A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-19 / 25. szám

Amikor eiésztir hallottam ezt a mondatot a szakemberektől és a lalu egyszerű népétől, kissé elha­morkod okúnak tűnt előttem, göt túlzottnak. Ki gondolta volna, hogy Itt a kelet-szlovákiai lapá­lyon, ahol emberemlékezet óta nyomor és robot honolt, ilyen ha­talmas dolgok történhetnek. Ko­éice közelében nyüzsög a táj, mint egy hangyaboly, munkások, autók, kotrógépek népesitik be. Nőnek az épülő óriási kohóüzem alapjai. A mező, a szélei pusztaság, állan­dóan talajvízzel volt itt feltöl­tődve. S amikor tavasszal olvadni kezdtek a jegek, vagy bejöttek az esős napok, a patakok nem fértek meg kacskaringós és elhanyagolt medrükben. Elöntötték a mezőket, elhordták a terméatp a termő­talajt, mindent. A felbőszült viz a nyomorúságos kunyhókba is be­lékapott. Rettegésen kívül, még nagyobb nyomort hozott a szegé­nyeknek. Ezer meg ezer hektár föl­lön a valóságban nem megmüvelője, • paraszt, hanem a viz uralokodott. Még kanyarog a Labore, de a partján ott vannak már a földgyaluk Az emberek tehetetlenek voltak vele szemben. radt földet. Jótékony zuhanyaik szerint. De ez még nem minden. Jajgattak, a kezüket tördelték és dús gabona, jó minőségű zöld- A mezőgazdasági termelés évi át­kérték a „mindenhatót", hogy ke- dohány és egyéb kultúrnö- laga a mai Időszakkal szemben 160 gyelmezzen, hogy ne büntessen vé n y A valamikori mocsa- millió koronával fog emelkedni, olyan kegyetlenül. Mindez hiába. és puszták termőtalajjá vádtoz- Azt Jelenti ez, hogy évente száz Igy volt ez a legutóbbi Időkig. na k és száz vagonnal több gabona, Aztán új idők jöttek, és velük az Valóban nagyon megváltozott ez kukorica, zöldség, tej és hús ke­új ember — gazda, aki szívós har- • szegényes vidék. Az emberi rül a piacra. Igy nemcsak a falu cot kezdett a természettel. Hek- munka és az emberi ész értékes népének, de a mutatásságnak az tárt hektár után kényszeríti, hogy eredménye ez. Igaz, egyelőre még életszínvonala 1a emelkedik. Több teremjen. Hektárról hektárra hát- csak az első lépések ezek, az friss tennék kerül fogyasztásra, rál előle a talajvíz és a patakok embernek a természettel folyta- csökkenek a szállítási költségek, kiömlő vize. Az ember új irányt tott harcéban az első sikerei. Vi- Olyan magas éietszkivonal-emelke­ad neki, új mederbe szorítja, rom- szont történelmi jelentőségű vél- dés válik lehetővé, amilyenről soha bolö erejét megfékezi, szolgálatába tozások. még senki nem álmodott, kényszeríti, megtöri. Es a viz en- A keletszlovákiai síkságon nagy Kelet-Szlovákiából valóban vlrá­gedelmeskedlk. Ahová valamikor mü készül, a munkások és parasz- gos kert Jesz. A csupasz bércek csak néha léphetett h szarvas- tok műve. 120.570 hektár földet és domboldalak, melyeken ma még marba, hogy a savanyú füvet le- termékenyítenek meg. Persze ez nyulek, rókák szaladgálnak, és bo­geije, ahol vízimadarak eldorá- még sok verejtéket, gondolkodást, gáncsok nyújtogatják borzas fejü­dója volt és büszkén lépkedett a sok szervező munkát és több tfz- ket, lassan szőlőkké és gyümöl­gÓIya, oda ma ember lépett. Ott millió koronát kiván. De kifizető- csöskertekké változnak. Alig egy ma földgyaluk és kotrógépek érc- dlk. A ráfordított beruházások hat évtizeddel ezelőtt Tiba könnyé­foga harapja a földet. Kilométer- éven belül megtérülnek. Azon- kén még csak kezdetlegesen má­nyi hosszú gátak és csatornák kívül, hogy helyes lesz a vizel- V elt szőlőültetvény-csíkok voltak, vezetik el a nedves helyekről a osztás, megváltoznak az éghajlati Ma 150 hektár van elsőrangúan felesleges vizet oda, ahol kevés körülmények Is. Nem lesz problé- betelepítve, amely rövidesen to­van, a forró levegőt mesterséges ma a szárazság, vagy a tál sok v ábbi 460 hektárral szaporodik, permetek hűtik, finom esővel eső. A csapadékot az ember sza- nem is akármilyen szőlő ez. permetezik és nedvesítik a kiszá- bályozza majd, a követelmények Hektáronként 80—100 mázsa ter­„ . . ,, ... mést érnek el, 21—22, néha egé-Szovjet lépegető exkavátor • ' "» - szen 27 százalékos cukortartalom­mal. Emellett, a munkák gépesí­tése folytén, elmarad az ásás és a kézikapálás. Évről évre szapo­rodik a szőlőterület, ellepi a dom­bok hátát, fel egészen a begye­kig, amelyek mogorván néznek a környékre, nézik hogyan szépül, fejlődik és változik. Napról napra teljesebb az élet. A régi Kelet-Szlovákiáról már csak az öregek mesélnek majd jntkáiknak a ház előtt, hogy ho­gyan volt azelőtt, amikor a sze­gény keleti nép nem is mert arra gondolni, hogy ellene szegüljön a természetnek és arra kényszerítse, hogy az embernek megadja, amire szüksége van. A boldog nemzedék pedig hallgatja majd az öregek meséjét ebben a születő, nagy vi­rágos kertben. Szöveg és képek L. Kuchta Csatornák nyúlnak a föld alatt. A szárazság többé nem lesz prob­léma A kotrógép kezelője. Adolf Moravec Gejza Kaukes mérnöknek ugyan sok a gondja, de a többezer hektárnyi talajvizes föld mégis teremni fog

Next

/
Thumbnails
Contents