A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

Érdemes a választók bizalmára Sliaö utcáin kigyúltak a lámpák s a neon-fények alatt kiki egyedül, vagy csoportokba verődve igyekezett a mozi felé. — Hová ez az igyekezet!? — kérdezem az előttem elsiető falubeliektől. — Népgyűlést hirdettek az agitációs központban, oda igyekezünk — hangzott az egymással csevegő emberek válasza. Nosza, határoztam el magam, én is résztveszek ezen a gyűlésen. Mire az agitációs központ küszöbét átléptem, a mozihelyiségben minden ülőhely gazdára talált. Az egybegyűltek fürkésző tekintettel nézték a teremben kifüggesztett választási transzparenseket. Az elnöki emelvény felett húzódó vörös drapériára festett szövegből ezt olvasom: A legjobbakat választjuk a nemzeti bizottságba. Hogy ebben a községben kik a legjobbak, azt idegen létemre nem tudom eldönteni. Csak akkor szerzek tudomást erről, amikor Halai Jozef, a HNB elnöki felolvasta a képviselőjelöltek neveit. Az elnök harminckét nevet emiitett, köztük munkásokat, szövetkezeti tagokat, értelmiségieket, kommunistákat és pártonklvülieket. A választők sorban mindegyiket megtapsolták. Krupa Martin nevének említésekor úgy éreztem, lelkesebben és egy kissé hosszabban tartott a taps. — „Helyes", „Ilyen emberekre van szükségünk" — hangzottak a felkiáltások. — Ki ez az ember? - szólítom meg a szomszédomat. — Hát nem tudja? Ez a mi tanítónk, aki sok éven keresztül képviselte érdekeinket a helyi nemzeti bizottságban. — A sok év „15 esztendőt" jelent — mondja otthonában a tanító. Nem szívesen beszél önmagáról és tevékenységéről. Hosszabb érdeklődésem után azonban megigazítja szemüvegét és dióhéjban elmondja a nemzeti bizottságban betöltött tagságának történetét. — J61 emlékezem — 15 évvel ezelőtt választottak meg először a HNB tagjává. Nagy munka várt akkor a nemzeti bizottságokra. Meg kellett szervezni az ország újjáépítését és biztosítani a dolgozók közellátását. Aztán jöttek az újabb feladatok. Kissé megáll és el-elgondolkozik az események felett. — Üjabban két községet kellett egyesítenünk, — folytatja — mert, mind tudja, Sliaé, Rybáre és Hájniky községekből alakult. Csak a Garam választott el bennünket egymástól. Először nehezen ment ez a kísérletezés, mert a két község lakői a múltban nem jő szomszédi viszonyban éltek egymással. A képviselőjelölt a közügyek intézésén kívül választői személyes ügyeiben is eljárt a hívalatalokba és a felsőbb szer-UM Üb. -V vek ajtaján is bekopogtatott, ha a szocialista törvényesség megkerülésével döntöttek ügyes-bajos dolgaikban. A bölcsőde és az óvoda megszervezésében, a falu szépítésében jelentós munka elvégzését vállalta magára. Most azon fáradozik, hogy kultúráltabb, szebb életet teremtsen a faluban. Elkészítette a társadalmi munkával megépítendő kultúrház tervét, melyet az egész lakosság igen nagy őrömmel fogadott. Krupa Martin nemrég ünnepelte 46-ik születésnapját. Ebből az alkalomból mi is jő erőt és egészséget kívánunk neki. SZOMBATI AMBRUS A bratislavai Oj Színpad művészegyüttese 1960. május 4-én 'mutatta be Farkas Ferenc - Vincze Ernő „Vök iskolája" cimü operettjét. A bemutató előadás egybeesik Magyarország felszabadításának 15. évfordulója ünnepségeivel. Az Oj Színpad már a hatodik magyar operettet tűzte műsorára. A jól