A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-15 / 20. szám

ft Hazai tudósítás v.: Prágában, a Julius Fucik nevét viselő kultürparkban épült köztársaságunk első körpanoráma filmszínháza. Építői erősen igyekeznek, mert májusban akar­ják befejezni az építkezést. Az idei Spartaklád látogatói mér valószínűleg végignézhetik az első előadásokat. A győztesek Összefogtak egy vasárnap délelőtt; kezükben a megrendelőlappal és a Hét című folyóirattalSok, sok ajtón be­kopogtak, leülték, elbeszélgettek, szü­lőket látogattak és közben szóltak a sajtó szerepéről. Igy szaporodott a ki­töltött megrendelőlapok száma. Azóta már jó néhány szám jelent meg a Hét-bői és egyre többet vitt szét a posta. Megkétszereződött az ol­vasók tábora. Megsokszorozódott a nyárasdi postás munkája is, mert a tíz előfizető helyett (ennyi előfizetője volt a Hét-пек a lapterjesztési verseny előtt Nyárasdon), ma már 168-at ke­res fel, hogy szétossza hetilapunkat. Összefogtak néhány hónappal ezelőtt, név szerint Benkovics Lenke, Csölle József né, Horváth Béláné, Kocsis Gyu­láné, Nagy Lajosné, László Erzsébet, Bégnár Frigyesné, Buzgó Erzsébet, Hajkó Ilona, Szalisznyó Edit, Vida Er­zsébet, Szalai Adél, Bognár Frigyes, Bu­gár Árpád, Kocsis Gyula, Mészáros László, Varga Zsigmond, Szalai Antal, a Csemadok helyi szervezetének elnöke, és e népes csoport szerteoszlott a fa­luban azzal a szándékkal, hogy heti­lapunk minél több házhoz eljusson. Az eredmény nem maradt el, ezért lettek a televízió boldog tulajdonosai. Lelkes és példaadó tantestület a nyárasdi. Ilyen eggyé kovácsolódott kollektíva tud csak eredményt elérni, nemcsak az iskolában, hanem az is­kolán kívüli munkában is. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor összejöttek a nyárasdiak, hogy átvegyék a lapterjesztési verseny első díját, egy televíziós vevőkészüléket. Hetilapunk méltatása után Farkas László, járási elnök adta át az ajándé­kot Kocsis Gyulának, az iskola igazga­tójának. Amikor Kocsis Gyulától a lap­terjesztési versenyben szerzett élmé­nyeiről akartam érdeklődni, csak eny­nyit mondott: „Nem volt nehéz, ősz­szebeszéltünk és kész!" Itt van az első díj Nyárasdon, ez mindennél többet mond. Igaza van Kocsis Gyulának,' győztek, mert akartak és tudtak szer­vezni, összefogni, mint már annyiszor, az iskolában és a faluban egyaránt. CSIKMÄK IMRE Amikor a „korpától" negszalad a „disznó" Huszonkét évvel ezelőtt történt. Színéről még a szomszéd járásokban laké faberek is tudják, hogy az első köztársaság sgyik legforradalmibb községet közé tarto­ott. 1920-ban a falu zsellér lakosai öt napig artó, jól megszervezett sztrájkot rendeztek, a birtokosok ez Idő alatt maguk hajtották cl marháikat a legelökre. Sztrájkokat más falvakban is szerveztek ak­oriban a kisemmizett aratómunkások. A szi­tái aratósztrájknak azonban volt egy külön rdekessége is. A sztrájktörésre hajlamos lyengébb szívű férfiaknak ugyanis nemcsak ársaik megvetésétől kellett tartani. Ettól okkal nagyobb veszedelem fenyegette őket. к messzefoldön hires szlnal asszonynép hát­án forgó nyelve. Ezeknek a harcos és min­ien igazságos küzdelemben résztvevő prole­érnőknek egyik vezére volt, a ma már hat­annégy éves Korpa Mária, akitől jobban fél­ek az urak, mint magától a hétfejű sárkány­éi. A bátorszivű, éles nyelvű asszony, aki már 923-tól tagja a kommunista pártnak, csele­:edte meg többek között a falu jegyzőjével zt a csúfságot, hogy amikor meg akarták onnl nyugdiját, furkósbottal futott a jegyzó­rodába és az ablakon ugrasztotta kl a notá­iust Ilyen emberekkel, de főképp ilyen asszonyok­ai szemben kellett volna az úri pártoknak 938-ban megnyerni a választási küzdelmet, 'ersze, tudták azt maguk az urak is, hogy «zpl a „kutyanéppel" szemben nem elég az lyen alkalmakkor azokásos szép'beszéd, ígér­letés. Olyan „kulcsot" kerestek hát a zsel­érnép szivéhez, amely azt megnyitja. Először pró íöldecskéket adtak, (innen maradt fel csúfos „szakajtó párt" elnevezés) majd «kancsókat, ruhákat osztogattak az urak, em beszélve a traktákról és italozásokról, ml bizony sosem esik rosszul az éhes gyo­nornak. Rövidesen el is érték, bogy az a falu. sely híres volt munkásmozgalmáról, majdnem lhitte az űri pártok Ígérgetéseit. De Korpa Mária sem lett volna Igazi Korpa fari, ha tétlenül nézi az urak dlaznóságalt. [iába tiltották be a kommunista öaszejövete­sket, hiába szaggatták le a kommunista párt álasztásl plakátjait: éjszaka egy Ids terefe­ét Igazán rá lehetett áldozni az ellenagi-Scióra. Igy tett Korpáné és néhány hasonló átor asszonytársa. Éjszaka sorra járták a roletárházakat és addig agitáltak, addig be­zéltek, hogy a szegény „Wtehagyott" férflak­ak már akkor is borsózni kezdett a hátuk, « a bundás kutya valahol elvakkantotta ma­iát. Ilyen előzmények utón keletkezett a sok vlg közszálon maradt híres szinai mondás, ogy „nálunk bizony egyszer mán a .korpa' 1» segszalajtotta a disznókat". Mármint a dlsz­óknak nevezett úri jelölteket. Ezekután hivatalosan" mindössze csak hat kommunls­a választó járult az urnák elé. Az ügyes gitáció hatására mégis a kommunista párt apta a szavazatok többségét. Korpa Mária és a hozzá hasonló szlnal asz­zonynép Igy Járf túl az urak- eszén 1938-ban. lyőztek, mert bátrak voltak. NEUMANN JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents