A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-06 / 45. szám

Országszerte folynak már a népi orosz nyelvtanfolyamok Nemes bosszú Jogász barátomnál nem igen szült anya kajánabb lókötöt. Ha elszólom magam, hogy megfájdult a fejem, órák hosszat képes azzal traktálni, hogy: Infarkt ez barátom, iksz is, Ipszilon is igy kapott agygut&t! Megtörtént például, hogy teljes érán át ordítoztam egy lányra, az meg énrám, mert amikor megismertetett bennünket egymással, nekem is, neki is azt súgta titokban, begy a mi«lk süket! Egyszer meg három napon keresztül ricl-' nusoztam magamat, annyira meggyőzött, hogy — gilisztáim vannak! Hanem hát most aztán nemes bosszút álltam! Úgy kezdődött az ügy, hogy eltökéltem magam: hlzókúrát tartok! Két héten keresztül egy csendes nyaralóhelyen rekreáham tehát, s annyit ettem én ott, hogy majd minden éjszaka lidérces álmok gyötörtek. E mellett persze e legkülönbözőbb házi recepteket Is szigorúan betartottam: igy például tojásos forralt borral kúráltam magam, az étkezések után, s feleségemet is odahaza hagytam. No de nem is maradt ám el a kúra hatása! Olyan jó bőrben érkeztem haza, hogy minden ismerősöm összecsapta kezét, amikor meglátott. Csak ez az ebadta jogász rontotta el a kedvem! Ügy történt a dolog, hogy legszebbik ruhámat vettem fel vasárnap. Éppen előző nap hozta haza a tisztítóból nejem, úgy nézett tehát ki, hogy újonnan sem szebben. S hogy még rózsásabb legyen vasárnapi hangulatom, lém e kedvenc ruhám bizonyította a legőszintébben, hogy mennyire meghíztam. Majd szét repedt ugyanis a gyomrom, úgy szorította a nadrág. Rohanok hát ismerőseinkhez. S újságolom nagy büszkeségemet ott gyülekező barátaimnak. Azok újongnak Is, csak a jogász hallgat. — Te talán még most sem hiszed el, hogv sikerült meghíznom? — szegezem neki végül is a kérdést nagy ellenségesen. — Dehogy Is híztál te, Inkább jól megnőttél, — mondotta őkelme, s gúnyos szemmel mered a nadrágom szárára. Odanézek én is — Íme életem legszebb iUúziöja foszlik nyomban széjjel. Mert még a bokámig sem ért a nadrágom, dehogy híztam én fd! Azért szorított az, s azért lett oly rövid, mert úgy látszik, kimosta a jő vegytisztitós! Hanem hát ha most az egyszer igaza is volt jogász barátomnak, ezt az illúziórombolást azért nem felejtettem el neki. A múltkor ugyanis — mialatt Kassán járt — épp szembe Jön velem kedves felesége. —Jaj de jő, hogy látom — kiáltja már messziről, — adjon tanácsot már! A férjem két kedvenc ruháját akarom kitisztltt&tni éppen, de ő nagyon pedáns, nem tud •hát valami nagyon megbízható tisztítóüzemet? — Hát mér hogyne tudnék, — mondtam ér, kajánul, — vigve csak nyugodtan a Tátra szállóval szembe! Én is ott tisztíttatok, melegen ajánlom! . És egészen hazáig hangosan röhögtem! NEUMANN JÁNOS Hova Igyekszik az a sok ember ezen a verőfényes őszi vasárnapon? Hová vezetik pórázon azt a sok rövidszőrű, hosszúszőrű, bozontos, simaszőrű, fehér, barna, fekete, foltos, tarka kutya? Klostnyek, nagyobbak és még nagyobbak, mind egy Irányba veszik útjukat: a prágai Lövész-szigetre. — Kutyavásár, mint egykoron Budán? — gondolom, az asztalnál (ülő fiatalember Írásaiba lesve, aki szorgalmasan jegyezgeti a jelentkező kutyatulajdonosok és tenyésztők nevét, lakhelyét és a versenyen résztvevő kutyafajtákat. — Kizárólag tisztafajú vadászkutyákat engedünk a versenyre, a pedigréket be kell jelenteni — jelenti a mikrofonba a verseny rendezője és megmagyarázza, hogy ezeket az idomított vadászkutyákat a Vadászegyesület tartja nyilván, több versenyen vettek már részt és tüntették ki őket éremmel. A leellenőrzött kutyák tulajdonosaikkal máris ott sétálnak a porondon, barátságtalanul szaglásszák. megugatják egymást és ha a póráz engedi, ellenlábasaikkal össze is marakodnak. Van mit termiök gazdáiknak, hogy széllelválasszák a temperamentumos rakoncétlankodókat. A versenyzők többször ls felvonulnak, hogy az öttagú bizottság felelősségteljes feladatát maradéktalanul teljesíthessék. Nem könnyű fába vágták fejszéjüket, látszik ez a köztük lefolyó hosszas vitákbői Is, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium dijait: a csiszolt üvegvázákat igazságosan kell elosztanlok a nyertesek között. Törik is a fejüket, mert a jalen esetben nem Igaz a közmondás: egyik kutya, másik eb, A nyertesek büszkén vezetik a pórázon kedvenceinket, a nap hőseit és nem adnák őket egy vak lóért! KARDOS MÁRTA Kolosszusok világából. Az osztravai NHKG üzem óriási hidraulikus sajtója 12.000 tonnás nyomással egy magasnyomású kazán egyik részét kovácsolja Rég volt, amikor Ragyolcra ls eljutott a labdarúgás, amely ott azőta ls alapos gyökereket vert. Az országban talán sehol sincs olyan lelkes játékos gfirda és közönség mint Itt, ahol az egész falu egy emberként áll a labdarúgó-csapat mellett, jóban rosszban egyaránt. A ragyolcl labdarúgók évek óta valóságos „mumusai" a besztercebányai kerület csapatainak. Ez a lelkes gárda évről-évre becsülettel állja meg a helyét a kerületi bajnokság küzdelmeiben. Nincs egyetlen egy bajnokság sem, amelyben a ragyolcl labdarúgók borsot, ne törnének a „nagyok" orra alá. Már nem egy vezető csapat bukott el a ragyolcl „oroszlánbarlangban". , A ragyolcl labdarúgók sikereinek titka a játékosok kitűnő közösségi szelleme. Ez segíti a csapatot az eredményes szereplésben. A lelkes ragyolci gérda (képünkön) Koronczi edző irányításával s nyár folyamán nagy ambícióval készült az új bajnokságra. Bár a csapatot az első fordulókban érték vereségeik, a ragyolci fiúk az új bajnokságban is becsülettel akarnak helytállni .. . A jó közösségi szellem eredménye