A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-15 / 20. szám
ft Hazai tudósítás v.: Prágában, a Julius Fucik nevét viselő kultürparkban épült köztársaságunk első körpanoráma filmszínháza. Építői erősen igyekeznek, mert májusban akarják befejezni az építkezést. Az idei Spartaklád látogatói mér valószínűleg végignézhetik az első előadásokat. A győztesek Összefogtak egy vasárnap délelőtt; kezükben a megrendelőlappal és a Hét című folyóirattalSok, sok ajtón bekopogtak, leülték, elbeszélgettek, szülőket látogattak és közben szóltak a sajtó szerepéről. Igy szaporodott a kitöltött megrendelőlapok száma. Azóta már jó néhány szám jelent meg a Hét-bői és egyre többet vitt szét a posta. Megkétszereződött az olvasók tábora. Megsokszorozódott a nyárasdi postás munkája is, mert a tíz előfizető helyett (ennyi előfizetője volt a Hét-пек a lapterjesztési verseny előtt Nyárasdon), ma már 168-at keres fel, hogy szétossza hetilapunkat. Összefogtak néhány hónappal ezelőtt, név szerint Benkovics Lenke, Csölle József né, Horváth Béláné, Kocsis Gyuláné, Nagy Lajosné, László Erzsébet, Bégnár Frigyesné, Buzgó Erzsébet, Hajkó Ilona, Szalisznyó Edit, Vida Erzsébet, Szalai Adél, Bognár Frigyes, Bugár Árpád, Kocsis Gyula, Mészáros László, Varga Zsigmond, Szalai Antal, a Csemadok helyi szervezetének elnöke, és e népes csoport szerteoszlott a faluban azzal a szándékkal, hogy hetilapunk minél több házhoz eljusson. Az eredmény nem maradt el, ezért lettek a televízió boldog tulajdonosai. Lelkes és példaadó tantestület a nyárasdi. Ilyen eggyé kovácsolódott kollektíva tud csak eredményt elérni, nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívüli munkában is. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor összejöttek a nyárasdiak, hogy átvegyék a lapterjesztési verseny első díját, egy televíziós vevőkészüléket. Hetilapunk méltatása után Farkas László, járási elnök adta át az ajándékot Kocsis Gyulának, az iskola igazgatójának. Amikor Kocsis Gyulától a lapterjesztési versenyben szerzett élményeiről akartam érdeklődni, csak enynyit mondott: „Nem volt nehéz, őszszebeszéltünk és kész!" Itt van az első díj Nyárasdon, ez mindennél többet mond. Igaza van Kocsis Gyulának,' győztek, mert akartak és tudtak szervezni, összefogni, mint már annyiszor, az iskolában és a faluban egyaránt. CSIKMÄK IMRE Amikor a „korpától" negszalad a „disznó" Huszonkét évvel ezelőtt történt. Színéről még a szomszéd járásokban laké faberek is tudják, hogy az első köztársaság sgyik legforradalmibb községet közé tartoott. 1920-ban a falu zsellér lakosai öt napig artó, jól megszervezett sztrájkot rendeztek, a birtokosok ez Idő alatt maguk hajtották cl marháikat a legelökre. Sztrájkokat más falvakban is szerveztek akoriban a kisemmizett aratómunkások. A szitái aratósztrájknak azonban volt egy külön rdekessége is. A sztrájktörésre hajlamos lyengébb szívű férfiaknak ugyanis nemcsak ársaik megvetésétől kellett tartani. Ettól okkal nagyobb veszedelem fenyegette őket. к messzefoldön hires szlnal asszonynép hátán forgó nyelve. Ezeknek a harcos és minien igazságos küzdelemben résztvevő proleérnőknek egyik vezére volt, a ma már hatannégy éves Korpa Mária, akitől jobban félek az urak, mint magától a hétfejű sárkányéi. A bátorszivű, éles nyelvű asszony, aki már 923-tól tagja a kommunista pártnak, csele:edte meg többek között a falu jegyzőjével zt a csúfságot, hogy amikor meg akarták onnl nyugdiját, furkósbottal futott a jegyzórodába és az ablakon ugrasztotta kl a notáiust Ilyen emberekkel, de főképp ilyen asszonyokai szemben kellett volna az úri pártoknak 938-ban megnyerni a választási küzdelmet, 'ersze, tudták azt maguk az urak is, hogy «zpl a „kutyanéppel" szemben nem elég az lyen alkalmakkor azokásos szép'beszéd, ígérletés. Olyan „kulcsot" kerestek hát a zselérnép szivéhez, amely azt megnyitja. Először pró íöldecskéket adtak, (innen maradt fel csúfos „szakajtó párt" elnevezés) majd «kancsókat, ruhákat osztogattak az urak, em beszélve a traktákról és italozásokról, ml bizony sosem esik rosszul az éhes gyonornak. Rövidesen el is érték, bogy az a falu. sely híres volt munkásmozgalmáról, majdnem lhitte az űri pártok Ígérgetéseit. De Korpa Mária sem lett volna Igazi Korpa fari, ha tétlenül nézi az urak dlaznóságalt. [iába tiltották be a kommunista öaszejövetesket, hiába szaggatták le a kommunista párt álasztásl plakátjait: éjszaka egy Ids terefeét Igazán rá lehetett áldozni az ellenagi-Scióra. Igy tett Korpáné és néhány hasonló átor asszonytársa. Éjszaka sorra járták a roletárházakat és addig agitáltak, addig bezéltek, hogy a szegény „Wtehagyott" férflakak már akkor is borsózni kezdett a hátuk, « a bundás kutya valahol elvakkantotta maiát. Ilyen előzmények utón keletkezett a sok vlg közszálon maradt híres szinai mondás, ogy „nálunk bizony egyszer mán a .korpa' 1» segszalajtotta a disznókat". Mármint a dlszóknak nevezett úri jelölteket. Ezekután hivatalosan" mindössze csak hat kommunlsa választó járult az urnák elé. Az ügyes gitáció hatására mégis a kommunista párt apta a szavazatok többségét. Korpa Mária és a hozzá hasonló szlnal aszzonynép Igy Járf túl az urak- eszén 1938-ban. lyőztek, mert bátrak voltak. NEUMANN JÁNOS