A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 4. szám
Aki iszik, az rossz ember nem lehet, — hangoztatják olykor a borital s egyéb italok kedvelői. Embere válogatja. Aki csak kóstolgatja, mert úgy szokás, lehet hogy nem rossz ember, de aki túl gyakran és sokat kóstol, az mindenfélére rávetemedhet. Csakhogy mit mondjunk az olyan emberről, aki a mérges kóstolni valókat maga készíti? Ne ítéljünk szigorúan. Ugyan mi mást tehetett volna az a jóravaló kistárkányi szegény ember, akinek minden vagyona, boldogulásának záloga a szilvafája volt? Persze, hogy kisüstit főzött. Így aztán kétféle lehetősége nyílt, hogy elodázza nyomorúságát. A kisüstij eladogatta vagy a rajta szerzett pénzen enyhített szegénységen, vagy maga Iszogatta meg. Az utóbbi megoldás ugyan semmit sem oldott meg, legfeljebb feledtet, s azon túl még inkább elmélyítette a nyomort. Szeszfőzés, részegség, finácnok ellen irányuló fondorkodás, jámbor hit és babona végül úgy összegubancolódott a szegénységgel, hogy az ilyen talajból termett sorsokon és jellemeken ha volna, maga a Mindentudó sem igazodna el. Hogyan igazodjon el hát mindezen egy istenszolgája, mégha esperes Is. mondjuk olyan esetben, ha egy bölcs öreg anyóka olyan ajánlattal lepi meg: hogy szívesen megfizeti, ha közbenjár egy kis segítségért az égi hatalmaknál. Ugyanis boldogult ura lelke szokta háborgatni majd minden éjjel, s már nem bírta a kemény szekatúrát... Tehetetlen volt Itt minden égi hatalom az esperes úrral együtt, mert maga a múlt volt a hazajáró lélek: a hetven esztendős anyóka né- ' hány napra a különös kívánság után felakasztotta magát. •Döbbenet nyilai az ember szivébe. Egyszerre slmi és nevetni volna kedve: Íme, hazajáró lélek az atomkorszakban. Rakéta kereng a Föld, s a Hold körül. A kistárkányi jóravaló szegényember szilvafáját jövedelmező mammutgazdaság váltotta fel! És mégis ... Nyloc és félmillió a szövetkezét vagyona. Egyetlen esztendő gyümölcstermése 7U0.000 koronát jövedelmez: jövel hát kultúrforradalom ...! A kistárkányi egységes földmüvesszövetkezet vezetősége úgy okoskodott, hogy az anyagi és szellemi javakat ugyanannak a tényezőnek kell biztosítania. Ezért nyitotta meg még a múlt év áprilisában a szövetkezeti klubot. Átvette mindenestül a művelődési otthont, fizetett kultúrfelelöst alkalmazott, s több mint 40.000 koronát fordított a kultúrélet szükségleteire. Műkedvelő színjátszással, tánccal, zenével, könyvtárral, irodalommal, rendszeres filmvetítéssel, iskolával és politechnikai neveléssel, — egyszóval csak magasabb rendű kultúrával lehet harcolni eredményesen ama hazajárélélek ellen, s amint látjuk, még így is nagyon nehéz. Nehéz — de lehetséges és szükségszerű. Messzeföldön híres a kistárkányi jonatán-alma S e roppant erőfeszítéseknek és anyagi befektetésnek van-e kézzelfogható eredménye? Van: a szövetkezeti klub könyvtárénak könyvszekrényei előtt minden pénteken a fiatalok hosszú sora törlődik. A klubban hetenként háromszor vetítenek egész estét betöltő filmet. Negyven tagú szlnjátszóegyüttes vállalja a szocialista drámairodalom alkotásainak tolmácsolását. Vonös dfenekar, táncosök, mandolínosok vonulnak fel vidámságukkal, örömteljes bizakodásukkal a hazajáró lélek — a múlt kisértete ellen. így halványul el a kisüsti legendája, a szegénység és a nyomor butító specialitása. Maga a kisüst Is az értéktelen lomok közt kallódik már a padlásokon vagy a szemétdombon. Szegény kistárkányi szilvafák, mondjátok meg hát, igaz-e, hogy aki iszik, rossz ember nem lehet? — mert ha lehet, ki akkor a jó ember? ... Az, aki kultúrát teremt. —n— ember...? A esillagok A csillagok szerelmese Ögyallán 1842. