A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-26 / 26. szám

s e N « •m JL s m *s 5 N 6 £ I. D. Sadr FRANCIS JAMES S oly halk, szelíd az álmod ... S oly halk s szelíd sz álmod, hogy halkan s szelíden megnyílik töle ajkad, minthogyha caAkra várna. Mit álmodolT Talán egy sziklabárcl, sárga s lila virágú rétet, hol hészfn nyáj pihen? Ezt álmodod? Vegy ezt, hogy erdő mélythen zengő forrás bugyog susogva a mohára? Vagy nyúlfiat riaszt egy réssa-kék madárka, mely illó pókfonálért cikáz a légbe fenn? Azt álmodod: a hold nagy hortenzia-gömb? Vagy hogy a Jcdt fölé akácok lombja Unt nehéz és drága myrrhát, sűrű arany havat? Vagy hogy s kút vödrében úgy reszket ajakad viszténye, mint szirom, mit rózsafákhoz érve sodort le enyhe szél a Wz ezüst színére? TÖTH ÁRPÁD iordítása (Bars! t. felvétele) Az emberi szabadságnak igényét, az érte való fizikai küzdelmet Myron „Diszkoboloszában", Michelangelo „Dávidjában", vagy hogy irodalmi példát említsünk: Arany János malomkövet ragadó Toldijában a társadalmi fejlődés más-más fokán, másként és másként sűríti egyetlen cdakba. Sadr, a típust teremtő szovjet mester a fejlődés legmagasabb fokán, minden eddigi törekvés betetőzéseként érvényesítheti ezt. A mondanivaló igazsága és merészsége teszi képessé Sadrt arra, hogy túl minden szobrászati kovenciórí, közvetlenül az életből merítsen. Éppen a kifejezésnek ez a közvetlen, életből fakadó ereje teszi méltóvá a szobrászat hagyományaihoz. Ha visszaemlékezünk Meunier teherhordó munkására, megértjük, hogy Sadr proletárja véghez is viszi azt, amiről Meunier teherhordó munkása gondolkodik. VINKLER LÁSZLÓ A Kőhajító (1927461) Az Októberi Forradalom tízéves évfordulója alkalmából készült, ma a Lenin Múzeurh egyik termében látható. A szobor fiatal proletárt ábrázol. Folyik a forradalmi harc. Mindenáron győzni kell, ütött a leszámolás órája. Akinek nincs fegyvere, felszakítja az utca kövezetét és úgy támad a kiszákmányoló hatalom osztagai ellen. Az ábrázolt alak mozgása rendkívül kifejező. Nem pusztán egy követ felszakító munkás ábrázolása ez, sokkal többről van itt szó a felső test meztelensége nem arra való elsősorban, hogy az izmok feszülését anatómiai tanulmány tárgyává tehesse, a csupasz test itt arról beszél, hogy az emberség benne testesül meg, nem pedig jól felszerelt (a szobron természetesen nem látható) ellenfeleiben. Kifejezi a munkásosztály küzdelmének azon sajátosságát, hogy nem technikai felszerelésében, hanem történelmi igazsága tudatában van legfőbb ereje. A mozdulat nemcsak a kő felszakításának nehézségét fejezi ki, hanem kifejezi annak a harcnak nehézségét is, amit az elnyomottnak az elnyomó ellen kell megvívnia. Az a feszítőerő, amit ki kell fejtenie, kifejezi azt is, hogy a munkásosztály most „eltépi láncait", amelyek megkötötték. Még szinte érzik a kőhajító görnyedt tgrtásában az elnyomott letiportsága, de éppen ez a dőntö pülanat, amelyben elnyomatása minden testi, lelki bilincséből elszabadulva, minden erejének megfeszítésével felegyenesedik, és nincs többé az a hatalom, amely földre teperje.