A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-03 / 27. szám

1. Ma még a puska és a tör ugyanúgy az utazó jemeniek poggyászához tartozik, mint nálunk a koffer. 2—3. Életveszélyesek a jemeni utak. A teherautó könnyen felfordul s ma az öszvér még felveszi a versenyt „motorizált" kollégájával. De már épül az új út Hodeidától Szanáig. 4. Tarka zsibongó embertömeg a sukhon, a piacon. Kis hegyi ország Jemen a Vő; s-tenger déli kijáratánál, alig régy és félmillió lakossal. A aiak hajdan „boldog ArábiáPhk" nevezték a nagy féliQe.iot. Az elnevezés nem is tűizott, mert hatalmas, virágzó orszá ok gazdag-boldog emberei éltek erre. Ma már csak a homok alól előbukkanó városromok, s az antik feliratok emlékeztetnek az egykori gazdagságra. Jemen — a XX. század kellős közepén — egy nagyon szegény darabka a múltból. Ipara nincs, a föld kincsei ismeretlenül szunnyadnak a mélyben. Ütjain életveszélyes a közlekedés, a nagyszámú jemeni halász ócska lélekvesztókön száll a tengerre ... Most indul fejlődésnek az ország. A Szovjetunió segítségével tengeri kikötővé fejlesztik Hodeidát, a Kínai Népköztársaság utat épít a kikötőből az ország fővárosáig. S ez csak a kezdet. A további lépések ezután következnek a szocializmust építő országok segítségével. Ügy hisszük, a jemeni példa mindennél meggyőzőbben bizonyltja, hogy a szocialista országok nemcsak beszélnek az elmaradott népek megsegítéséről - mint egyes nyugati államok —, hanem tettekkel is igazolják szavaikat. TERJED A A J oánban uralkodó politikai és gazdasági helyzet sok tekintetben hasonló a nyu (németországihoz. Itt is — mint Szövetségi Köztársaságban — 1945 óta mind nagyobb befolyásra tesznek szert az az -lkaiak, fel kellett volna oszlatni " • -erneket, leépíteni a hadi ipart, dein' -rlzálnl a hadsereget. Ma Japánban —i akárcsak a Szövetségi Köztársaságban T- Ismét a monopóliumok tartják kezükb< a gazdasági (s nemcsak a gazdasági!) ht.~alm.at. Megindult az újrafegyverkezés, atom akéták állnak kilövésre készen, a bé' vk iem tartanak lépést az állandóan emelkedő megélhetési költségekkel — ugyanúgy Japánban, mint Nyugat-Németországban. Es ugyanúgy a szénkrízis lsegyforma. Klusiu szigetén — ez Japán szénbányászati központja — ugyanúgy tornyt ilnak a szélülegyek, mint a Ruhrvidék- Az okok mindkét országban szóról tóra ugyanazok. 1936-ban Japán egyénen tonna szenet sem hozott be az Egye.Ult Államokból, ma az Import szén 90 3 -alék&t az USA szállítja, miközben sorra kell bezárni a Japán bányákat. Miként a Német Szövetségi Köztársaságban, Japánban Is a dolgozóknak kell megfizetniük a fegyverkezés költségeit. Akár„KUBIKRI" csak a Ruhrvldéken, itt is azt akarják elhitetni a munkásokkal, hogy csak az erőpolltika és az ország nagyarányú felfegyverzése jelenti az egyetlen védelmet az agresszióval szemben. £s ezért lehetnek hálásak a Japánok az amerikaiaknak, akik saját „biztonságuk" érdekében — japán költségre — támaszpontokat építenek Id az országban. De a Japán nép, akárcsak a német, felismerte az imperialisták agresszív szándékait. Ezért a politikai megmozdulásuk országszerte. Az utóbbi évek számtalan sztrájkja ezért követelte mindig a „biztonsági szerződés" hatálytalanítását, a semlegesség és a bék?s egymás mellett élés politikáját, mint a japán gazdasági élet egészségessé tételének egyediül reális alapját. Jobbra: AKIT ELÉRT A „KUBIKRI". Ez a szó magyarul „leépítést" és ugyanakkor „fővesztést" ls jelent. Az azonosság valőban tökéletes, mert a „kubikri" még rosszabb, mint a tuberkulózis, amely nagyon gyakori a bányákban. Ezt a tébécés bányászt egyik kórház sem veszi fel, mert nincs ágya, amit magával kellene vinnie. Még egy apró villanykörte sem visz fényt a nyomorúságos barakkba, mert amint egy aknát leállítanak, a vezetőség kikapcsoltatja az áramot. Balra: NEM SZABAD MEGBETEGEDNIE a „kublkri"-vel sújtott családok valamelyik tagjának Tagawában. Nincs betegségbiztosítás. Ezért a Klusiu szigeti szénmedence egyes körzeteibe egészségligyi autóbuszokat küld kl a szakszervezet.