A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-18 / 38. szám

Félmillió hektárral Ilgen csatornák szállítják ,Mzhoz" a Kisduna vizét több A DDP-30S jelzésű szovjet öntözőgép 120 méteres körzetben magr. körül bocsátja ki jótékony sugarát Mezőgazdaságunk előtt őriási feladat áll: 1975-ig negyven százalékkal kell emelnie a kapacitását. E célkitűzést nyilvánvalóan csupán a mezőgazdasági földterületek termékenységének emelésével érhetjük el. Ezért országos kampány indult; a harmadik ötéves terv folyamán több mint félmillió hektárnyi területet kell termékennyé tenni, ebből 189 ezer hektárt vlzszabályozással, 167 ezer hektárt öntözéssel, védő erdősávok létesítésével 10 ezer hektárt, a nelhéz, agyagos földek megjavításával 290 ezer hektárt, a szikes földek feltörésével pedig 1000 hektárt. Hosszú távlatú terv ez, mely meggyőzően tükrözi azt a tényt, hogy az őstermészet „magától való dolgaiba" egyre nagyobb kezdeményező erővel é3 aktivitással nyúl belé az ember. Az akaratával ellenszegülő problémák különfélék. Vizsgáljuk meg az egyiket, amely miatt, sosem lehetünk biztosak abban, hogy az elvetett mag meghozza azt a termést, amelyet a verejtékező paraszt várt tőle! Nézzük a szárazságot! Az ember évek óta keresi ellene a védekezés módjait. Kísérleti keresztezésekkel növényeket „teremtett", amelyek ellenállnak a szárazságnak, megfelelő időben történő szántással próbálja „konzerválni" a hó és a kora tavaszi csapadék nedvét, sarabolással öszszerombolja a föld hajszálcsövességét, hogy a drága nedvesség el ne párologhasson. Mindezekkel a törekvéseivel azonban csak azt a vízmennyiséget mentheti meg növényei számára, amely az atmoszférából a földre esett. Sajnos a természet sokszor mostohán viselkedik velünk szemben. Gyakran hosszú időszakokon át nem esik vagy csak jelentéktelen mennyiségű harmat hull a szomjas földekre: Igy aztán a növényzet senyved, csökken a hektárhozam, az állatállomány nem kap takarmányt, egyszóval sovány esztendő köszönt a mezőgazdaságra. Az agroblológia nálunk ma már annyira fejlett, hogy a jövőben nem engedhetünk meg Ilyen lehetőségeket. Vlzgazdaság! és mezőgazdasági szakembereink nagyvonalú tervet dolgoztak ki, mely szerint köztársaságunk területén, tizenöt év leforgása alatt 470 ezer hektárnyi földterületet termékenynyé tevő öntözési rendszert építünk ki. A mi éghajlati és termelési feltételeink mellett a rendszeres öntözés óriási lehetőségeket biztosit. A Roudnlce nad Labem-i erdészeti és mezőgazdasági kísérleti intézet eredményei így tájékoztatnak: 1959-ben, amikor az egész évi csapadék mindössze 297 mm-t tett ki, — vagyis nagyon száraz év volt — az öntözéses területek hektárja 21 mázsa búzát termett, a nem öntözöttek 14 q-ájával szemben, ei korai burgonya 150 q-t, az egyébként! 100 q-val szemben, a löhere három kaszálásra 85 q-t, amig a nem öntözött táblák hektárja, egyszeri kaszálás mellet mindössze 8 q termést adott. A cukorrépánál a legjelentősebb a különbség; öntözés mellett 577 q hektáronként, 294 q egyébkénti hektárhozammal szemben. Szlovákia szempontjából a legnagyobb jelentőségük a Keletszlovákiai Alföldön folyö meliorációs munkálatoknak van, amelyek 140 ezer hektárnyi földterület arculatát változtatják meg. A Labore, Latorca, Ung és a Fekete Tisza vize tavaszi olvadások idején elöntötte az egész Bodrogközt. Gigantikus természetiformáló emberi mű készül itt, melynek az a célja, hogy a víz soha többé ne okozhasson kárt, ellenkezőleg csak hasznot. A tervek Szlovákiában 1960—1975-re 247 ezer hektár öntözésével, és 352 ezer hektárnak árvlzmentesftésével és termékenynyé tételével számolnak. Kimagaslóan fontos feladat a Csallóköz rónáinak öntözéses gazdasággá való változtatása. A Csallóköz óriási, egyhangú síkság, asztal, melyet gazdagon meg kell terítenünk. Területe 164 ezer hektár; a tervek szerint minden hektárja öntözve lesz! A jótékony mesterséges „csapadékot" a Duna bö vize szolgáltatja majd, aztán a Kis-Duna és a lapályt átszelő vízelvezető csatornák, meg az ésszerűen összegyűjtött és felhasznált talajvizek. A széleskörű meliorációs munkálatok jelentős tudományos és technikai felkészültséget igényelnek. Ezért a velük összefüggö kérdésekkel Bratislavában külön tudományos intézet foglalkozik: az Öntözéses Gazdálkodás Kutatóintézete, melynek a Csallóközben. Csobogó, éltető hullámok közvetlenül kint a kérdéses területeken fiókintézetei vannak: Gsölösztőn, Nyárasdon, Zsigárdon, stb. A csöiösztől kutatóintézet az öntözés mennyiségének adagolása terén folytat kísérleteket és az öntözéses területek agrotechnikájának problémáit vizsgálja. Kitűnő eredményeik vannak a cukorrépa, kukorica, lóhere és napraforgó termesztése terén. Különleges — úgynevezett Mitscherlichov-féle tartályokban figyelik például a lóhere vízszükségletét. A napfény és a vlz életet jelent. Mindkettőből van bőven, csupán a vízzel vannak gondok és nehézségek; mindenesetre lehetőségeink vannak arra, hogy ezeket is felszámoljuk. A Svét v obrazech cikke alapján A csöiösztől öntözéses Gazdálkodás Kutatóintézete