A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-31 / 31. szám

Várnától csaknem három óra hosszat tart az út Neszebe­rig, a tenger-városig, Bul­gária egyik legérdekesebb és leg­vonzóbb látványosságáig. A Kele­ti Balkánhegység tengerhez lejtó végső nyúlványait szeli át az út; a vadregényes tájon négyszer­ótször kapaszkodik a magasba és ereszkedik alá. Széles ívben megkerüli az Ethine-fokot. ahogy a Várnából vagy Burgaszből indu­ló hajók is kitérnek előle a viz felszíne alatt rejtőző sziklák miatt. Valamikor viharok idején hajók és halászcsónakok temetője volt a szirt, ma világítótornyának messzire hatoló fénye inti a hajó­sokat, a bárkák halászait. Hosszú kilométereken át fiatal tölgyerdőn vezet az út, de ahol völgyet, naposabb hegyoldalt vagy fennsíkot ér, ott szőlősker­tek fonódnak egymásba végelátha­tatlan sorban. A szőlő és gyümölcs, a kooperatlvák sokezres juhállo­mánya ontja itt a bőséget, a szem egyetlen rozzant házon nem akad meg, zsúpfedél vagy nádtető se­hol, piros cserép virít mindenütt a zöld között — a felszabadulás óta eltelt évek közös munkájának eredménye ez Az utolsó szerpentin után már A bástya és a tenger Neszeber, a „tenger városa", s templomok szigete Megfigyeltem, hogy többnyire az idősebb generáció (11 a teve hátá­ra, a fiatalabbak Inkább mulatnak rajtuk és gépüket csattogtatják. 'eve van egypüpú — van kétpúpú . Romok . .. romok . . . romok álás, a pénz pedig elsősorban a nagy jövedelmeket hajtó új épít­kezésekre kell. A bolgároknak ma a múzeumnál, a tengerváros meg­óvásánál jóval fontosabb az új Neszeber, a Napfény-strand gyors riépitése. A régi dicsőség porrá omlott, rommá vált, ma négy ki­lométernyire a szigettől húzódik a Napfény-strand, amely még bo­szorkányosabb gyorsasággal alakul fürdővárps^á, mint Várna avagy Aranyhomok. és derűs, végtelenül figyelmes és kedves népétől. Nem is mondunk istenhozzádot, úgy, mintha örökre búcsút vennénk. — A viszontlátásra! — hangzik mindenfelől és mi is azzal az ér­zéssel búcsúzunk, hogy jövőre, két esztendőre vissza kell jönni újra talán a szőlőt, a bort érlelő ősz­előben, amikor ez az áldott föld még gazdagabban ontja terméseit EGRI VIKTOR Nehéz megválni e derűs tenger­parttól, forrón aranyló homokjától -Ü, egészen közelinek tűnik a „ten­ger-város", de csaknem félórábs telik, amíg a háromszáz méter hosszú müúthoz érünk, amely Ne­szebert összeköti a szárazfölddel Maga Neszeber alig egy kilo­méter hosszú és 2—300 méter szé­les, a tengerből 10—20 méternyin kiemelkedő sziget. Kikötője el­hagyottnak, szegényesnek tűnik és bántó, hogyan mállik, omladozik ai első ház. amely szemünkbe ötlik. A romlásnak és omladozásnak er az érzése azért olyan különös mert pillanatokkal előbb a parton egy csábítóan szép üdülőház ne­mes vonalaiban gyönyörködhettünk Aztán lassan megszokja a szem az omladékokat és az ember meg­érti, hogy a-lüktető, eleven élet­ből, a termelés világából hirtéler a régmúltnak muzeális világába ju­tott. A 3000 éves történeti múlttal büsz­kélkedő sziget büszkesége rengetef mplomromja és építkezési emléke A római kort idéző romok, Afrodi­té, Apolló és Dionizosz templomai legközvetlenebb szomszédságában az i. sz. utáni 9. és későbbi szá­zadokban épült templomok, bazili­kák reenjai állnak, köztük Joan Aliturgotosznak, a 14., Szent Pan­tokratornak a 13. és Keresztelő Szent Jánosnak a 10. században épült temploma. Az első ma mú­zeumi célokat szolgál, itt gyűj­tötték össze és állították köz­szemlére a szigeten talált műem­lékeket. szobrokat, sírköveket, mozaikpadlózatokat. Honnan a 42 templom, amelyek­ből ma mindössze öt teljesen ép? Ez a tengeri városka egykor, a középkorban gazdagabb volt Várná­nál. Feudális urak kereskedtek, hajókat küldtek a tengerekre és mindegyik a maga és istene dicső­ségére emelt templomot. Lassan kezdik a romokat rend­behozni, a templomfalakat és török házakat megóvni a további pusz­tulástól. Idö és pénz kérdése a restau-Л villan, iiuícivn « uuui^n 111.1-vetlenül vagy alig néhány száz lé­pésre állnak a strandtól, és a ten­gertől. A legszebb emeletes te­raszos vendéglő, amelyen egyszerre ötszáz vendég étkezhet, mindösz­sze félév alatt épült. Vonalaiba.-] rendkívül ízléses és szép. A strand­ja nemcsak minden más Fekete tengeri fürdőjével, de Velence Li­dójával vagy Riminivel vetekedik Két kilométer hosszúságban és 100—200 méter szélességben húzó­dik itt az aranyos lisztfinomságt homok, amely olyan mint a Balti­tenger dünáinak fövénye. Ezt a homokos partot bárk könnyen akár szaharai sivatagként is megörökítheti. A jámbor csalási a forró homokon türelmesen áll­dogáló tevék teszik lehetővé. Nap­hosszat nag,y tömeg bámulja a kél öreg dromedárt és a két kiseb­bet. Élelmes vállalkozók az egyil dromedárt kétpúpúvá alakították ál és mindig akad balek, akit sletv« burnuszba öltöztetnek, turbánt rak­nak a fejére és létrán felmiszat nak a teve hátára. Ha már biz tosan ül a hevenyészett nyeregben, iöhet a fényképész, csattanhat г gép. Mindössze két levába kerül a kegyes csalás: ám jó (dobén ket­ten-hárman is rakják, öltözteti! a fehér lepedőkbe a kliensüket aztán sebesen letépnek róla min­dent, mert nagy a forgalom, sokan várják, hogy hamisítatlan arabkén! örökítsék meg őket. Mennek is sűrűn a tevés fényképek az ott­honi rokonsághoz és barátokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents