A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-29 / 22. szám

A gépkocsivhzetók respektálják Virág Lajost meg magában, akik alkalmazkodnak ezekhez a törvényekhez. A kék egyenruhás férfi társa ott áll az útkereszteződés közepén és kezén fehér kesztyűvel. fekete-fehér bottal irányltja a forgalmat. Egyenruhájuk, fehér sapkájuk nélkül egy színfolttal szegényebb lenne az utca, a forgalom pedig veszélyeket rejtő anarchikus zűrzavarrá válna. Kissé meghökkentő talán, de igy van. Utcáinkon ma is harc folyik Az utcai forgalom helyzete napről napra komolyabb. Nő a motorosjármü-állomány, vele együtt lineárisan emelkedik a halottak, sebesültek száma és a gazdasági károk összege. Utcáinkon békeidőben is háború dúl. A statisztika igy tanúskodik erről: Köztársaságunk területén az elmúlt évben 34 806 törvényekkel és rendeletekkel nem lehet megszüntetni. Ilyesfajta szándék apró, hangyaszorgalmú munkát követel, amilyet például Zábojnik tiszthelyettes végez. A Sztálin téren lépdel a tavaszi napsütésben. Magyaráz, informál, figyelmeztet, sőt büntet is. Bünteti azokat, akiknek az előírások száraz frázisoknak tűnnek, az életet pedig könnyen szerzett krajcárnak gondolják, amely könynyen is vész el. Bünteti azokat, akik nem akarnak jő viszonyban lenni a társadalommal. A járdán egy anya kézenfogva vezeti fiacskáját A kisfiú piros tulipáncsokrot szorongat a markában. Majd minden lépésnél megszagolja, örül neki. Az anyát megállítja egy kirakat, érdeklődve nézi, pillanatra elfeledkezik a kisfiúról. Az elejtette a csokrot és nagy igyekezetében, hogy felvegye, nehogy a járókelők rátapossanak, lelép a járdáról az úttestre. Mire felegyenesedik, anyját sehol sem látja, bement az üzletbe. Ali... áll az úttesten, mellette autók suhannak el, és keservesen sir: Hol van anyukám? Valaki kézenfogja és felvezeti a járdára. Az ijedt mama is előkerül. — Micsoda felelőtlenség egy anyától — mondja szemrehányóan a kékegeynruhás férfi — micsoda meggondolatlanság ilyen pöttyömnyi emberkét magára hagyni a zsúfolt, kavargó utcán! Az anya pirul, hallgat és nem mer Zábojnik • tiszthelyettesre nézni. Tovább siet, de erősen szorítja kisfia kezét. Egy mellékutcából teherautó kanyarodik ki. Zábojnik tiszthelyettesnek valami nem tetszik rajta, megállítja. Tovább nem is engedi. A sofőr fél órával ezelőtt még a bátyja névnapját ünnepelte. Néhány perc múlva talán éppen a tulipáncsokrot szorongató kisfiú életét oltotta volna ki. Csilingelve indít a villamos a Szárazvámon, öreg, töpörödött anyóka igyekszik a mozgó kocsi után, felejti, hogy nehézkesen mozog már, fiatalként fel akar kapaszkodni. Egyenruhás férfi veregeti meg a vállát. - Nézze csak nagyanyó, ott Jön a másik! Várja meg, amíg megáll és akkor szálljon fel. Az öregeknek is vigyézniok kell az egészségükre. Az anyóka zavartan köhécsel, magában morog valamit és türelmesen vár. Közbiztonsági szervek és nevelőmunka Látszólag két ellentétes dolog. A múlt társadalom kakastollas csendőrei nem neveltek - büntettek. Aki vétkezett, az megbűnhődött érte, sokszor még az is bűnhődött, akinek semmi bűne nem volt. Pedig a büntetés nem a legszerencsésebb nevelőeszköz. Megfigyeltétek már, hányféle módon próbálják a mi biztonsági szerveink megelőzni azt, hogy büntetniük kelljen? Figyelmeztetéssel, iskolázással, mégelőző intézkedésekkel. A múlt kakastollasa valami rettentő, emberfeletti lény volt, egy személybe sűrített korlátlan hatalom. Volt benne valami megmagyarázhatatlanul riasztó és félelmetes, mint maga a társadalom, amelyet képviselt. Napjaink kékegyenruhásai - emberek. Mert a társadalom törvényeinek képviselőit a maga arculatára formálja és emberséges társadalmat csak emberséges emberek képviselhetnek. KRISS - DUBA Hát Igen, a túra a körházban is végződhet Kilencven kilométeres sebesség után és гоцмсок az utcán Látjátok ott a park orgona bokrai mellett azt a kék egyenruhás, fehér tányérsapkás, bóroldaltáskás férfit? Lassan megy a járda szélén, szeme fürgén kutatja az utca képének vonásalt. Nem elégszik meg a kontúrokkal, a részletekbe hatol. ö tud olvasni a nagyvárosi utcák könyvében. Minden nap ott találod, éjjel vagy nappal, napsütésben, esőben és * hóviharban, fagyban és ködben. A megjelenése tekintélyt keltő, ö maga sokoldalú. Információkat, tanácsokat ad, vitás kérdéseket old meg, kellemetlen helyzeteket számol fel, megfékezi a garázdákat, a rendbontókat megfenyíti, egyszóval képviseli a társadalmat, azt a társadalmat, amely okos törvényeket hozott, hogy az életet lehetővé tegye, szabályozza. Képviseli azt a társadalmat, amely csak azon tagjait tűri közlekedési baleset történt. A balesetek 1763 halottat és 8861 nehéz sebesültet követeltek, 14 619 személy könnyebb sebesüléssel került kl belőlük. Az anyagi károk összege 57 millió korona. A biztosító intézet több mint 88 milliót fizetett ki. Ez azt jelenti, hogyha nem számítjuk a kioltott életeket, az elmulasztott munkanapokat, a gyógyításokra és rokkantsegélyezésekre történő kiadásokat, mintegy 150 millió korona kár érte társadalmunkat. Mindez egy év alatt. 150 millió sok pénz. Hasznosabb dolgokra is fel lehetett volna használni. A közlekedési baleseteket