A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-11 / 37. szám

Kelet-Szlovákia délkeleti csücskében húzódik meg a kerület új járásainak talán legkisebbike, a terebesi Mindössze 112 községből áll. A 112-ből 72 a volt terebesi és helmeci s a maradék a gálszécsi és nagykaposi járásokhoz tartozott. Az új járás 113 ezer hektárral elsősorban, s csaknem kizáróan mezőgazdasági terület. A járási székhelyen, Trebiäovon van ugyan egy cukorgyár, egy húsfeldolgozó, egy csokoládékészitő és egy dohányfeldolgozó üzem, de maga a város is elsősorban a földből él. A föld itt a fő munkaadó, a hajdani őstengerek által simára gyalult, s a sok apró folyó: Bodrog, Latorca, Labore, Ung által megtermékenyített délkeletszlovákiai föld. Felkerekedik a frissen csapolt Latorca-part és a dúsfüvű Bodrogköz, s Indulnak északra az új járási székhely felé. S itt a hosszú, zöldposztóval fedett asztalokon papírrá, s a papíron jelekk. csodálatos szimbólumokká válnak, amelyek a megfejtéséhez csak a Csupik mérnökök, az Iván Andrások s Molnár Jánosok: a beavatottak értenek. Az ő segítségükkel böngészem ki a végehossza nincs kimutatásokból, hogy az új járás 112 községének mindegyikében van szövetkezet, amelyekben munkaegységenként átlag 17,14 K£s-t lehet keresni. Persze a 17 korona csak középarányos, mert van ahol az előleg — 10 koronához zárszámadáskor még 14-et kaptak, s van ahol már az előleg is csak 7 korona volt, a „végkielégítés" meg csak 1. Dehát a kerék is annnyit megy lefelé, amennyit fölfelé, meg aztán rózsa sincsen tövis nélkül, s ki mint vet, úgy arat. Gyógybölcsesség van elég. Csak hét közmondással még senki sem lakott jól. A terebesiek sem. S nem is akarnak. Most például 1960. augusztus 13-án a járási hivatal minden épkézláb dolgozója kint van a közeli Bodzásújlak faluban csépelni. Embert csak az iskolaügyön és itt, a mezőgazdasági osztályon találsz. Közülük akármelyik megmondja, hogy a felvásárlásban ezidőszerint a terebesi járás az első a kerületben. De nekem nem akárki mondja, hanem Csupik mérnők, egy rokonszenves leleszi fiú, akinek szinte a zsebében van a jérés 112 községe s 113 ezer hektárja, minden problémájával s számadatával, mert nem tudok olyat kérdezni tőle, amire kapásból ne válaszolna. A járás legjobb szövetkezeteit firtatom, mikor nyílik az ajtó, s belép két fiatalember. A két fiatalember egyike a nagyráskaí szövetkezet elnöke, a másik pedig a könyvelője. A harmadik ötéves terv négy év alatti befejezésének terveit hozták. Csupik mérnök szerint Szedik a kistárkényi „szőke körtét". 21 millió koronába kerül az új helmeci kórház. A képen az építkezés egy része látható. 113000 Mtím képeslap a nagyráskaí szövetkezet, ha nem is a legjobb, de tipikus a járásban. Megéri, hogy belenézzünk a tervbe. Számok és számok Oj gazdasági épületek terve, községszépltés, új utak. iskola, az 1960-as 23,70 mázsa búza helyett 1964-ben 26 mázsa egy hektárról, 21 mázsa rozs helyett 26 m£zsa, stb., stb. S a sok megszokott fejlődés-adat után egy érdekes szám: 1960-ban a 800 he szövetkezeti határból csak 450 hektár szántó. A maradék többnyire legelő. 1964-re azonban csaknem minden legelőt feltörnek, viszont a szántók 21,6 százalékába jó minőségű takarmányt vetnek. S közben nyernek közel 200 hektár szántót Belelapozok egy másik községtervbe: Pólyánfalu. Ott 1964-ben 220 hektárral szaporodik a szántó. Kaposkelecsényben csaknem 400 hektárral. S az érthetetlennek tűnő szaporodás magyarázata egyetlen szó: melioráció. Hát igen! Melioráció. Ez foglalkoztatja most errefelé leginkább a közvéleményt. Ha éppen nem a begyűjtés miatt füstölögnek a parasztkoponyák. A Latorca-szabályozással hatalmas földterületek szabadulnak fel az örök legelősors alól. Persze nem egyik napról a másikra. Az árterület nagyon konzervatív szövetkezeti tag ... — folynak, viszont a terebesi járási könyvtárban egyelőre még a két kezemen tudnám megszámlálni a magyar könyveket. Kérdezem Molnár Jánost, az iskolaügy és müvelődésosztály dolgozóját, hogy miért Trebiäovon esett a választás, mikor a? új járási székhelyről volt szó. — A munkalehetőségei és fekvése volt a főérv — jön a válasz. Valóban. Ipari "munkalehetőségekben Nagykapos és Kirélyheimec jóval szegényebb Trebläovtöl. Kaposon hatalmas vasúti átrakóállomás építésébe kezdtek ugyan, s Helmecen konzervgyárat és nőiruhavarrodát terveznek, de az még mind csak a jövő. A fekvése viszont Trebiáovr.ak sem központi. De ugyanakkor Helmec meg Kapós egyenesen határszélen fekszik. A székhely-lehetőségek közül gazdasági szempontbői valóban Trebiäov Ígérkezik hát a legelőnyösebbnek. Csak gondoskodni kell a progresszió magyarázésáröl és jól magyarázásáról is, hogy a „füstölgö" oldal ls tisztán lásson s a kedélyek lecsillapodjanak. A Tisza is a terebesi járásban kukkant &t Szlovákiába. Képiinkön a nyárfás, „tlccés" Tisza-part, Minden progressziónak vannak morgó, füstölgö oldalai. Az új terebesi járás progressziójának morgó oldalán helmeciek és kaposiak, a „déliek ülnek." Ugyanis Trebiäov az új járási székhely fent van egészen északon. Ha tehát mondjuk Fazekas Béla, a kistárkényi szövetkezet elnöke reggel felül az autóbuszra, majd vonatra — mint ahogy elég gyakran felül, mert hívja a kötelesség — pontosan délután félagyre van a járási székhelyen, amikor is a hivatalokban éppen kezdődik az ebédszünet. Kaposkelecsényben augusztus közepén fizették a júniu3i előleget. Az okok egyike állítólag az volt, hogy míg Trebisovról lejön a pénz, az kész kálvária. Járom az új járási székhelyet. Jobban mondva egyetlen hosszú főutcáját. Az ember csak elvétve hall magyar szöt. A futó, rohanő vagy ráérősen ballagó terebesiek lágyan, lengyelesen ejtik a szlovák szót, s oroszosan felkapják a szóvégeket. A lakosság szlovák, s a feliratok is szlovákok, viszont az újonnan készített plakátok már kétnyelvűek. A járási aktívák kétfalé osztva: Trebiäovon szlovákul, Helmecen magyarul