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós. Társadalmi helyzete lehetővé tette volna, hogy dologtalan és fényüzó életet éljen. Őt azonban jobban érdekelték a tudományok. A pesti egyetemen Jedlik Ányos fizikai előadásalt hallgatta, majd külföldi tanulmányútra ment. Ausztria, Németország, Franciaország és Anglia leghíresebb egyetemeit látogatta, s 1862-ben megszerezte a doktorátust. Külföldön támadt fel érdeklődése a csillagászat iránt. Vagyona független életet biztosított számára. Így vásárolhatott magának 1871-ben egy kisebb távcsövet, amelyet ógyallai kastélyának erkélyén állított fel. Itt eleinte kedvtelésből, később tudományos céllal vizsgálta az égitesteket. Műszerkészletét évről-évre gyarapította. Különösen az asztrofizika érdekelte, ezért különféle szerelmese fényképezöberendezéseket és színképelemző műszereket szerzett be. Az új műszereket már külön kupolában állította fel, s mikor néhány év múlva megépítette legnagyobb (25 cm-es objektív-átmérőjű) távcsövét, az ógyallai csillagvizsgáló e kornak egyik legjelentősebb intézetévé vált Európában. Később rendszeres kutatómunka folyt az ógyallai obszervatóriumban. Az intézet munkaprogramja főként spektroszkópiai észlelésekből állt. Több mint két tucat színképelemző készülékével a Konkolyféle csillagvizsgáló Európa egyik legjobban felszerelt intézete volt. A csillagok és üstökösök színképén kívül a bolygók felszínének fényképezésével és a Nap rendszeres észlelésével is foglalkozott. Egyike volt az elsőknek, akik rendszeresen végeztek hullócsillagszinképészl élést. De Ögyallán a csillagok fényképezésével ls foglalkoztak. Konkoly-Thege Miklós elvitathatatlan érdemei felsorolásakor nem mehetünk el sző nélkül Konkoly hibái mellett. Rapszodikus, önkényeskedő természete nem tűrte az ellenvéleményt. Ez volt az oka annak, hogy legtehetségesebb tanítványai. Harkányi és Kövesligethy, kénytelenek voltak elhagyni Ögyallát. Mai szemmel nézve persze Konkoly legtöbb észlelése már elavult. Legnagyobb eredményeit az üstökösök színképvlzsgálatáva! érte el. 1874—1914 között 37 üstököst tanulmányozott, s ezek köziil huszonötnek a színképét is észlelte. E megfigyelésekből egy átlagos „normal spektrumot" állított össze. A normal spektrumot azután öszszehasonlította ritkított gázokban történő elektromos kisülésekkel, így kísérelve meg az üstökösökön uralkodó fizikai viszonyok megállapítását. Sikerült igazolnia azt a feltevést, hogy az üstökösökben szénfaldrogén gázok vannak. Konkoly Ustökösészleléseit Bregylhin orosz csillagász, az Ustökösfizika megteremtője ls nagymértékben felhasználta. Manapság az ógyallai csillagvizsgáló elvesztette jelentőségét és mint meteorológiai megflgyeloállomás működik tovább. A Hót terjesztése A Csemadok kerületi vezetősége nagy igyekezettel fogott hozzá a Hét terjesztésének megszervezéséhez. Munkájuk eredményeiről számok beszélnek. A Hétnek ma kerületünkben 5000 olvasója van. A lap terjesztőit mindenütt szívesen fogadták, de a legszebb eredményeket, a komáromi, érsekújvári, párkányi, zselizi és a lévai járásokban sikerült elérni. A zselizi járásban. a nyitrai kerületben Csatán, hatvanöt új előfizetőt szerzett a helyicsoport vezetősége, elnöke. Sági István kezdeményezésére. A lévai járásban, Lökön, negyvenkét új előfizetőt nyertek meg lelkes munkájukkal a vezetőségi tagok karöltve a tánccsoport tagjaival. Reméljük, hogy a Hét olvasóinak tábora az elkövetkező terjesztési napok alkalmával még nagyobb lesz. KREMENÁK ETEL