A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-19 / 25. szám

Amikor eiésztir hallottam ezt a mondatot a szakemberektől és a lalu egyszerű népétől, kissé elhamorkod okúnak tűnt előttem, göt túlzottnak. Ki gondolta volna, hogy Itt a kelet-szlovákiai lapályon, ahol emberemlékezet óta nyomor és robot honolt, ilyen hatalmas dolgok történhetnek. Koéice közelében nyüzsög a táj, mint egy hangyaboly, munkások, autók, kotrógépek népesitik be. Nőnek az épülő óriási kohóüzem alapjai. A mező, a szélei pusztaság, állandóan talajvízzel volt itt feltöltődve. S amikor tavasszal olvadni kezdtek a jegek, vagy bejöttek az esős napok, a patakok nem fértek meg kacskaringós és elhanyagolt medrükben. Elöntötték a mezőket, elhordták a terméatp a termőtalajt, mindent. A felbőszült viz a nyomorúságos kunyhókba is belékapott. Rettegésen kívül, még nagyobb nyomort hozott a szegényeknek. Ezer meg ezer hektár föllön a valóságban nem megmüvelője, • paraszt, hanem a viz uralokodott. Még kanyarog a Labore, de a partján ott vannak már a földgyaluk Az emberek tehetetlenek voltak vele szemben. radt

földet. Jótékony zuhanyaik szerint. De ez még nem minden. Jajgattak, a kezüket tördelték és dús gabona, jó minőségű zöld- A mezőgazdasági termelés évi átkérték a „mindenhatót", hogy ke- dohány és egyéb kultúrnö- laga a mai Időszakkal szemben 160 gyelmezzen, hogy ne büntessen vé

n

y A valamikori mocsa- millió koronával fog emelkedni, olyan kegyetlenül. Mindez hiába. és puszták termőtalajjá vádtoz- Azt Jelenti ez, hogy évente száz Igy volt ez a legutóbbi Időkig. na

k

és száz vagonnal több gabona, Aztán új idők jöttek, és velük az Valóban nagyon megváltozott ez kukorica, zöldség, tej és hús keúj ember — gazda, aki szívós har- • szegényes vidék. Az emberi rül a piacra. Igy nemcsak a falu cot kezdett a természettel. Hek- munka és az emberi ész értékes népének, de a mutatásságnak az tárt hektár után kényszeríti, hogy eredménye ez. Igaz, egyelőre még életszínvonala 1a emelkedik. Több teremjen. Hektárról hektárra hát- csak az első lépések ezek, az friss tennék kerül fogyasztásra, rál előle a talajvíz és a patakok embernek a természettel folyta- csökkenek a szállítási költségek, kiömlő vize. Az ember új irányt tott harcéban az első sikerei. Vi- Olyan magas éietszkivonal-emelkead neki, új mederbe szorítja, rom- szont történelmi jelentőségű vél- dés válik lehetővé, amilyenről soha bolö erejét megfékezi, szolgálatába tozások. még senki nem álmodott, kényszeríti, megtöri. Es a viz en- A keletszlovákiai síkságon nagy Kelet-Szlovákiából valóban vlrágedelmeskedlk. Ahová valamikor mü készül, a munkások és parasz- gos kert Jesz. A csupasz bércek csak néha léphetett h szarvas- tok műve. 120.570 hektár földet és domboldalak, melyeken ma még marba, hogy a savanyú füvet le- termékenyítenek meg. Persze ez nyulek, rókák szaladgálnak, és bogeije, ahol vízimadarak eldorá- még sok verejtéket, gondolkodást, gáncsok nyújtogatják borzas fejüdója volt és büszkén lépkedett a sok szervező munkát és több tfz- ket, lassan szőlőkké és gyümölgÓIya, oda ma ember lépett. Ott millió koronát kiván. De kifizető- csöskertekké változnak. Alig egy ma földgyaluk és kotrógépek érc- dlk. A ráfordított beruházások hat évtizeddel ezelőtt Tiba könnyéfoga harapja a földet. Kilométer- éven belül megtérülnek. Azon- kén még csak

kezdetlegesen mányi hosszú gátak és csatornák kívül, hogy helyes lesz a vizel- V

elt szőlőültetvény-csíkok voltak, vezetik el a nedves helyekről a osztás, megváltoznak az éghajlati Ma 150 hektár van elsőrangúan felesleges vizet oda, ahol kevés körülmények Is. Nem lesz problé- betelepítve, amely rövidesen tovan, a forró levegőt mesterséges ma a szárazság, vagy a tál sok v

ábbi 460 hektárral szaporodik, permetek hűtik, finom esővel eső. A csapadékot az ember sza- nem is akármilyen szőlő ez. permetezik és nedvesítik a kiszá- bályozza majd, a követelmények Hektáronként 80—100 mázsa ter„ . . ,, ... mést érnek el, 21—22, néha egé-Szovjet lépegető exkavátor • ' "» - szen 27 százalékos cukortartalommal. Emellett, a munkák gépesítése folytén, elmarad az ásás és a kézikapálás. Évről évre szaporodik a szőlőterület, ellepi a dombok hátát, fel egészen a begyekig, amelyek mogorván néznek a környékre, nézik hogyan szépül, fejlődik és változik. Napról napra teljesebb az élet. A régi Kelet-Szlovákiáról már csak az öregek mesélnek majd jntkáiknak a ház előtt, hogy hogyan volt azelőtt, amikor a szegény keleti nép nem is mert arra gondolni, hogy ellene szegüljön a természetnek és arra kényszerítse, hogy az embernek megadja, amire szüksége van. A boldog nemzedék pedig hallgatja majd az öregek meséjét ebben a születő, nagy virágos kertben. Szöveg és képek L. Kuchta Csatornák nyúlnak a föld alatt. A szárazság többé nem lesz probléma A kotrógép kezelője. Adolf Moravec Gejza Kaukes mérnöknek ugyan sok a gondja, de a többezer hektárnyi talajvizes föld mégis teremni fog