A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-13 / 46. szám

A Bundeswehr katonái kellemesen szórakoznak Franciaországban Újra német csizmák francia földön Üjra német csizm&k menetelnek francia földön. Az éjszaka leple alatt csendben, feltűnés nélkül lépték it a határt. A burzsoá sajtó pedig agyonhallgatta ezt az eseményt, nehogy felzaklassa a francia közvéleményt. Az első Budeswehr osztagok „francia rendőri kísérettel haladtak it Moselle, Meurthe-et-Moselle, Meuse és Marne megyéken, azon a vidéken, amerre számos emlékmű hirdeti a régi német betöréseket. Az útmenti katonai temetők és emlékművek lépten-nyomon ezekre az eseményekre emlékeztetnek" - írja a New York Herald Tribune. Mikor egy újságíró megkérdezte Paulsen őrnagyot, az első * nyugatnémet osztagok parancsnokát, járt-e már Franciaországban, azt válaszolta: Igen, 1940-ben. Azt persze nem tette hozzá, hogy akkor egy kissé más küldetésben. Ezt azonban nagyon jól tudják a franciák. A kormány propagandája hiába igyekszik elhitetni a néppel, hogy a volt náci generálisok bárányokká szelídültek, és ma a NATO keretén belül Franciaország barátai. A francia hazafiak ismerik a militaristákat. Tudják, hogy a bonni uralkodó körök mögött most ugyanazok a manopóliumok állnak, akik Hitlert uralomra segítették, hogy Nyugat-Németországban szabadon, áHáml támogatással folyik a revansiszta uszítás, a náci szervezetek gombamódra szaporodnak, és ódákat zengenek a fasiszta hordák franciaországi, szovjetunióbeli, görögországi stb. garázdálkodásairól. Egyre gyakrabban hangzik el az ismert nád elmélet a „szűk élettérről". Az NSZK vezetőinek már újra szűk az ország területe. Egyelőre külföldi támaszpontokat és katonai kiképzőtáborokat követelnek a telhetetlen tábornokok. Sajnos, a francia kormány a parlament és a nép megkérdezése nélkül beleegyezett a több ezer Budeswehr katona franciaországi kiképzésébe. Egyes politikusok azzal érvelnek: „így legalább a szemünk előtt lesznek." Ez azonban nevetséges érv. Hisz az egész világ szemeláttára erősödik a nyugatnémet revanslzmus, és a nyugati hatalmak becsukják a szemüket, sőt, Adenauerék védelmére kelnek. Ez nagyon veszedelmes politika, hiszen az NSZK-nak már ma a legerősebb hadserege van Nyugaton. Az elkövetkező években ez a fölénye pedig még erősödni fog. Még a burzsoá Combat cfmú francia lap ls felveti a kérdést: „A jelenleg is nyugtalanító egyensúly felboruhat, és Európa sorsát kiszolgáltatják a legjobban felfegyverzett ország kénye-kedve szerinti, egyoldalú döntésének." Megint veszély fenyegeti Nyugat-Európát. Abban a reményben, hogy a német militarizmus a Szovjetunió ellen fordul, a nyugati hatalmak kockára teszik a világbékét, és kiteszik ma- > gukat annak a veszedelemnek, hogy a revanslszták egy pusztító háborúba rántják Franciaországot és a NATO többi tagját. Űjra német csizmák menetelnek francia földön, a nyugatnémet militaristák újra megvalósították fegyverkezési hajszájuknak egy pontját. A nyugati hatalmak, legyenek bármilyen engedékenyek és elvakultak, abban biztosak lebetnek, hogy azok a csizm&k soha nem fognak a szocialista tábor földjén menetelni. Sz. B. thikdmsék a vádlottak padján YASI ADA kis sziget a Már- resék bukása egy kicsit a népelvány- tengerben. Hetek óta folyik itt lenes rendszer amerikai támogaaz utóbbi évtizedek egyik legna- tóit is a vádlottak padjára ülteti, gyobb politikai pere. A májusban s ugyanakkor bebizonyítja azt, megdöntött Menderes-kormány hogy az USA barátsága és tátagjai, Bayar volt köztársasági mogatása nem mentheti meg a elnök és a feloszlatott kormány- népellenes bábkormányokat a bupárt képviselőt ifinek a vádlottak kástói. A Menderes-per nem az padján. A vádirat az alkotmány meg - első és nem is az utolsó pofon sértésével, a demokratikus sza- az Egyesült Államoknak... badságjogok s&rbatiprásával, az ellenzék üldözésével, ártatlan em- Menderest és társait a tárgyalóberek meggyilkolásával, választási terembe kísérik csalással és korrupcióval vádolja a bíróság előtt álló több mint négyszáz személyt, akik közül minden tizedikre halálbüntetést kér az ügyész. A Menderes-rendszer uralkodásának tiz éve alatt Törökországot a rendőri terror, a munkanélküliség és a nyomor országává változtatta. Csupán katonai támaszpontok és börtönök építése folyt — miközben a rendszer vezetői jogtalanul meggazdagodtak. A perben napvilágra kerülő adatokból kitűnik az amerikaiak által támogatott Menderes-Bayar rendszer teljesei erkölcsi züllöttsége. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül a tüntetők közé lövettek, véres pogromokat szerveztek és meglopták az államot. A legodaadóbban kiszolgálták az USA-t. Most, hogy a vádlottak padján ül az egész levitézlett társaság, az USA vezetői nem valami kellemesen érzik magukat, hisz Mende-Hűl ím a. algériai gyarmati háború Példátlan a nemzeti felszabadító mozgalmak történelmében, hogy egy nyolcszázezres, korszerűen felszerelt hadsereg hatéves gyarmatháborút folytasson egy függtlenségéért harcoló nép ellen. Pedig Franciaország már hetedik éve a legkegyetlenebb módszerekkel irtja a szabadságáért küzdő algériai népet. Célját azonban nem érte el, nem tudta térdre kényszeríteni az algériai hazafiakat. A felszabadító hadsereg ma erösebv, mint valaha, korszerű fegyverekkel rendelkezik és rendíthetetlenül tovább küzd. Ezzel szemben Franciaország népe belefáradt e szennyes háborúba. Hatalmas erejű népi mozgalom köpeteli, minél előbb vessenek véget a harcnak. De Gaulle algériai politikája zsákutcába jutott. Nem tartotta be szavát, és az Algériának ígért önrendelkezési jog csupán propaganda volt, hiszen az ideiglenes kormánnyál megkezdett tárgyalásokat is felrobbantotta. A francia kormány politikája komoly válságba jutott. Az algériai kérdés ma már jelentős nemzetközi probléma, amely az ENSZ-közgyűlés programján szerepel. A világ egyre több országa támogatja Algéria függetlenségi törekvését. Franciaország azonban erősen elszigetelődik. Az afrikai országokban önkéntesek ezrei jelentkeznek az algériai felszabadító hadseregbe, és egy percre sem kétséges, hogyha Párizsban nem győz a józan ész, Franciaország súlyos vereséget szenved Algériában. A francia rendőrség durván szétveri az algériai béke mellett tüntető párizsiakat