A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 3. szám

Komáromban Mindig szívesen megyek Komiromba. E dunamenti város már annyi széppel és emlékezetessel ajándékozott meg, hogy a viszontlátás mindig újabb örömet szerez. Mehetek a színházba, vagy a hajógyárba, járhatom a város utcáit, — Komárom mindig kedves emléket idéz. Legutóbb a hajógyárban és az új településen jártam. Mindkét helyen meglepetés ért. A hajégyárban irodalmi központot, a sokak által ÜJ Komáromnak nevezett településen korszerűen berendezett üzemi klubot találtam. Az irodalmi központban a délelőtt folyamán is egymást követték az emberek, hogy beszerezzék legújabb olvasmányukat. Ahogy jobban szétnéztem, kifejezést adtam csodálkozásomnak : — Ilyen szép könyvilzletUk van? — Látja ... Dicsérem a helyes elképzelést: — Jó, hogy a könyveket közvetlen a munkahelyek közelében árulják. — Nem új dolog .— válaszolták. — Irodalmi központunk már több mint egyéves. Az újonnan épült üzemi klubot nézze meg. Az üzemben ma ez a beszédtéma. — Miért? Talán nem dolgozik jól? — Dehogy! Olyan üzemi klubunk van, hogy beillene városi kultúrháznak ... Nem kellett biztatni, hogy ellátogassak az új épületbe. — Akkor már három üzemi klubjuk van — mondtam útközben kísérőmnek. — Igen. Kettő a városban, a harmadik pedig itt, az új településen szolgálja a hajógyár dolgozóinak kulturális Igényét. Az új települést, a hajógyár dolgozói részére épült városnegyedet modern háztömbök, ízlésesen berendezett üzletek, Iskola, bölcsőde és az új üzemi klub képezi. Szép, hatalmas ez az új épület. Sok százezer korona költséggel épült s csupán a berendezésre közel 300 ezer koronát fordítottak. — Az új házakban lakő dolgozóknak — jegyezte meg büszkén Farkas János a szebbnél szebb termeket mutogatva — ma már ez a klub jelenti a legfontosabb szórakozást és művelődési helyet. Sajnálom, hogy délelőtt van s csak a gondnokkal beszélhetek. Jobb szerettem volna, „munka közben" látni az új épületet, mikor a dolgozók sokaságának nyújt kellemes időtöltést, nyugodt szórakozást. — Jöjjön este, meglátja, milyen sokan járnak ide munka után szórakozni, művelődni... Járjuk a modern épületet, s a gondnok szakértelemmel magyaráz: — Az üzemi klubban modern színpad, több mint 300 férőhelyes nézőtér, televíziós terem, olvasóterem, fotokamra és más korszerűen berendezett helyiség szolgálja a kultúra céljait. — Mit szeretnek a dolgozók a legjobban? — Jelenleg a film és a televíziós előadások örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. Filmet hetenként kétszer vetítünk. Ezenkívül gyermekelöadásokat és hangos híradót rendezünk, s ezek iránt szintén nagy az érdeklődés. Meglepődve álltam meg a televíziós teremben. A szobában párnázott székek és a legdrágább távolbalátó készülék, rádió, lemezjátszó és a magnetofon. — Megbecsülik a szép berendezést? — A klubban a tisztaságra is, a berendezésre is úgy vigyáz mindenki, mint a' szeme fényére. Az üzemi klubot mindenki magáénak érzi. Távozás előtt kívülről is körüljártam az épületet, s jólesőn állapítottam meg, hogy érthető, ha a kultúra e birodalmát egyre többen látogatják. A komáromlak büszkék lehetnek az újonnan épült üzemi klubra, a kultúra újabb központjára. BALÁZS BÉLA Ozemi kiub Ez is A bratislavai Komensky Egyetem mellett társadalmi rendünk emberséges alakult lakásszövetkezet 437 tagja még a voltáról teníískndik mnl? Rono m Kr.i'óKr, v-. ma/ilronéa tziirfq. Afecskék éjQZ emberek Gyermekkoromban sokszor órákig elnéztem a fészakrakö fecskéket. Akkor vettem észre, hogy a csicsergő kőművesek házatlanai otthonuk építésénél nem maradnak magukra. Egész fecskegyülekezet, amelyan fecske-szövetkezet segít nekik, hogy minél előbb „tető alá kerüljön" a háznélküli fecskepár. A segítséget azután bizonyosan viszonozták... Ügy érzem, van közös vonás a fecskék és a lakásszövetkezeti tagok között: mindkettőjük esetében összefogásról van szó egy fontos kérdés megoldásában. Egyik legáldatlanabb örökségünk a múltból a lakáshiány, s egyben legsürgetőbb feladatunk a lakáskérdés megoldása. Nem mintha nálunk valaki is vályogviskóban, földlyukban volna kénytelen lakni — ezt már csak emlékekben őrizzük. Sok polgártársunk azonban még nem lakik olyan környezetben, olyan lakásban, amely méltó volna az ember kedvében járó rendszerünkhöz. E probléma megoldásának gyorsítását szolgálja a szövetkezeti építkezés is. A családi fészekrakásnak ez az újszerű formája nem régi keletű, ennek ellenére már csaknem minden városunkban, ruigyobb községünkben találkozunk vele. Ez is azt mutatja, hogy az összefogás a kölcsönös segélynyújtás révén, akárcsak a földművelésben és az egyes iparágazatokban, úgy az építkezésben is olyan eredményeket lehet elérni, amilyenekre magánszemély nem képes. Eperjesen is összefogtak már az emberek, hogy közösen oldják meg a lakáskérdést. Két szövetkezet is alakult a városban. Az egyik a Magasépítkezési Vállalat mellett, ez még a múlt év augusztusában tartotta alakuló gyűlését. Azóta már megszavazták egy, tizennyolc lakásegységgel rendelkező háztömb építését és csak arra várnak, hogy a Kerületi Tervező Intézet minél előbb elkészítse a rajzokat. Július végére ígérték nekik, ók azonban azzal nem értettek egyet, előbbre követelték. A tervezők azzal okolják a késő terminust, hogy nagyon igenyes és különböző - négyféle típusú lakásegység építését kell megoldaniok egy háztömbön belül. A végén azonban mégis nagyobb megértést tanúsítottak a fészekrakók iránt, és március végére ígérték meg nekik a tervek befejezését. A város másik szövetkezete fiatalabb az előbbinél és kisebb is. Amaz 24 tagú, ez csak 20 tagot számlál, születésnapja pedig december elején íródik. Ennek ellenére van rá kilátás, hogy megelőzi idősebb testvérét, mert tagjai olyan lakástalan családok, melyek már régebben kuporgattak, gyűjtöttek családi házra. így növekedik az élet: az emberek őszszefognak, szövetkeznek, egyesült erővel szállnak szembe a múlt örökségévet, hogy mai életüknek megfelelő új fészket rakjanak. Akárcsak a fecskék ott az ereszünk alatt... (-trik) A hajógyár Üzemi klubja A televíziós terem