A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

Húszezeríéle szivattyú ||, Azt már a farkastoroki Slovnaftban is mondták nekem, hogy az 6 üzemük — általában a vegyi üzemek — lelke, a szivattyúk. Itt is, ahol a vörös bauxit, a szürke, barna és sárga változatain keresztül fehér timfölddé változik, a szivattyúk játsszák a főszerepet. Hronec brigádvezető mondta — az adatért ő felel —, hogy az üzemben húszezer féle szivattyú működik. Tehát nem húszezer darab, húszezer féle. Az eredmények? Az üzemben eddig egyetlen helyen láttam fizikai munkát végezni, a szódás zsákokat rakták ki a vagonból és tartalmukat egy szállítószalagra öntötték. A többi munkát elvégzik a szállítószalagok, a csővezetékek, a szivattyúk, kompresszorok és a daruk. A bauxit pedig utazik, hol szívják, hol nyomják, egyszer felcipelik negyven méternyi magasságba, máskor leejtik, de sehol ember keze nem érinti- A munkások, a mesterek szelepeket nyitnak, fogantyúkat emelnek, mutatókat, égőket figyelnek, egyetlen szobából áttekintik, mi történik az egész hatalmas blokkban, a több emeletes magasságokban, a lépcsők és korlátok labirintusában. Különben ez a vegyi üzemek varázsa, a tartályokban zúg, rotyog valami, a csővek sustorognak, tarajos lángnyelveket látsz a kemencék kémlelő nyílásán keresztül, azt is tudod, hogy az autóklávok belsejében tiz atmoszférás nyomás uralkodik, visszafojtott erőket érzel mindenütt, de a folyamatokból semmit nem látsz. Csak az utolsó csarnokból száll fel a levegőbe a fehér timföld pora és te ámulva értesülsz, hogy ez már majdnem kész alumínium. Mlho mester kohói Az üntövödörben vákuumot létesítenek. Akárcsak szalmaszállal a limonádét, úgy szívja ki a vödör A fehér por alatt fzző alumlszivócsőve a kádból a folyékony alumfniumot nlumfUrdfl zubog Hogyan lehet egy több kilométer hosszú gyártelepen, különféle csarnokok és műhelyek útvesztőjében megtalálni egyedül az elektrolizáló kemencéket? A logikai dedukció folyamata a követekző: az aluminium elektrolízisének előfeltétele az elektromos áram- A kohók környékén magasfeszültségű vezetékeknek és transzformátoroknak kell lenni! Igen, itt vannak a kötélvastag vezetékek jókora porcelánszigetelőikkel, itt vannak a transzformátorok és Itt van a két hosszú-hosszú zöld épülettömb is. A csarnokokban darunyikorgás, kesernyés füst és elektrolizáló „kádak" tucatjai. A kádak szélén hófehér por, alatta úgy látszik keményebb rétegek, mert szemellenzős munkások légkalapácsokkal fúrnak belé a fehér porba. Minden nyugodt, semmi sem mozdul, csak perzselő forróságot érzel, ha a kádhoz közelítesz. Ki mondaná meg, mi történik a fehér porréteg alatt? Kissé távolabb egy kigombolt munkaruhés, porszemüveges fiatal férfi áll. — Ki mondaná meg? — kérdezem őt. — Akár én ls. Ez! Al2

O3 + 3C = 2 Al +3 CO 2 AI2 03 + 3C = 4 AI + 3 CO — Rendben van — mondom —, elhiszem, de beszéljünk kissé érthetőbben! —- Persze — egyezett belé —, bár ez így egyszerűbb, de mégis csak szóból ért az ember! Tehát: A timföldet kriolittal keverik, amely csökkenti az elektrolízis hőfokát (950—1000 C fokra). Az elektrolizáló kád alja tiszta szén és szurok réteg, ebbe vezetik a negatív áramot, (katód). A kádba vaskos széntömb lóg belé, ebbe „tüskék" segítségével a pozitív áramot vezetik (anód). Az áram kb. 5 volt feszültségű, de 15—20 ezer ampére erősségű, melynek hatására a kriolit — alumíniumoxid keverék megolvad. Az állandóan fogyó és pótolandó anód szene megköti a timföld oxigénjét, vagyis: Ala 0

3 + 3C = 2 Al + 3 CO — Kicsoda maga? — kérdezem a porszemüveges, barna arcú fiatalembert. — Mlho brigádvezető vagyok. — Vegyész? — Ha kell, az is — nevetett, hogy fehér fogai kivillantak — bár ezeket a brigádom minden tagja tudja! Szocialista munkabrigád akarunk lenni-Még egyszer . • • 1000 kg fémalumínium előállításához 2000 kg timföld (4000 kg bauxit) 600 kg elektródszén, 80 kg kriolit és 20 000 kilowattóra elektromos áram szükséges-Ugye mégiscsak érdemes több tisztelettel bánni azzal a kévéskanállal?! DUBA GYULA Csőkígyók