A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-06 / 45. szám

a világbékéért Az emberiség ősidők óta arról álmodozott, hogy egyszer s mindenkorra véget vessen a pusztitó háborúknak és megteremtse az örök béke korszakát. Társadalmi rendszerek követték egymást, de a nagy ideál valóraváltása egyre késett. A reménység első szikrája akkor lobbant fel az elnyomott tömegekben, amikor negyvenhárom évvel ezelőtt győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és megszületett a Szovjetunió, a dolgozók első állama. A nagy Lenin, a szovjet öllam külpolitikájának megalapítója kitűzte a békés egymás mellett élés elvét, és a szovjet állam azóta is a legkövetkezetesebben kitart mellette. A Szovjetunió 43 éves története a világbékéért folyó szakadatlan, fáradhatatlan harc története. A szovjet kormány már 1922-ben, 1927-ben és 1932-ben is javaslatot tett a leszerelésre, de az imperialista hatalmak nem voltak hajlandók erről tárgyalni. Tudjuk, hogy a fegyverkezési hajsza a második világégéshez vezetett. A második világháború után a Szovjetunió folytatta békepolltíkáját, és számtalan javaslatot tett a népek közötti barátság és bizalom elmélyítésére. Oj országok léptek a szocialista társadalom építésének útjára. Ázsiában, Afrikában is új korszak nyílt; a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának eredményeként új országok szabadultak fel a gyarmati rabságból. Ezek többsége ma a békés egymás mellett élés elvét támogatja, és szemben áll ez imperializmussal. A világban megváltoztak és állandóan változnak az erőviszonyok. A Szovjetunió vezette szocialista világrendszer ma már legyőzhetetlen erőt képvisel. Ez az erő azonban a békét szolgálja, mert féken tartja a kalandvágyó militaristákat. Ezért békepolltíkáját az egész világ józanul gondolkodó haladó erői támogatják. A Szovjetunió békés szándékainak legmeggyózóbb bizonyítéka az általános és teljes leszerelésre tett Javaslata, amelynek valóraváltása száműzné az emberiség életéből a háborúkat. A nyugati imperialisták most a legképtelenebb érveket agyalják kl a leszerelés ellen: azt állítják, hogy ez megvalósíthatatlan, s ezért kézzel-lábbal kapálóznak ellene. „A világháborút meg lehet akadályozni — mondotta Hruscsov elvtárs az ENSZ közgyűléséről hazatérve, — ha minden nép ólhatatosan küzdeni fog a békéért, az általános és teljes leszerelésért; azért hogy a háború folytatásához szükséges eszközöket — a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett - megsemmisítsék." Majd hozáteaai: „A szocialista országoknak ma már, korábban elképzelhetetlennek tűnó eezközei vannak, hogy hassanak a kapitalista országokra és akár kényszerítsék is őket a leszerelési egyezmény megkötésére". A Szovjetunió hadat üzent a titkos diplomáciának, és nyíltan a világ elé tárja szándékait: békét és együttműködést akar a vüág minden országával. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Idei közgyűlésén Hruscsov elvtárs tolmácsolta a szovjet nép vágyalt. A vitából kitűnt, hogy egyre több ország támogatja a konkrét és Igazi megoldást biztosító javaslatokat. Az egész világon diadalmasan tör előre a béke eszméje, és ha még nagy küzdelmek érán ls, ha Idóbe telik is, minden bizonnyal meghozza nagyszerű gyümölcsét, az évezredek óta óhajtott világbékét. Szocialista köztársaságunk minden erejével támogatja a Szovjetuniónak e nemes törekvéseit, és számunkra sem kétséges, hogy a közel fél évszázados küzdelem győzelemmel végződik, mert ezt akarják a világ népei, mert a béke erői legyőzhetetlenek. _ sz — Az egész világ elismeri a szovjet rakétatechnika elsőségét. A Szovjetunió nem háborúra, hanem caalds tudoraányos kutatásra szeretné (elhasználni e félelmetes fegyvereket. Befejezés előtt a bjelojarazi atomerőmű építése. A Szovjetunió békés célpkra akarja hasznosítani az atomeneralfit. Oj városok nőnek a Szovjetunió köztársaságaiban. Rusztavi, a grúz bányászok városa. Ez a nigériai diák a moszkvai Népek Egyetemén legelőször a legszebb szót tanulta meg oroszul leírni: béke. A Lenin atomjégtörő utat vág a sarkvidék legvastagabb jégpáncéljában 1*. szakadatlan küzdelem