A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-26 / 26. szám
„Hem kaiakaitaf kell megoldani a helyzetet" Ez a bölcs vélemény a francia baloldal egyik oszlopától s a britfrancia szuezi kaland bűntársától, Guy Mollet-tól származik; Bourgés-Maonoury volt miniszterelnök pedig ezt a megállapítást tette: „Az. idő most az algériai felkelőknek dolgozik". A „Zeit im Bild" kelet-német képes hetilap riporterének képes beszámolója az algériai felszabadító hadsereg ellenőrzése alatt álló területekről. A fronton „A francia gyarmati hadsereg ismételt kísérletei, hogy az 1959 novemberében megindított nagyszabású offenzívával az algériai haderét megsemmisítsék, kudarcot szenvedtek" — áll az Algériai Nemzeti Felszabadító Hadsereg egyik kommünikéjében. A francia csapatok elkeseredett támadásai az algériai egységek ellen mindig kudarcba fulladnak. Többek között sikerült legutóbb a franciák Alul erősen őrzött Bőn e-Philippville-i vasútvonaton kisiklatni egy szerelvényt. Három napra megakadt a vasúti forgalom. Jelentős mértékben hozzájárulnak a hadsereg sikereihez az algériai nők is, akik önkéntesen, hazaszeretetből látják el mint betegápolók, kisegítő szolgálatosok, rádiósok stb. sokszor hihetetlenül nehéz feladatukat. Csaknem óránként kerülnek életveszélyes helyzetbe és nem egyszer napokig kell menetelniük, anélkül, hogy az óriási hőségben lehetőségük volna egyenruhát és fehérneműt váltani. S ennek ellenére sem zúgolódnak. Mindig nevetnek, énekelnek. Hősies magatartásukat, bizony minden férfi csodálja, tiszteü. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Hadsereg tagjai nemcsak jő harcosok, akik állandóan fokozzák katonai ismereteiket, hanem a „nők szakmájához" ls értenek. Párizsban remélték, hogy hamarosan sikerül megtörni *z algériaiak harci morálját, de be kell l&tniok egy tisztán katonai megoldás lehetetlenségét. Most megpróbálkoznak az algériai hadsereget elkülöníteni a lakosságtól a ellentéteket támasztani az algérialak és a szomszéd népek között, hogy gyengítsék az afrlkal-izslai szolidaritást. De ez a szándékuk is kudarcra van Ítélve! A legbrutálisabb kínzásokat kell kiállnia annak, aki a hírhedt „párák", a francia ejtőernyős vadászok kezébe kerül. Meddig tart még ez a piszkos háború, amely a francia dolgozóknak hárommilliárd frankjába kerül naponta?