sikerült bemutató a rendező Ondrií Jariabek munkáját, valamint a színészek: Ernest Kostelník, Gizella Veclová, Jozef Kuchar, Zolo Lensky és mások kitűnő alakítását dicséri. (Herec felvétele) 2ak ásl szerzeWl Mészáros Jené amilyen kezdő sofőr volt nyolc évvel ezelőtt, olyan szerelmes volt Hegyi Iluskába, a dunaszerdahelyi napközi otthon csinos szakácsnőjébe. — Iiuska lelkem, — buggyant ajkára egy holdvilágos estén e nagy érzelem, — nem élet ez igy, hogy mindég csak egy-két órácskát lehetünk együtt! Maradj mindig velem, légy a feleségem! — Jaj, dehát semmink sincs, hol lakunk, min alszunk? — aggodalmaskodott boldog pirulással a szép kis szakácsnő. — Attól te ne félj! — feszitette ki széles mellét a legény. — Agyra, asztalra van pár száz koronám, szobát is ígért egyik ismeröstim. A többit megszerzi erőnk és szorgalmunk! össze ls hurcolkodott a két szerelmes, s egy-két esztendeig nem is akadt náluk boldogabb házaspár. S hogy miért csak egy-két esztendeig? Hát Imert némely embernek nem oly könnyű a dolga, mint a fecskemadárnak, amely úgy építi fészkét, hogy holnap ls tágas az! Egy év múlva bizony hárman lettek Mészáros Jenőék, majd négyen, sőt öten, — ó hát hogyne költözött volna még a gond is hatodiknak tenyérnyi kis szobécskájukba? Igaz, pénzszűkében nem voltak már, élsoför lett a családapából, dehát a bugyellárlsba mégsem fektethette nagyszámú családját. Lakás után meg hiába futkosott. Dunaszerdahelyen a vizenyős talaj miatt csak kevés lakás épült az utóbbi években, a családi házak meg méreg drágák voltak. Ilyen gondok között jutott el azután az ő fülükhöz is az új országos mozgalomnak, a szövetkezeti lakásépítkezésnek a hire . . . Még a múlt év őszén történt, hogy a JNB. a vasútnál épülő 54 lakásos építkezésből felajánlott 34 lakásegységet a város polgárainak. Mindjárt meg is alakult a lakásszövetkezet, — éppen csak a lakásra legjobban rászorulók húzódoztak idegenkedve. „Huncutság lehet ebben!", „Ha többe is kerül, Inkább magam épitkezek!" — hajtogatták az „okosak", —és még februárban ls akadt el nem adott részjegy, a közben már majdnem elkészült szövetkezeti lakásokra. Igy halogatták' a „beiratkozást" Mészárosék Is, akiket főképp a Jóismerősök igyekeztek visszatartani a „könynyelmíi" lépéstől. Végül is csak azért vásárolta meg az utolsó részjegyet a szegény gépkocsivezető, hogy megszabaduljon végre a Mari és Erzsók nénik örökös károgásátői! Es ezzel tulajdonképpen be ls kellene fejezni a Mészáros család lakástörténetét. Mivel azonban a lakásvétel pénzügyi oldaléra is kíváncsi lehet valaki, sietve elmondom, hogyan is vehetett egy 61 000 koronás lakást Mészáros Jenő, amikor mindössze 15 000 koronát takarított meg. A vételárnak csak negyven százalékét kellett lefizetni, az ehhez szükséges 9400 korona hiányt kölcsön adta a takarékpénztár. A maradék összeg felét elengedte az állam, másik felét pedig harminc esztendőn keresztül lakbérszerűleg lehet törleszteni. Így aztán 24 000 korona készpénzért, és körülbelül 51 koronányl havi törlesztésért jut két és félszobás, fürdőszobás, központifütéses öröklakáshoz a „szegény" Mészáros család. £• hogy mikor? Nos, Jozefl Lajos, a lakásépítkezés! szövetkezet elnöke szerint, — már be is hurcolkodtak a 34 szövetkezeti lakás boldog tulajdonosai! Neumann János