A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

£rsekújoárba készülünk Május a tavasz, virágzás, öröm és szerelem, a dal és vidámság hónapja, s számunkra annál is több: a szabadság hajnalhasadásának hónapja. A mindent éltető tavaszi napsütés átmelegíti az emberi szíveket, felmelegíti az életet adó földet. A ragyogó tavaszi napsütésben megelevenedik a határ, búg a traktor, koppan a kapa és megpendül a kasza. Az udvardi határban tarka asszoinysereg cukorrépát kapál. A szorgos kezek nyomán eltűnik _ a gyom, és frissen sorakozik a cukorrépa. 'Az asszonyok közben elbeszélgetnek. — Mond csak Marlka, hogyan is hívják azt táncot, amit Érsekújvárban, a Csemadok Országos Dal- és Táncünnepélyén adtok elő? — Májusfa állítás — feleü a kérdezett. — Aztán jól készüljetek fel, nehogy szégyent hozzatok ránk. — Ne félj Ilus néni! Kivágjuk a rezet. Szorgos kezük alatt ég a munka, de gondolatban ott vannak már a zsúfolt nézőtéren, a Májusfa állítást tapsolják. Amíg a kapálók, traktoristák a meleg májusi nap alatt törölgetik verejtékező homlokukat, addig a szentpéteri EFSZ hűvös pincéjében a pincemester és társa bort palackoz; készitik a kitűnő rizlinget és másfajta borokat a Csemadok dal- és táncünnepélyére. — Aztán a legjobbikát, fiúk, mert nem szeretném, ha szégyent valianánk — szól a szövetkezet elnöke, aki közben — nem tudni mikor — odavetődött. — Ne félj, Imre — válaszol a pincemester, még mindig meg voltak elégedve velünk, most se lesz panasz borainkra. — No én megyek kiválasztani a zootechnlkussal a pecsenyének valöt, mert akkor csúszik csak igazán a bor, ha alá is lesz ágyazva . „ Cesky TéSinben a kuitúrheiyiségben a lengyel kultúregyesület legkiválóbb együttese prébál. A szünetben Ojvárröl folyik a beszélgetés. Vajon hogy lesz? Hogy fogadja a magyar és szlovák közönség együttesük műsorát? — Tőlünk függ, válaszol az együttes vezetője. De drukkolás helyett lássunk inkább a próbához, mert ez a megalapozója sikerünknek. A zenekar polkát játszik és kezdődik a tánc. Későre jár az idő és abba kell hagyni a próbát. Ki egyedül, ki a párjával elindul hazafelé . . . A langyos májusi estén egy-egy pár a csillagokat vizsgálja, és egymás kezét szorongatva arról beszélget, vajon Ojvárban ls Ilyen szép csillagos lesz-e az este. Ha soká ls tart a búcsúzkodás, mégis menni kell, mert nemsokára. megszólal a tíinec-i vasművek gyári szirénája, ahol a gépek várják a munkáskezeket. A CSISZ SZKB Magyar Népművészeti Együttese is szorgalmasan készül Érsekújvárba. A bratislavai bemutató után Érsekújvár lesz az első állomás, ahol szombaton este mutatkoznak be majd a dal- és táncünnepély részvevőinek, úgy tartalmában, mint művészileg magasan értékelt műsorukkal. A közismert Felsöcsallóközl Népi Együttes S Szüret című tánckompoziciót próbálja és legújabb táncát a gyors csárdást. A gyors csárdás láttán az embernek akaratlanul is taktust ver a Iába. De nemcsak ezek az együttesek készülnek, hanem Szlovákia minden részéről szervezik a kirándulásokat. Május 28—29-én a csenkel szövetkezet dolgozói, a dunaszerdahelyi Csemadok, a hetényiek, és sok-sok más üzem, szövetkezet és Csemadok-csoport autóbusz, teherautó és motorkerékpár karavánja veri majd fel a Csallóköz és Mátyusföld útjainak porát — ezer és ezer embert szállítva Érsekújvár felé. Mindenki megtalálja majd a szórakozás lehetőségét. A gazdag műsor mellett ki-ki élvezheti a tavasz minden szépségét. A hegy pezsgő leve teremtette jő hangulatban a cigányzene ropogó dallamára, táncot ropnak a deresedő hajúak Is és a dzsessz ritmusára kedvükre foroghatnak majd a fiatalok. TÖTH DEZSŐ oaöö&S ®0HTEL1 ÉLET