A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-23 / 43. szám

A malmokból kikerülő finom port vízzel lúgozzák — Így finom pép keletkezik belőle. A pép minő­sége döntő jelentőségű a termelé­kenység szempontjából. A bauxi­tot, szódát és mészkövet pontos százalék arányban kell. hogy tar­talmazza, azonkívül éppen annyira legyen híg, amennyire a pörkölés szempontjából a legelőnyösebb. Mert innen a pép kemencékbe ke­rül. Jindro mester kontra Tomka brigidvezető Jindro mester a pörkölőterem „szemében és agyában", a ve­zérlőteremben áll a kapcsolóasztal előtt. A kapcsolöasztaton gombok, mutatók, számlapok, piros sárga és zöld égők. A vezérlőterem üvegfalán keresztül négy hatal­mas forgó acéldobra esik a tekin­tet. Ezek a kemencék. Az egyik végükön túlnyomással befújják a gázokat és az aprö szenet az égő­térbe, a falánk, vadul csapkodó lángnyelvek végigszáguldanak a harminc méteres alagúton — a pépet a másik oldalról fecskende­zik be. A pép ls végigutazza el­lenkező irányban a lángokkal a keméncét — homlokegyenest szembe a tűzzel — diónyi görön­gyökbe sül össze és az égő térből kihullva újra a zúzóba kerül. Jindro meiter néha morog. — Már megint hlg a pép — sok benne a vlz! Ilyenkor, ha nem veszik észre idejáben a dolgot, a pörkölés fo-CJ zép vidéken rohan a gyors Zólyom felé. Bal felől erdő borította magas he­gyek — színes ószi erdők, sárga, vörös és halványzöld levelű fák — jobb felől a Garam, azontúl me­gint hegyek és erdők. Aztán a vonait síkságra fut. a lapály ki­szélesedik, a hegyek domboknak adnak helyet és egy csendesen lapuló kis falunak. Meg egy nagy üzemnek. Percekig rohan a gyors az üzem mellett, lehet vagy négy kilométer hosszú. Kéményeiből fe­kete füst tör elö, hatalmas zöld blokkjai felett fehér gőzpára-fel­hök gomolyognak. A zöld, fehér és fekete szín mellett a piros do­minál még, óriási piros bauxithe­gyek várják, mikor nyeli el őket a gyár. Magyar bauxit — román bauxit — csehszlovák alumlniumgyár. Ziar nad Hronom. Európa egyik legnagyobb kapacitású és legkor­szerűbb aluminiumgyára. Nem Is olyan csekélység egy aluminlumkanál Erre figyelmeztetlek, kedves ol­vasó, ne nézd le az egyszerű olcsó, igénytelen aluminlumkanalat! Hosz­szú utat tett meg, amíg a vörös bauxitból fehér kávéskanállá for­málódott. Menj el Ziarba, kísérd végig a bauxit útját, hallgasd meg az autokiávok zúgását, tekints be a harminc méteres hosszú forgó kemencék lángözönébe és nyeljél port — barna port, piros port, fe­hér port — akkor majd megtanu­lod becsülni a kávéskanaladat, amelyet mérgedben éppen tegnap — mert forró volt a kávéd — eltörtél. Föld — amely nem ls föld Illetve hát timföld — különben alumíniumoxid (Alä O3) fehér por — az alumlniugyártás első fázi­sának terméke. De ettől még messze vagyunk. Egyelőre a panelalakú, 200 méter hosszú fedett raktárban vagyunk, ahonnan a bauxitot szállítószala­gok viszik fel négy emeletnyi ma­gasságba. A szállítószalagokat meg kell szoknunk utunk folya­mán, mert jónéhány kilométernyi fut belőlük a gyárban. A szódá­val és mészkővel kevert bauxit — a szóda a vasoxidot, a mészkő pe­dig a kovasavat köti majd le a ve­gvl folyamatok sorén — a zúzómal­mokba jut. Ezeknél a malmoknál érdemes megállni. Illetve érdemes lenne, ha lehetne. De nem lehet. Olyan zajt csapnak, hogy az Idegen bélésüké­iül. Képzeljünk el egy 2 méter átmérőjű forgő acáldobot, amely­ben sok ezer ökölnyi „sörét" van. A dob forog, az acélgolyók sírnak, csikorognak, dobolnak, porrá őrö-Hk a bauxitot, és gyáva, de hasznos visszavonulásra késztetik üvöltésükkel a látogatót, aki fü­lét bedugva menekül. — NI csak, ott lilt! — nevet­nek a malmok kezelői, akik meg­szokták ezt a békés haretzajt. Fedett futószalagokon utazik a bauxit lyamata megbomlik, mert a lán­gok nem bírják elpárolgatnl a felesleges vizet, a pép felgyülemlik egy helyen, és megállíthatja a kemence üzemét. Vagy, ha nem is áll le a folyamat, a pörkölt gö­röngyök körül mégis baj lesz. Most Hronec mester kezd morogni Hronec az autóklév battériák fel­ügyelője. Az ő terme csupa cső­csap, szivattyú, szelep és vastar­tály. A mintegy 100 C-re hevített autóklávokban ugyals nyomás alatt nétronllúggal újra kilúgozzák a pörkölt bauxitot. Hogy mit jelent az, ha Hronec morog? Ha a pörkölés nem volt tökéletest a diffúzió vegyi fo­lyamata sem lesz tökéletés, az alumíniumoxid és tziliclumoxid vastag réteg alakjában az auto­kiávok belső falára sül. Ki kell Kapcsolni a battériát. A forró autóklávba ember ereszkedik le és légkalapáccsal lefeji a lesült réteget. Meddig bírhatja ki a 30—70 C° hőségben s légkalapács pokoli zaja mellett. Talán húsz percig, talán csak tizlg; akkor kihúzzák, vörös, mint a rák, csu­rog róla a víz, liheg, levegő után kapkod — magyarul modva „ki van". Bizony ez is megtörténik, ha Tomka mester munkásai nem jól keverik a pépet és ha Jindro brigádvezetö nem pörköl kifogás­talanul. Sőt a nyert alumínium­oxid százaléka is csökken. Végre Itt a timföld . A jövendő alumíniumot eddig csak barna göröngyök, vagy a szál­lítószalagon utazó, mogyorónyi szemcsék alakjában ' láthatjuk. Végre más formában is megjele­nik a szemünk előtt. Karvastagság­nyl csövekből savószlnü, tiszta zuhatag ömlik egy tartályba. Ez a lúg mér tlaztán tartalmazza az alumlnlumoxldot. Krltályosltása, Izzltása után hófehér port nyer­nek belőle — timföldet. A tim­földből a levegőbe is jut, fehér köd alakjában kiillan a szellőző­nyílásokon. az izzított tartályok tetején, fehérre festi ez épület fedelét. Azt hinnéd, havazik és csodálkozol, hogy ragyogó suga­rakkal melegen süt ti nap. DUBA GYULA Füst és szikraözön Ez már tiszta alumínium Jindro mester kemencéi

Next

/
Thumbnails
Contents