A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-20 / 47. szám

(Vitke. a kulturális forradalom tükrében Október 15-vel megkezdődtek a Csemadok évzáró közgyűlései. A Csemadok vilkei helyi szervezete elsők között tartotta évzáró közgyűlését. Az elmúlt évekhez viszonyítva az évzáró gyűlés előkészítése és propagálása hiányos volt, és ezért a tagság létszámához képest kevesen vettek részt rajta. Miről is szómolt be a vezetőség a tagságnak? A beszámoló elsősorban is pozitívan értékelte a falu szocialista átalakítása, illetve az egységes földműves szövetkezet szervezése terén végzett munkát, és megállapította, hogy a kollektivizálás lényegében befejeződött, vilkei lányok Az ateista propaganda céljából az év folyamán két előadást szerveztek. A szlovák nyelvtanfolyamot eredményesen fejezték be. A Csemadok tanfolyamot szervezett a cigány származású Írástudatlanok részére. A tánccsoport a körzeti dail- és táncünnepélyen szerepelt sikeresen. A CSISZ-szei közösen műsoros esteket szervertek. Egri Viktor színművével, a Házassággal is próbálkoztak, ez azon-A népi zenekar ban nem sikerült. A tarsadalmi munkák szervezése terén végzett munka volt a legeredményesebb. Szénabetakaritásnál, cséplésnél, krumpliszedésnél segített a Csemadok által szervezett brigád az egységes földművesszö' vetkezetnek. A kultúra házát is • kicsinek taJáljta'- a helyi nemzeti bizottság és a Csemadok vezetősége. Ezért rövid időn belül egy tizenháromszor hét méteres helyiséggel bóvitették a művelődési otthont' és rendbehozták i az előtte lévő térséget is. Több mint ötezer brigádórát dolgoztak le, és bizony kevés olyan szombat délután és vasárnap délelőtt volt, amikor negyvenen-ötvenen ne szorgoskodtak volna a kultúrház körül. Ennyit mondott a beszámoló. Az évzáró gyűlés megvitatta a beszámolót, új vezetőséget választott és megszabta a helyi csoport további munkáját. WMWMWOWWWWWOWOWWWO^^ Garamkövesdi látogatás Szerte az országban színjátszó-csoportjaink lelkesen készülnek a járási, kerllletl vagy az országos versenyekre. Garamkövesdei is fellendült a kulturális tevékenység. Nagy Árpád redezésében Katájev Bolondos vasárnap című, háromfelvonásos bohózatát tanulják. — Több esztendeje vagyok a helyi művelődési otthon vezetője — válaszolja feltett kérdésünkre Nagy Árpád igazgató-tanlté. — Tapasztalataim alapján ilyenkor, ősszel igyekszem megtenni a legszükségesebb Intézkedéseket, hogy a téli kulturális nevelő munka minél jobb mederben folyjon. Elhatároztuk, hogy a jövő évben nagyot lendítünk kultúrmunkánk menetén. — Hogyan hatadnak a próbák? — Rövidesen már a főpróbákat tartjuk. Garamkövesdi színjátszók megbeszélik a színpadtervet mert december 20-a táján bemutatót szeretnénk .tartani. — És kik a szereplők? — Sajnos, kevés a fiatal szereplőnk. Legényeink vagy katonük, vagy a városban dolgoznak. Azok, akik szerepelnek, kevés kivételtől eltekintve. Idősebb műkedvelők. Azért a próbák folyamán fegyelmezett, lelkes csoporttá forrtunk össze. Egy család vagyunk. Büszkén mondhatjuk, a mi falunkban a kultúra valóban a közösségé! — Nemcsak azért, mert közös erővei és akarással építettük fel a kultúrházunkat — veszi át a szót Kolozsvári Jenő, a „legöregebb" színjátszó —, hanem azért Is, mert Garamkövesd szövetkezeti falu. Számunkra mi sem természetesebb, mint az, hogy a kulturális A Dödi Peredi