A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-31 / 31. szám

Ere- és szénbányák­ban veszélyes meg­betegedések a szi­likozisos vagy pormegbe­tegedések A pribrami ércbányák egészségügyi berendezései gondoskod­nak a hányás/tanoncok egészségéről. Az inhalá­eiós készülékek hatásos megakadályozó! a megbe­tegedéseknek. A kertészlányok és a vezetőjük — Csőka Pista bácsi Lányok között Ha nem jól választod ki a. vonatot, akkor a mihályfai bak­terháztól csak az apostolok szekerén juthatsz el Felsőpatonyba. Ez bizony a tikkasztó hőségben nem nagyon lelkesítő előkészí­tés a munkaérdemrendes szövetkezetesekkel való találkozásra. De ha netán még a helyszínen is bosszantana a dolog, a hely­beliek megtalálják az orvoslás módját - elkísérnek a kerté­szetbe. Itt is, ott is lányok tarkállanak a csupa zöld növényzet között. Talán nem is az odaérkezőt, hánem a fényképezőgépet veszik előszbr észre, aztán mindjárt meg is kezdődik a ne­vet gélés, viháncolás (persze csak szolidan) és a tiltakozás, hogy ne... minket igazán nem kell lefényképezni! Pedig hát közben már meg is történt a tincsigazit ás, a ruhaleporolás, csak még egy-két kérlelő szóra várnak, hogy valaki azt ne mondhassa, ők maguk tolakodtak a lencse elé. Előbb azért még Csóka Pista bácsit szocialista munkabrigádjuk vezetőjét is előkerítik, hadd legyen teljes a kép! Kérdezgetek. Először csak röviden felelnek; jó itt, mert nekik való ez a munka, meg hát az elmúlt hónapra 45-50 munkaegységet kerestek és ugyebár, előlegként 13 koronájával, ez nem is olyan rossz kereset. Aztán megindul a szóözön és nincs oly ceruza, amely hét megbátorodott leány minden sza­vát lejegyezhetné! Mert ha már egy kicsit panaszkodhatnak is, akkor megmondják ők... a kertészet csak olyan mostoha­gyerek! A takarmánytermelés és az állattenyésztés a minden. Az újságok is mindig azzal foglalkoznak. Pedig a húshoz zöld­ség is kell, nem igaz? Olyankor persze jó a kertészet, amikor május, június táján a jövedelem-szűkebb hónapokban hozza az ezreseket. Az utóbbit egy barna lányka mondja és ki ne adna igazat egy duzzogó, húszéves lánynak ? Különösen akkor, ha nem. is szívből duzzog, csak úgy nagylányosan, mintha csupán azt akarná, hogy egy kicsit jobban észrevegyék őket. Ezt pedig miért ne akarnák? Elvégre azért húsz évesek! Nem önzők ők, a világért sem állítanám, hiszen még azt is megmutatják, hogy merre találjuk meg a dohányos cso­portot, szövetkezetük másik szocialista brigádját. Pedig abban tizenhat lány dolgozik. - la -Mftkus, Kökény. Bogár - há­rom puli, három pásztorkutya, egyik okosabb mint a másik Ha a gaz­dájuk rájuk füttyent s csak eny­nylt szál: „Kökény te, hallod-e, erlggy csak, amott azt -a tinót'" már rohan is a kutya, néha mind a három, mint az ijjbő! kilőtt nyíl. pontosan oda, abová kell. Mókus, Kükény, Bogár — nem­zedékek. Mókus az üreg, Kökén; meg Bogár a fiatalok. Akárcsak a gazdáik: Bandi, Laci meg Ist­ván bácsi, az üreg gulyás, akiről már írtam volt a múltkoriban, de a pulik meg a bojtárok kimarad­tak, szóljon hát ezúttal ez a pár sor róluk. Mókus — rangjához illően az üreg gulyás kutyája, ö már idő­sebb, higgadtabb vérit, akárcsak a megőszült ember, s Inkább haj­lamos a parancsosztogatásra, mint a cselekvésre. HUsül az árnyékban kapkod a legyek után, szundit na­gyokat a végtelen hosszúságú na­pokon. Az ifjak meg? Akár a gyerekek, a Bandi meg a Laci. Ugrándoznak viháncolnak, körbe-körbe ugatják a határt, dje ha komolyra fordul I dolog, ha cselekedni kell, ro­hannak az első szóra. Honnan tanul a kutya embersé­get? Hogy tudja meg, ml в kö­telessége, hol szedi magába, hogy mikor mit kell cselekednie egy jel­re, egy szóra, egy kézmozdulat­ra? A pásztorok azt mondják, hogy ÍZ anyjától. Ahogy az ember pél­lául írni, olvasni, az idősebbek­tek köszönni tanítja a csemetéit, így tanftja az anyakutya, jelen esetben a Mókus, K' vt meg Elogárt a puli-kötelességre. Nemzedékek. PujUk és gulyások, cuty&k és emberek. Régi nagyon régi barátság ez már, s nem ls barátság talán, több •nnél, kötelék, egymásra-utaltság, ísó-kapa-viszony. Az ember falni td a kutyának s jószóval, illetve iz meg segíti a munkájában, cünnyebbé igyekszik tenni a gaz-Iája életét. S nem szakad el tőle. Az em­>ertől meg a földtől, a széles me­tal világtól, a pusztától, híí ma­iad hozzá ugyanúgy, ahogy a pász­orember ls csak a szabad ég alatt, messzire nyúló földeken tudja negtalálni igazi boldogságát. lm, az öreg gulyás is: Vifelé lár tár az időből, de növekednek utá­ta a fiai, Laci meg Bandi, a Ю j tárok, lesz gulyás ezután ls, ím, az öreg pull, a Mókus, aki ztntén a jövendő nevében oktat­a puli-emberségre az Ifjakat, * utya-kölyköket. -CSÍ-'

Next

/
Thumbnails
Contents