

Kígyózó szerpentin vezet Albánia kőolajipari központjába, Stalinba. Fúrótornyok százai lepik el a domboldalakat és völgyeket. Ritmikusan mozognak a fúrók lendítő kerekei, sűrű „fekete arany" tör elő a föld mélyéről a ömlik a tartályokba. Az ősz már bearanyozta a fák leveleit. Ilyen aranysárga levelű fák között egy festői domboldalon találjuk a kőolajipari vállalat Irodáját. Az egyik szobiban Hektor Csacsi és Sokra t Zorati mérnökök hajolnak a rajzolóasztal fölé. Arra a remek ötletre jutottak, hogy egy különleges készüléket szerkesztenek, melynek segítségével a kőolaj melléktermékekent jelentkező gézt fűtésre használhatnék fel a höeröközpontokban. A két mérnök céltudatos munkáját siker koronázta. Elmondták, hogy a mérnökök, műszaki dolgozók és a mpnkésok kollektívája a szovjet szakértők tapasztalatai alapján egy, évi 150 ezer tonna nyersolaj-befogadö képességű új kőolajflnocnltót épített. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága és a kormány az építők alkotó kezdeményezését magas állami kitüntetésekkel jut'almazta. Ml késztette az albán mérnököket arra. hogy éjszakázzanak, egy pillanatig se szakadjanak el tervrajzaiktól, felfedezéseiktől? Ezt a legtalálóbban Ramlz Dzsabija, a kőolajipari kombinát igazgatója jellemezte: — A polgári társadalomban a mérnök nem más mint bérmunkás, a tőke rabja. Igen messze állnak tőle a munkások érdekel. A ml népi demokratikus államunkban egyek a mérnökök és a munkások érdekel. Szeretett hazájuk javára, a szocializmus győzelme érdekében munkálkodnak. A vállalat klubjában kifüggesztett táblán szemünkbe tűntek a mérnöki-műszaki káderek fejlődését szemléltető diagrammák. Az egyik diagrammán l-es szám állott. Ez azt jelenti, hogy a régi Abénia kőolajiparát mindössze egy albán mérnök vezette, önkéntelenül kétely fogja el az. embert: vajon nem tévedett a rajzoló? Közöltem ls kételyemet Ramlz Dzsabijávaí, aki mosolyogva válaszolt: — Bizony úgy van, az ember nem is tudja ma elhinni, A tény azonban tény marad. Azelőtt az ujjainkon számlálhattuk meg az albán mérnököket. Mlndösze 32-en voltak az egész országban, a kőolajiparban pedig tényleg csak egy mérnök működött. S most? Tavalyelőtt átlagosan 56 mérnök, műszaki dolgozó jutott ezer albán munkásra. Megtudjuk, hogy az albán kőolajiparban jelenleg 67 mérnök és 196 műszaki alkalmazott dolgozik. Valahány vállalatban jártunk, albán barátaink az új értelmiség születésével és fejlődésével kap-Frok Cjok Jaku, az útépítők egyike csolatban soha sem felejtették el hangoztatni, hogy e kérdés megoldása a felszabadulás óta az Albán Munkapárt és a kormány szívügye lett Az országnak most már Tiranában saját egyeteme van. A ha; fakultású egyetemen klvü! van még egy mezőgazdasági főiskolája, 2 tanárképzője, több tudományos kutatóintézete, pedagógiai továbbképző Intézete, hároméves pártiskolája s egyéb tanintézete. Sok száz albán diák tanul szovjet, csehszlovák, bolgár, lengyel és más szocialista főiskolákon. Napjainkban 75 főiskolai hallgató Jut minden 10 ezer albánra. A világstatisztikából kitűnik, hogy Albánia, mely 15 évvel ezelőtt még az Írástudatlanok országa volt, most a 10 ezer lakosra jutó diákok számát tekintve jóval megelőzte Törökországot, Angiiét, Görögországot, Portugáliát.. . Az albán nép dicső történelmi múltra tekint vissza. Mégis csak az ötvenes években született meg új, népi műszaki értelmiségének első nemzedéke. De nemcsak új műszaki értelmiség született: megnőtt és megszilárdult a tudományos és alkotó értelmiség is. gyarapodik a tanítók és az egészségügyi dolgozók száma. Büszkék is rá a munkások és parasztok: „Ez a ml népi foradalmunk dicső szülöttje", ez a mi népi értelmiségünk". Amikor Hruscsov elvtárs tavalyi albániai látogatáséról hazatérve a moszkvai dolgozók nagygyűlésén beszámolt útjáról, többek között kijelentette: „Külön meg kell emlékeznem az albán értelmiségről, gyors fejlődéséről, a párt- és él-Épül az új hegyi út, amelyet a „Fény Ctjának" neveztek el lami káderekről, és magassztnvonalú eszmei-politikai képzettségűkről. Az albán értelmiség számos tagja a Szovjetunióban szerezte meg tudását, s most sokan más szocialista országok főiskoláin végeznek tanulmányokat. A párt és az állam számos vezetője Ketten 4 gát építői közül elvégezte a moszkvai pártfőiskolát. Jó marxista-leninista képzettségre tettek szert, gazdag Ismereteik vannak." Zia Kcliqi mérnök egykori partlzánzászlóalj komlsszárlusa, a tiranai egyetem rektora Igy nyilatkozott az albán nép új értelmiségéről: — Az, amit Nylkita Szerge-Jevics Hruscsov értelmiségünkről mondott, örömmel tölt el bennünket és szárnyakat ad nekünk. A ml értelmiségünk gyökereivel a tömegek mélyén él. Egyedüli biztos iránytűje a marxizmus-leninizmus, melynek zászlaját az Albán Munkapárt oly' magasan hordozza. S ebben van a mi értelmiségünk ereje, a szocializmus és a kommunizmus nevében elért mai és jövendő sikereinek záloga. A. TKACSENKO A Ma tl folyón épült fel a Karl Marx vizleromü