számvetés (Részletek a Csemadok peredi helyi csoportjának évzáró közgyűlésén elhangzott beszámolóból) A téli hónapokban bemutattuk a Jó komák elmü háromfelvonásos színm ivet. Annak ellenére, hogy a darab színvonala elérte az átlagos szintet, községünk polgárai nem tanúsítottak iránta olyan érdeklődést, amilyennel néhány évvel ezelőtt bármilyen színdarabot fogadtak. Ezt részben annak tulajdonítjuk, hogy az elmúlt évben nagyon sok idegen színjátszó csoport vendégszerepelt községünkben. A másik ok abban keresendő, hogy nagy nálunk a televíziós vevőkészülékek száma, így polgáraink a legjobb fővárosi színházak műsorát nézhetik. Ezért egyre inkább csak valóban művészi előadás tudia kielégíteni őket. Kissé részletesebben kívánok foglalkozni tánccsoportunk munkájával. Nemcsak azért, mert ők végezték a legtöbb kultúrmunkát. hanem azért is, mert községünkben egyre nagyobb teret hódítanak a modern táncok; a fiatalok ajkáról pedig eltűnnek népünk örök • • értékű dalai. A modern társasági táncok önmagukban még nem kifogásol hatók, ha szépen, ízlésesen táncolják őket. Sokszor azonban olyan táncfigurákat láthatunk, amiken minden jöízlésű ember megbotránkozik. Ugyanakkor a csárdás már-már teljesen kimegy a divatból, vagy ha valahol mégis sorra kerül, akkor inkább csak az idősebbek táncolják. Karel Ptáónik államdíjas író, a magyar csárdással kapcsolatban a következőket írta: „Nem hiszem, hogy még valaki úgy tudná járni a csárdást, mint a falusi magyar, vagy a pusztai csikós'. Es azzal kapcsolatban, hogy ma már alig látni igazi csárdást táncoló embereket, a következőket mondotta: „Hát ilyesmit, magyarok, nem szabad velünk tennetek! Nem engedhetitek, hogy elpusztuljon a csárdás, amelyet mi vr'amennyien csodálunk, és amelyet mi is szívesen járnánk, ha ugyanolyan tűz volna bennünk is, mint bennetek " Tánccsoportunk jő munkát végzett, az elmúlt évben öt esetben lépett fel községünkben és egyszer vidéken. De még többet kellene tenniök. Népszerüsíteniök kellene a csárdást és a népdalokat. Tánccsoportunk műsorán a közelmúltban szerepelt a „Száz forintnak ötven a fele"" kezdetű népdal. Ezt azelőtt még senkitől sem hallottuk. Es csodák csodája, néhány héttel a bemutató után már dalolta az egész falu. Tehát a tánccsoport munkáján keresztül hatnunk kell ifjúságunk ízlésére. Szerettessük meg velük a népi táncokat és népünk dalait. tevékenység is szövetkezetünk legfontosabb feladataihoz tartozik. Elmentünk a próbára. A harmadik felvonást gyakorolták. Roza Emerijevna (Fazekas Vincéné) jelenetét csiszolta a rendező, amint éppen Zicewel (Kolozsvári Jenő) pöröl. A színpadon láttuk még a „Csiperke" üdülő igazgatónőjét (PSrfcányszfd József -né), az üdülő orvosnőjét (Szlamfca Istvánná), Plávát (Mikocsi Ilona), Kosztját (Fazekas Ferenc) és Mluszovot (Fazekas Vincét). De a többi szereplők Is előkerültek; Lampert Júlia, Kunya Ferenc, Fazekas Erzsébet Kormos József. Kőműves Ilona, hogy játékukkal ők is hozzájáruljanak majd az előadás sikeréhez. Tehetséges szinjátszőcsoportot láttunk tehát, amelynek ereje a tagok összetartásában, egymás iránti megbecsülésében és kulturáltságiban gyökerezik. Munkájukban nagy segítségükre van a HNB titkára, StugeU László elvtárs, aki nemcsak hogy követi és ellenőrzi munkájuk menetét, de ő az, aki kezdeményez, aki kimondja a helyes, tettekre inditö szót. —szem— M