A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-16 / 42. szám

Nem egészen veszélytelen dolog elfogni az a lügátort a mocsárban. A hozzáértő kubaiak azonban biztos kézzel vetik a lasszót a hiilló fejére. ^/iC/g^f»/' festhefte?-• mire lehet jó ez a rusnya féreg, 1УИ ^ду az ember tenyésztésére adta magát — kérdezhetné a jámbor olvasó. A kevésbé jámbor jenkik, dolláratyaúristen szolgálatában, már néhány évtizede rájöttek a dolog nyitjára — természetesen a böre miatt, 'mert hát az alligátoré is van olyan becses, mint afrikai testvéréé, a nílusi krokodilusé. Igy aztán még abban az időben, amikor a Wall Street pénzeszsákjai voltak Kuba igazi urai, a jenkik felkutattak egy nehezen hozzáférhető dzsungelt a dél-kubai tengerparton, a költői nevü Cienfuegos városka közelében s ott unatkozó milliomosoknak vadászterületet rendeztek be. Puskával vadásztak a jámbor hüllőkre, mint valamikor a prérik bölényeire a Pacific expressz kényelmes Pullmann-kocsijaibót. A kubai forradalom ennek a tipikusan amerikai „sportnak" is végét vetette, s ma a Laguna del Tresero nevü területen állami farmokon tenyésztik az alligátort, melynek nemcsak bőre értékes, de — állítólag — húsa is kitűnő. Az alligátorokat a farmon marhahússal és belsőségekkel etetik, de azért a halat sem vetik Nem cirkuszi mutatvány — Duico Alzugaray ilyen jóban van fiatal védencével Nea.v embernek is eléd dolaa akad. hoov szárazra húzza az alllnitnrt Ez a him alligátor a legszebb példányok'egyike, a Lagúna del Tresorőn. 35 éves, hoszsza 5 méter és nehezebb egy jól fejlett tehénnél